Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának vezetője, Karl Falkenberg szerint Európa nem halogathatja tovább a gazdaság „kizöldítésének" felgyorsítását. A főigazgató elmondta, az elmúlt hónapokban számos üzleti érdekcsoport mutatta be zöld innovációs stratégiáját a Bizottságnak, azzal az ígérettel, hogy a terveket meg is fogják valósítani, ugyanakkor azt kérték, hogy „ne rögtön kelljen cselekedni". Falkenberg ezt a hozzáállást a gazdasági válságra való tekintettel érthetőnek, mégis tarthatatlannak nevezte.

„Senki ne vonjon le téves következtetéseket; a piac nem fog várni" - mondta a környezetvédelmi főigazgató az Európai Politikai Központ „Innováció és kreativitás, mint a fenntartható fejlődés mozgatórugói" című brüsszeli vitáján. Hozzátette, Obama gazdaságélénkítő csomagjának keretében az Egyesült Államokban csaknem 100 milliárd dollárt különítettek el K+F-re.

Lemaradóban az EU

Falkenberg megjegyezte, hogy az EU tanulhatna abból, hogy az Egyesült Államok milyen sikeresen változtatta a kutatási eredményeket piacképes termékekké, továbbá figyelmeztetett, hogy „ez a 100 milliárd dollár (innovatív termékek formájában) már holnap reggel az európai piacon lesz, és ha nem követjük a tengerentúli példát, búcsút mondhatunk jelenlegi vezető pozíciónkat".

A szakértők egyetértettek abban, hogy a legtöbb technológia ugyan ismert, mégsincs kellően kiaknázva. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy az EU lemarad a világszínvonalú kutatásokat és szabadalmakat hasznosító termékek előállításában.

Túl mérsékeltek az EU tervei

Duncan Botting, az újonnan létrehozott Skót Európai Zöldenergia-központ (Scottish European Green Energy Centre, SEGEC) vezérigazgatója azt szorgalmazta, hogy a már meglévő innovatív kutatások felhasználására összpontosítsanak. „Ne még több K+F-ről beszéljünk, hisz már így is bőven van belőle" - mondta. Botting meglátása szerint az EU elegendő szellemi tőkével rendelkezik, azt csak ki kellene aknázni.

Dörte Fouquet, az Európai Megújuló Energia Szövetség igazgatója ennél kritikusabb hangnemben beszélt az EU törekvéseiről. Többek között azt nehezményezte, hogy az unió megújuló energiára vonatkozó célkitűzései „túl mérsékeltek". Hozzátette, hogy hiányoznak a célkitűzésekhez tartozó „egyértelmű politikai irányelvek" is, ezáltal pedig nehézkessé válik a teljesítés, hiszen az uniós tagállamoknak a fejlődő országokkal kell versenyezniük a leginnovatívabb zöld megoldások kidolgozásában. Az Európai Uniónak „feladták a leckét" - összegezte.

Astrid Severin, a Greenovate! Europe ügyvezető igazgatója szerint a megoldás az innovációs eredmények tökéletesebb hasznosítása lehet. Ezt több zöld közbeszerzéssel, egy „teljes körű, innovációt támogató keretrendszer" létrehozásával, és „az igényes öko-előírások következetes alkalmazásával" lehetne elérni - így a legrosszabbul teljesítő termékek eltűnnének a piacról.