A korai iskolaelhagyás, a lemorzsolódás csökkentése kiemelt része az EU gazdasági növekedést gyorsító stratégiájának. Az Unió adatai szerint az iskolarendszerből végzettség nélkül, alacsony tudással kilépők 71%-a már a pályakezdéskor munkanélkülivé válik, s a szociális ellátó rendszer valamilyen formájának támogatása biztosítja minimális létfeltételeit. Magyarországon is komoly probléma az alacsonyan képzett népesség munkavállalási aránya: mindössze 20 százalékuk tudott elhelyezkedni a munka világában - négyötödük elveszik a munkaerőpiac számára.
Mit is jelent a költségvetés számára? Egyrészt kevesebb bevételt, hiszen a korai iskolaelhagyók, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők havi jövedelme alacsonyabb, mint a képzettebb lakosságé. Az alacsonyabb keresetek miatt kisebb az adóbevétel, ami érinti a személyi jövedelemadó, a mérsékeltebb vásárlóerő miatt pedig az ÁFA bevételeket is. Ugyancsak kevesebb járulék befizetésre számíthat a költségvetés.
Másrészt a mérleg másik oldalán jelentős többletkiadást jelent mindez: a szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési esélye ugyanis rendkívül gyenge. Nagyobb mértékben van szükség munkanélküli és különböző szociális támogatásokra. Az alacsony iskolai végzettségűek egészségi állapota bizonyítottan rosszabb, ami növeli az egészségügyi kiadásokat. Ugyancsak adatokkal alátámasztottan ebben a körben magasabb a bűnözés, azaz növekszenek a bűnmegelőzés és a közrend fenntartás, ezzel együtt a büntetés végrehajtás kiadásai is.
A megoldás: a Dobbantó!
Az FSZK Dobbantó programja épp a legproblémásabb társadalmi réteg, a tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő, 15-24 éves, végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára kínált második esélyt. E szakmai feladat végrehajtására a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze központi keretéből 850 millió forintos támogatást nyújtott a feladatot megpályázó FSZK számára.
A szakmai koncepció nem íróasztal mellett megalkotott fejlesztés, hanem kutatások eredményeire, tényeire alapozódott, hasznosítva az iskolai hátránykompenzáció terén meglévő hazai és nemzetközi tapasztalatokat. A program egyediségét a diákok támogatása, az egyes fiatalok személyes fejlesztése, a személyközpontú pedagógiai paradigma alkalmazása és gyakorlati megvalósítása adja, ami mindeddig nem jellemezte a hazai oktatási rendszert, de bízunk benne, hogy a projekt eredményeinek fényében e módszertan széleskörű elterjedése nem várat majd sokáig magára - mondta el Bognár Mari, a Dobbantó projektvezetője.
A Dobbantóban részt vevő iskolák maguk jelentkeztek a feladatra, hiszen pedagógusaikban igény volt a változás, az új pedagógiai szemlélet megismerése iránt. A résztvevő iskolák pedagógus teamjei az új tananyagok mellett változást segítő mentorálást, a vezetők pedig - az oktatás világában még eléggé szokatlan módon - coachingot, azaz vezetésfejlesztési támogatást kaptak a fejlesztési eredmények kipróbálásához, gyakorlatba való átültetéséhez.
A program fontos eleme, hogy a diákokhoz közelebb hozta a munka világát. Ezt a célt szolgálta az életpálya-építés elősegítése, a szakmák sokoldalú, életszerű megismertetése. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a legtöbb korai iskolaelhagyó, hátrányos helyzetű fiatal családjában már hosszabb ideje munkanélküliek a szülők, így nem igazán adódik lehetőség a munka világáról való tájékozódásra.
Az eredmények önmagukért beszélnek
A projektben kifejlesztett pedagógiai rendszer adatokkal, tényekkel igazoltan eredményes: a diákok szinte alig hiányoznak, a lemorzsolódás minimális és a pedagógusok, vezetők - a tanulókkal megélt sikerek miatt - szeretik, a módszereket, szemléletet a szakiskola más osztályaiban is adaptálják. A projekt így alternatívát kínál a szakiskola megújításához is, vagy, ha úgy tetszik, alapot teremtett egy vonzó, oktatási módszertani reformhoz. A kidolgozott módszertani megoldások ráadásul azonnal adaptálhatóak a roma fiatalok szakképzését szolgáló programokban, illetve számos más hátrányos réteg munka világára való szocializációját segítő programban.
Az eredmények tehát túlmutatnak a program keretein, s olyan szakmai és tapasztalatai tudást hoztak létre, mely hosszú évekig határozhatja meg a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját.
