A buddhista hagyomány szerint karma a negatív és pozitív cselekedeteink hatása, ahogyan visszaszáll ránk. De vajon az univerzumnak ez az egyensúlya emberi közösségekre, így például vállalatokra (azaz munkavállalók csoportjára) is vonatkoztatható?
A vállalati karma propagálói úgy látják, hogy a recesszió korában hosszú távú versenyelőnyre csak az a márka tehet szert, mely a vásárlói hűséget úgy alakítja ki, hogy közben hozzájárul a társadalom és a bioszféra egészének jobbításához. Vagyis pozitív karmát termel.
A cinikusok értelmezhetik a vállalati karmát egy jól hangzó, pszeudo-New Age kifejezésnek a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR: corporate social responsibility) már meghonosodott koncepciójára. A dán Christian Stadil, a Company Karma című könyv szerzője és a több mint száz céget tömörítő Thornico Group tulajdonosa szerint, a vállalati karma „CSR 3.0 felszteroidozva. Ki kell találnunk azt a modellt, mely egyesíti a hosszútávú üzleti problémákat a világéval. Minden cselekedetünknek következménye van,” mondta Stadil a CCN-nek.
Stadil szerint négy kritériumoknak kell megfelelni: a vállalat, az alkalmazottak, a partnerek és a fogyasztók elvárásainak, ugyanakkor a világ javára is tenni kell. Pozitív példaként a Patagonia és a Levi's divatmárkákat vagy a Walmart áruházláncot említette. A Patagónia több mint 20 millió termékét gyűjtötte be és hasznosította újra.
Stadil a CNN-nek hozzátette, a hagyományos értékek (család, egyház stb.) eltűnése, fellazulása nagyobb súlyt ró a vállalatokra, melyeknek pótolniuk kell ezeket különféle szokásokkal, rituálékkal de főleg, értékrendek közvetítésével. „Az Y generáció már olyan helyeken akar dolgozni, ahova büszkén tud bejárni, és azonosul a társaság küldetéstudatával - tette hozzá Stadi.
