Megtárgyalta első olvasatban a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia tervezetét a kormány, a tervezetet széles körű társadalmi egyeztetésre bocsátja. Az Európai Tanács 2006. június 16-i csúcstalálkozóján fogadta el az unió megújított fenntartható fejlődési stratégiáját, amely a tagállamok számára előírja nemzeti stratégiák elkészítését, vagy megújítását, illetve kapcsolódó kétéves akciótervek elkészítését. A hosszú távú magyar keretdokumentum valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható és a társadalom számára követhető jövőképet vázol fel, ismerteti az ezekhez tartozó célkitűzéseket és az eszközrendszert is.

Energiafelhasználás csökkentése

A stratégia olyan hazai társadalmi-gazdasági fejlődést irányoz elő, amely figyelembe veszi a fenntartható környezet- és energiahasználat alapelveit, célul tűzi ki a természeti erőforrásokkal való gondos, körültekintő és fenntartható gazdálkodást, valamint a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások elfogadtatását, elterjesztését. Az energia-hatékonyság növelése és az energiatakarékosság segítségével megcélozza az energia-felhasználás csökkentését, a nem megújuló energiaforrások részarányának jelentős visszaszorítását, a helyi, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátást és biztonságot.

A dokumentum fontos prioritása a társadalmi kohéziót növelő fenntartható térszerkezet és elérhetőség biztosítása. Mindez magába foglalja a fizikai közlekedési igények csökkentését, részben kiváltását rugalmas távmunka- és kommunikációs formákkal éppúgy, mint a minőségi fenntartható közösségi közlekedést.

Ehhez fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági-pénzügyi folyamatok szükségesek, az eladósodás elkerülése, amelynek egyik feltétele a korszerű és költség-hatékony állam.

A stratégia szerint a gazdasági fejlődés egyik alapját a fenntartható népesedési folyamatok jelentik. Ebből következő követelmény, hogy a társadalomban növekedjék a gyermekvállalási kedv, amelynek feltétele, hogy biztosított legyen a gyermekek nyugodt felnevelésének lehetősége. A társadalom összetartását (kohézióját) és teljesítményét erősítheti a generációk, a különböző etnikai csoportok, valamint a hazai és a migráns rétegek közötti konfliktusmentes együttélés.

A dokumentum feltétlenül szükségesnek tartja a fenntartható és elérhető egészségügyi szolgáltatások biztosítását, az egészségvédelem és a betegségmegelőzés elterjesztését, a mainál egészségesebb táplálkozási szokások meghonosítását. #page#

A társadalmi kohézió erősítésének fontos eleme a foglalkoztatási helyzet javítása. A stratégia e tekintetben a széles értelemben vett emberi és társadalmi biztonság igényéből indul ki. Ebből következik egyrészt a társadalmi mobilitás, a részvétel és aktivitás erősítése, másrészt a szegények és a szegénység kockázatának kitett csoportok részarányának csökkentése, valamint a szociális ellátórendszerek reformja.

A dokumentum szerint azonos esélyeket és egyenlő hozzáférést kell biztosítani a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a kommunikációs és információs szolgáltatásokhoz éppúgy, mint az oktatáshoz és a szakképzéshez.

A stratégia gyökeres szemléletváltást sürget a nem megújuló természeti erőforrások védelme érdekében, használatuk radikális csökkentése révén. Előtérbe helyezi a megújuló erőforrások használatát - azok újratermelődését, regenerációját biztosító ütemben.

Fosszilisok kiváltása

Az ország előtt álló egyik legfontosabb kihívás az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira való felkészülés. Csökkenteni kell - vagy lehetőség szerint megszüntetni - az éghajlatváltozást kiváltó és erősítő tényezőket. Ennek egyik konkrét lépése a fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj) megújulókkal (nap-, szél-, geotermális energia, biomassza) való fokozatos kiváltása.

A XXI. század stratégiai erőforrása a víz. Ezért mindenképpen meg kell célozni Magyarország vízmegtartó képességének javítását, a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvását, biztosítani a folyamatos ár- és belvízvédelmet.

A hosszú távú célok elérése csak a lehetőséget megalapozó - akár átmeneti konfliktust is vállaló - reformok útján lehetséges. Ennek érdekében együttműködésre van szükség a közszféra, a gazdasági és a társadalmi szereplők között.

A végrehajtás csak széles társadalmi együttműködéssel valósítható meg. Eközben rendszeres stratégiai felülvizsgálatokra van szükség, amelyek szélesíthetik és bővíthetik a fenntarthatóságról, az azt veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról szóló tudást. Erősítik a tudományos kutatást és tapasztalatcserét, a kutatási eredmények elérhetővé tételét és széles körű elterjesztését. A változások rendszeres vizsgálata és értékelése lehetővé teszi a közpolitikák és a végrehajtó intézményrendszer szükség szerinti megújítását.

A stratégia ágazatközi szemléletű, hosszú távú, tervezési keretdokumentum, melyben a három dimenzió - a környezeti, a társadalmi és a gazdasági - egyensúlyára, összhangjára kell törekedni.