Kép:FreeDigitalPhotos.net/koratmember
Egyes cégvezetők szerint az üzlet lényege maga az üzlet, minden más tevékenység csak elvonja a róla a figyelmet. Mások szerint visszaadni a társadalomnak, a környezetnek valójában felelőssége és kötelessége lenne a cégvezetőknek és minden erejükkel azon vannak, hogy eszerint cselekedjenek.(Már érdemeket szerzett, etikus magyar cégek vitatják meg az etikus kapitalizmus és cégvezetés témáit a Piac&Profit által szervezett Üzleti Etikus Cégek Fórumán. Érdekli a téma? Itt csatlakozhat!)
„Akinek hatalma van, felelőssége is van, s ma a cégek kezében nagy hatalom összpontosul” – mondta László Ervin professzor a 2012. évi Üzleti Etikai Díj gálaestjén, ahol azt is kifejtette: „Az ókori görög filozófusok azt mondták: a felelősségünk addig terjed, ameddig a hangunk elér. Napjainkban a hangunk az egész világon hallatszik. Felelősségünk sem pusztán a közvetlen környezetünkre terjed ki, hanem mindenkire, akit érint a tevékenységünk.” Az anyagi javak nem önmagukban hasznosak, így a nyereség sem csak a tőke növelésére szolgál, hanem arra, hogy az emberek életminőségét javítsa. A felelős cég és vezetője pedig – amellett, hogy cége működésének káros hatásait minimalizálja – nemcsak a tulajdonosok, részvényesek, hanem az érintettek – a munkavállalók, azok családja, a város, a társadalom vagy a bioszféra – érdekeit is szem előtt tartja döntései során.
Bár sokan érzik úgy, hogy a társadalmi felelősség divatos kifejezése mögé állni valójában (nem is annyira) rejtett reklámot jelent a cégnek, a hamis, kényszerből végzett jótékonykodás mögül mindig kilóg a lóláb. Akár egy hulladékhasznosítási akcióterven, akár egy társadalmi szerepvállaláson töri a fejét, sose tévessze szem elől, hogy egy-egy projekt a vállalkozás minden dolgozójának mást jelent. Így aztán, bár a megvalósítás rengetegféle lehet, a társadalmi felelősségvállalás három alapköve mindig ugyanaz kell hogy legyen, ha nem akarja, hogy a terve dugába dőljön.
Építsen erős alapokat.
A felelős szerepvállalás beépítése a cégkultúrába szinte kötelezően felülről lefelé történik. Jótékonykodjon, kötelezze el magát egy ügy mellett, mutasson példát és az emberek követni fogják a példáját. Ha sikerül mélyen meggyökereztetni a gondolatot vagy gyakorlatot a dolgozók fejében, az új kollégák is automatikusan követni fogják a példát az első napjuktól kezdve. A cég eggyé válik a hitvallásával. Az Ön példája fogja inspirálni a dolgozókat, megértetni velük, hogy a felelős viselkedés a cég prioritásai közé tartozik.
Legyen értelme a programnak.
Pusztán azzal, hogy parancsba adja az elköteleződést, a dolgozók nem lesznek lelkesek. Nem fognak teljes mellszélességgel kiállni valami mellett, aminek nem látják sem célját, sem értelmét. Azért, mert Ön megmondja, hogy kell viselkedniük, ők nem fogják szükségszerűen bele is élni magukat. Keressen olyan elveket, amelyek könnyedén beleilleszthetőek a cég életébe és valóban fontos, új értelmet adnak a cégkultúrának. Vegye rá az embereket, hogy maguk is ötleteljenek azon, hogy lehetne még felelősebb a vállalkozás, újabb és újabb programok elterjesztésével. Ha az Ő idejükkel és energiájukkal gazdálkodik, vegye figyelembe, mi is az, amivel tölteni szeretnék. Minél inkább sikerül közös nevezőre jutni, annál inkább tudja majd egy hasonló elköteleződés összetartani a csapatot.
Legyen valódi az elköteleződés.
Talán a legfontosabb része a stratégiának: olyan célt találni, ami valóban hihető a külvilág számára. Ne jöjjön zavarba, ha megkérdezik, miért is fontos ez az erőfeszítés a cégnek, hogy a cégre ráhúzandó elvek valójában miért is fontosak Önnek és hogyan segítik a célok elérésében a céget? Ha sikerül olyasmit találnia, ami mind Önnek, mind a vállalkozásának jelent is valamit, senki nem fogja megkérdőjelezni a valódi elköteleződést - és a szavai hitelét. Ha csak azért jótékonykodik, mert jobb fényben tünteti fel a céget és ezzel talán sikerül jobb üzletet kötnie, az emberek hamar átlátnak a szitán.
