Az alternatív energiát közintézmények áram- és melegvíz-ellátására, fűtésére használják fel, a zöldberuházásokra 85 százalékos európai uniós támogatást nyertek el az önkormányzatok. Decsen, Bátán, Hőgyészen és Várdombon 30-80 millió forintos ráfordítással napelemeket, illetve napkollektorokat helyeznek el az óvoda- és iskolaépületeken, valamint a polgármesteri hivatalokon, Szakályban mintegy 80 millió forintos beruházással az iskolaépületek szigetelését végzik el, és hőszivattyúkkal váltják fel a gáz- és vegyes tüzelésű kazánokat. (A napelemes cégeket tömörítő MANAP Iparági Egyesület tavaly nyáron azt állította, hogy merőben új alapokra kellene helyezni a napelemes rendszerek terjedésének lakossági ösztönzését.)
A települések vezetőinek becslése szerint az önkormányzati hozzájárulás a napelemes beruházások esetében 3-5 év alatt, a hőszivattyús beruházásnál 10 éven belül térül meg. Báta polgármestere, Huszárné Lukács Rozália arról számolt be az MTI-nek, hogy a napelemek és kollektorok alkalmazásával mintegy 60 százalékos költségmegtakarítás várható az intézmények áramfogyasztásában.
Botta György, Hőgyész polgármestere elmondta, hogy összesen 213 négyzetméternyi felületen terveznek napelemeket, amelyek összteljesítménye 34,25 kilowatt, további húsz négyzetméteren pedig használati meleg vizet biztosító napkollektorokat helyeznek el. A 2900 fős településen úgy számolnak, hogy az önkormányzati intézmények évi 58 ezer kilowattórás áramfogyasztásának több mint felét állítják majd elő napenergiából, ez az éves, 3,8 millió forintos áramköltségből 2,3 millió forintos megtakarítást jelent.
Gondok a szabályozással
A KÁT (Kötelező Átvétel) rendszerét felváltó METÁR (Megújuló Támogatási Rendszer) bevezetése várhatóan 2013 január 1.-re tolódik, ez pedig rendkívül kellemetlenül érinti megújuló energetikai iparágakon belül a jelenlegi támogatási rendszerből gyakorlatilag kizárt napelemes szektort - véli a MANAP Iparági Egyesület. Az újabb fél éves csúszással a kormányváltást követően 2012 elejére tervezett bevezetéshez képest immár egy éves késés várható. Ez rendkívül megnehezíti az itthon még csak szárnyait bontogató iparág cégeinek a tervezést, hosszú távú stratégiák kialakítását. Mindemellett a szektorba beruházni kívánó energetikai cégek is kénytelenek előkészítés alatt lévő projektjeikbe fektetett munkájukat megszakítani, később újrakezdeni, mely nem utolsósorban jelentős többletkiadásokkal jár.
Az amúgy szórványosan, néha elfogadható, néha teljesíthetetlen feltételekkel, de rendkívül hosszadalmas ügyintézéssel elérhető EU-s és egyéb (pl. széndioxid kvóta) forrásokon alapuló beruházási támogatások nem szolgálják a szektor stabil fejlődését, mely a zöldgazdaság épülésének egyik fontos eleme lenne.
Az egyesület számításai szerint a csúszás a jövő évben 8-10 Megawattnyi kapacitás kiépítésének az elhalasztásával járhat. Összehasonlításképpen a tavalyi évben 1.1 Megawatt volt, idén várhatóan 2 Megawatt körül várható a kiépített új napelemes termelőkapacitás. A szektoron belül a már régóta üzemelő és a nemrégiben nem csekély hírverés közepette átadott gyárak kapacitáskihasználtságaira is rányomja bélyegét a csúszás.
