A fenntartható fejlődés egyes elemei annak ellenére részét képezik a cégek stratégiájának, hogy magát a fogalmat a felsővezetők negyedrésze tudta csak pontosan, vagy a valóságoshoz hasonlóan meghatározni - áll a felmérésben.

A fenntarthatóság területén belül a cégek többek között az energiahatékonyság javítására, a hulladékkezelésre és -újrahasznosításra, valamint a környezetbarát termékekre és -technológiákra kívánnak fókuszálni az elkövetkező években.

A vállalati felelősségvállalás fogalmát kétszer annyian tudták pontosan meghatározni, mint a fenntartható fejlődését. Az üzleti politikák kialakításánál való fontosságát, növekvő szerepét minden második cégvezető hangsúlyozta.

A megkérdezett cégvezetők 70 százaléka szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, inkább szemléletmód kérdése. Ugyanakkor minden második cégnél hiányzik az a személy, aki felelős lehetne ezért a területért.

A vállalatvezetők fele negatívan látja cége természeti környezetre gyakorolt hatását. A negatív hatások között többek között a káros anyag kibocsátást, a túl nagy mennyiségű papírfelhasználást, valamint a túl magas energiafelhasználást említették. Kifejezetten pozitív környezeti hatásokról a cégvezetők alig egytizede számolt be.

Az elmúlt öt évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, közel négytizedük működött együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések többségükben anyagi és természetbeni támogatások formáját öltötték, a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű volt.

Azok a cégek, amelyek üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiányra hivatkoztak, harmadrészük pedig a profitját félti.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület 2005-ben alakult, tagsága jelenleg 18 vállalatot számlál. Célja, hogy a hazai üzleti, civil, tudományos és politikai szféra szereplőivel közösen keressenek válaszokat az egyre égetőbb globális és helyi szintű ökológiai és társadalmi kihívásokra.