Az uniós háztartások 81 százaléka rendelkezik gépkocsival és a lakosságának 51 százaléka számára az autó a legfőbb közlekedési eszköz, amelyet a tömegközlekedés (21%), a gyaloglás (15%) és a motorkerékpár (2%) követ. Ha azonban hatékonyabb menetrendeket (29%) és jobb csatlakozást (28%) vezetnének be az autósok ritkábban ülnének gépkocsijukba. A gépkocsit használók 22 százaléka azonban semmilyen körülmények között nem használná kevesebbet a járművét.

Az uniós polgárok alig több mint a fele (54%) áll készen arra, hogy a kevésbé szennyező közlekedésért többet is fizessen. Az európaiak nagy része (60%) ugyanakkor nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a forgalomtorlódásért és a környezetkárosításért úthasználati díj formájában az összes úthasználónak fizetnie kellene, bár 35%-uk támogatja az elképzelést. (A budapesti autósok alig 10 százaléka használja a tömegközlekedést....)

Takarékos, adókedvezménnyel

Az Európai Unió lakosságának túlnyomó többsége (78%) egyetért azzal, hogy a környezetre gyakorolt hatás jelentős mértékben függ attól, hogy az emberek milyen típusú autót használnak, és hogyan. A válaszadók többsége (35%) szerint a közúti közlekedés eredményezte növekvő szén-dioxid-kibocsátás tendenciájának megfordítására a legjobb megoldás az, ha csak a kevésbé szennyező járművek értékesítését engedélyezik. További 30 százalékuk véli úgy, hogy a széndioxid-kibocsátást a leghatékonyabban az üzemanyag-takarékos járművek vásárlásának ösztönzésével, adókedvezmények révén lehetne leszorítani.

Az Unió polgárainak 36 százaléka szerint a bioüzemanyagok használatát leginkább azzal lehetne ösztönözni, ha az ilyen üzemanyag az adókedvezmények révén olcsóbbá válna.

A repülőtéri biztonsági intézkedéseket a megkérdezettek 61 százaléka megfelelőnek találta. Az európaiak 49 százaléka ugyanakkor nem ismeri az EU repülőterein őt megillető jogokat.