A magyar és európai minősítő és tanúsító rendszerek is jól szolgálják a célt, de ezek egyelőre nemigen keltették fel a magyarországi vállalkozások érdeklődését. A fogyasztó vagy a megrendelő így csak saját belátására vagy a nem ellenőrzötten környezetbarát vállalati önmeghatározásra hagyatkozhat, ha zöld termék vagy szolgáltatás mellett kíván dönteni.
A multinacionális gyártók után ma már a kis- és középvállalatok (kkv) is felismerték, hogy a termékek energiatakarékos és környezetbarát jellemzői előnyt jelentenek: a környezettudatos vevők piaca az elkövetkező években folyamatos nő, ráadásul akár többet is hajlandók fizetni, ha tudják, hogy "zöld" terméket vagy szolgáltatást vásárolnak.
Semmit nem jelent
A fogyasztó azonban nincs könnyű helyzetben a választáskor, hiszen honnan is tudná, hogy az adott terméket tényleg környezetbarát módon állították elő, újrahasznosított anyagokból készült-e egyáltalán, vagy a gyártási folyamat alatt valóban odafigyeltek az energiafogyasztásra.
- Számos terméken van olyan felirat vagy címke, ami környezetbarát jellemzőt sugall, ez azonban nem feltétlenül fedi a valóságot - mondja Pap Imre, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, a Követ szakértője. Az egyik ilyen logó, a két egymásba forduló nyíl például csak azt bizonyítja, hogy a termék előállítója befizette a kötelező környezetvédelmi termékdíjat. A három egymás felé mutató nyíl pedig azt jelenti, hogy a termék csomagolása vagy egyes összetevői újrahasznosíthatók. Ezek a termékek nem feltétlenül környezetbarátok, mindössze előállítójuk jogszabálykövető magatartásában lehetünk biztosak.
A tudatos fogyasztó - legyen magánszemély, cégbeszerző vagy állami szervezet - számos más jellemzőből döntheti el, hogy egy termék megvásárlásával előtérbe helyezi-e a zöldszempontokat. Néhány esetben ez egészen egyszerű is lehet: például egy Magyarországon termesztett biogyümölcs megvétele esetén tudhatjuk, hogy egyrészt a szállítás nem terhelte meg túlzottan a környezetet, mivel nem más országból kellett ideszállítani, másrészt a termesztése során nem használtak műtrágyát, ami szintén környezetkímélő.
A legtöbb esetben azonban csak több jellemző ismerete alapján lehet eldönteni, hogy környezetbarát-e egy termék. Ilyen a kevés csomagolás, a természetes alapanyag, a tartós használat lehetősége - hiszen ebben az esetben nem kell újat venni -, az alacsony energiafogyasztás vagy éppen az, hogy használata után újra feldolgozható, de legalábbis nem veszélyes hulladékként végzi. Jó példa erre egy egyszerű elem: a tölthető elem mindenképpen "zöldebb", mint egy hagyományos, hiszen sokkal tovább használható.
Fogyasztói szemléletváltás is kell
A környezettudatosabb életmód kialakításához a legegyszerűbb út: minden vásárlás előtt fel kell tenni a kérdést, hogy egyáltalán szükségünk van-e arra az új dologra, nem használhatunk-e a helyett például mást, már meglévőt. Változtathatunk vásárlási magatartásunkon is, ez különösen fontos a tartós fogyasztási cikkek esetében, hiszen az utóbbi évtizedekben jelentősen lerövidült ezek - például az autók, elektronikai eszközök - használati ideje. Ma, az állandó fejlesztések korában hamar elavultnak látjuk a két-három éve megvásárolt iparcikkeinket, és újat vásárolunk, esetleg azért is, mert a gyártó az új típus kevesebb energiafelhasználását, környezetbarát előállítását és használatát reklámozza. A fogyasztó pedig beleesik ebbe a "csapdába", és lecseréli a régit, pedig ezzel nem éppen a tudatosvásárló-énjét erősíti.
Szerencsére az eladásban érdekelt nagy gyártók és forgalmazók az elmúlt években eladásösztönző programjaikba integrálták a környezettudatos hozzáállást: a megunt vagy tönkrement termékeket visszaveszik, és számottevő kedvezményt adnak az új árából. Így végül több esély van arra, hogy nem a háztartási hulladékok közé kerülnek például az elavult vagy tönkrement elektromos eszközök.