2006-ot megelőzően a színes kukákból összegyűjtött, különválogatott PET-palackokat, és egyéb műanyaghulladékok 90 százaléka előkezelést követően, darálékként kínai üzemekbe került, ahol többnyire textiltermékek készültek belőlük.
Mostanra változott a helyzet, és a másodlagos nyersanyagnak számító műanyag 70-80 százaléka Romániába, Szlovákiába, Németországba, Csehországba kerül textilgyárakba - jelezte Balatoni Henrik. A fennmaradó hányad még mindig Kínába kerül, ez valószínűleg hosszú távon sem változik, ugyanis a leggyengébb minőségű műanyag-darálékra kereslet máshonnan nemigen várható.
Erősödő magyar feldolgozás
A magyarországi műanyag-hulladékokból 2006-ban 38 ezer tonna, 2007-ben pedig 43 ezer tonna újrahasznosítása oldódott meg. (Házon belüli szelektív hulladékgyűjtéssel a társasházak szemétdíjainak 20-30 százaléka spórolható meg.)
2-3 éven belül további eltolódás várható a piacon, előreláthatólag a műanyag-hulladék 60 százalékát képes lesz felvenni az akkorra kialakuló magyarországi piac. Az elnök-vezérigazgató utalt arra, hogy az országban több textil- és fóliagyár tervezése zajlik. Szerinte hosszú távon az európai és kínai műanyag-hulladék-export kiegyenlítődik.
Az elnök-vezérigazató megjegyezte: az új üzemek megjelenése azzal is összefügg, hogy a technológiai egyre jobb minőségű másodlagos nyersanyagok állíthatók elő.
A műanyag-hulladékok feldolgozása kompenzáció nélkül ráfizetéses tevékenység lenne. A szükséges költség-hozzájárulást azok a hulladékkezelést koordináló szervezetek fizetik meg, akik a műanyaghulladékok keletkezéséért felelős cégek hulladék-újrahasznosítási kötelezettségeit vállalják át díj fejében. A műanyag feldolgozásához adott költség-hozzájárulás mértéke kilogrammonként 32 forint. Összehasonlításként említette, hogy a legjövedelmezőbb hulladékfajtáknak számító színesfémekhez elegendő csupán 4-4,5 forint kilogrammonként a nyereséges feldolgozáshoz. (Hogyan lesz hulladékból termék? Innen megtudhatja!)
