A szakminiszter kedvező döntéséhez az szükséges, hogy a terület rendelkezzen valamiféle vegetációs, vízrajzi, ökológiai, táji, domborzati, történeti, kulturális jellegzetességgel.

Az igazgató, Scitovszky Angelika elmondta: a Tisza-tó északi része, a Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként világörökségi helyszín. Emellett számtalan egyéb védett terület található a tóhoz közelebbi vagy távolabbi részeken, a térség közel egyharmada védett. Ez országosan is magas arány. Emellett a Tisza-tó és környéke 2006. januárjában Európában elsőként nyerte el a Village+ ökoturisztikai védjegy használatának jogát, ami mutatja elkötelezettségét a természetvédelem és az ökoturisztika iránt. A védjegy elnyeréséhez szükség volt az érintett megyei és helyi önkormányzatok, a helyi vállalkozók és szolgáltatók összefogására, amire várhatóan a jövőben is lehet majd építeni.

A natúrparkok a nemzeti parkokhoz hasonlóan többek között az oktatás és a felüdülés színterei, a turizmus kiemelt célterületei. Míg azonban a nemzeti parkoknál ezen feladatok ellátását a zömmel a park államilag finanszírozott személyzete biztosítja, addig a natúrparkok esetében jelenleg ez a helyi szereplőkre hárul. A natúrpark név használata az adott terület számára semmiféle építési vagy egyéb korlátozással nem jár, ugyanakkor egy ilyen, a szakminiszter által adományozott minősítés mindenképpen hasznos egy térség számára.

Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben több száz natúrpark jött létre a jellegzetes természeti és tájképi adottságokkal rendelkező területeken. Számuk, szervezettségük, állami támogatottságuk tekintetében Európában Franciaország jár az élen, de egyre több van belőle Németországban, Dániában, Horvátországban és Ausztriában.

Magyarországon a természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítását követően lehet hivatalos jogi kategóriaként említeni a natúrparkokat. Annak ellenére, hogy az országban az első úgynevezett "natúrparkok" már az 1990-es években megjelentek, a jogszabály értelmében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hozzájárulásával hivatalosan csak három, a Vértesi Natúrpark, az Írottkő- és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark használhatja ezt a megnevezést.

A szakminiszter kedvező döntéséhez az szükséges, hogy a terület rendelkezzen valamiféle vegetációs, vízrajzi, ökológiai, táji, domborzati, történeti, kulturális jellegzetességgel.

Az igazgató, Scitovszky Angelika elmondta: a Tisza-tó északi része, a Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként világörökségi helyszín. Emellett számtalan egyéb védett terület található a tóhoz közelebbi vagy távolabbi részeken, a térség közel egyharmada védett. Ez országosan is magas arány. Emellett a Tisza-tó és környéke 2006. januárjában Európában elsőként nyerte el a Village+ ökoturisztikai védjegy használatának jogát, ami mutatja elkötelezettségét a természetvédelem és az ökoturisztika iránt. A védjegy elnyeréséhez szükség volt az érintett megyei és helyi önkormányzatok, a helyi vállalkozók és szolgáltatók összefogására, amire várhatóan a jövőben is lehet majd építeni.

A natúrparkok a nemzeti parkokhoz hasonlóan többek között az oktatás és a felüdülés színterei, a turizmus kiemelt célterületei. Míg azonban a nemzeti parkoknál ezen feladatok ellátását a zömmel a park államilag finanszírozott személyzete biztosítja, addig a natúrparkok esetében jelenleg ez a helyi szereplőkre hárul. A natúrpark név használata az adott terület számára semmiféle építési vagy egyéb korlátozással nem jár, ugyanakkor egy ilyen, a szakminiszter által adományozott minősítés mindenképpen hasznos egy térség számára.

Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben több száz natúrpark jött létre a jellegzetes természeti és tájképi adottságokkal rendelkező területeken. Számuk, szervezettségük, állami támogatottságuk tekintetében Európában Franciaország jár az élen, de egyre több van belőle Németországban, Dániában, Horvátországban és Ausztriában.

Magyarországon a természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítását követően lehet hivatalos jogi kategóriaként említeni a natúrparkokat. Annak ellenére, hogy az országban az első úgynevezett "natúrparkok" már az 1990-es években megjelentek, a jogszabály értelmében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hozzájárulásával hivatalosan csak három, a Vértesi Natúrpark, az Írottkő- és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark használhatja ezt a megnevezést.