A nyár a villámlások szempontjából a legveszélyesebb időszak, ilyenkor 4-5 naponként fordul elő villámlással együtt járó zivatar. Az érzékeny elektronikai eszközök - házimozik, számítógépek, televíziók - a villámlás okozta túlfeszültség hatására tönkremehetnek. Az APC felmérése szerint a hazai háztartások 53 százaléka észlelt már áramellátási problémát, és ezek a problémák a háztartások több mint 17 százalékánál villámcsapás okozta túlfeszültségre voltak visszavezethetőek. Ezzel együtt a lakosság 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül egyéb villámvédelmi megoldások is létezhetnek.
Az áramellátásban jelentkező túlfeszültségnek két oka van: a kiugróan magas feszültség általában villámcsapás, a "valamivel magasabb" feszültségszint pedig hálózathiba következménye. A villámcsapás okozta túlfeszültség, nemcsak a villamos- és telefonhálózatba, hanem az informatikai-, és hírközlési rendszereinkbe is behatol. Azonban a villám nemcsak ott okoz kárt, ahova becsap: mágneses erőtere indukció útján akár 1 km távolságban is károkat tehet az elektronikus berendezésekben.
Májustól szeptemberig
"Zivatar, azaz villámlással és mennydörgéssel kísért légköri jelenség bármelyik évszakban előfordulhat, bár az időjárási megfigyelések statisztikája azt mutatja, hogy május és szeptember között a leggyakoribb az előfordulásuk" - mondta el dr. Gyuró György meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. "Évente átlagosan 30 olyan nap van, amikor egy adott településen zivatart lehet megfigyelni. A három nyári hónapra ebből 20 nap jut, a többi kilenc hónapra átlagosan 10. Ez azt jelenti, hogy a nyári évszak 92 napja alatt átlagosan 4-5 naponként fordul elő villámlással járó zivatartevékenység" - tette hozzá dr. Gyuró György.
Öt tipp, amely betartása segít megóvni az értékes elektronikai berendezéseket a villámlás és az áramellátás zavaraiból eredő túlfeszültség ellen:
1. Válasszon olyan túlfeszültség-védelmi berendezést, amelynek alacsony a feszültség-áteresztő értéke. (A túlfeszültség-védelmi megoldás csak akkor működik, ha a lakásban van szabványnak megfelelő földelés.)
2. Otthoni felhasználásra válasszon a kisebb, kedvező árú túlfeszültség-védelmi berendezések közül. Ezek a kisebb eszközök a számítógépeket, digitális házimozit óvják meg a túlfeszültség okozta károktól.
3. Az elektronikai eszközök védelmének biztosítása érdekében olyan túlfeszültség-védelmi eszközt válasszon, amely az áramlökések által veszélyeztetett összes útvonalat, többek között az elektromos vezetékeket, telefonvezetékeket, adatkábeleket és koaxiális kábeleket is lefedi.
4. Állapítsa meg, hogy mely eszközök esetében fontos, hogy áramszünet esetén is tovább működjenek, ezeket az eszközöket lássa el szünetmentes tápegységgel.
5. Kis irodáknak is érdemes túlfeszültség-védelmi megoldást alkalmazniuk: egy esetleges túlfeszültség ugyanis nem csak a berendezéseket (számítógépek, monitorok) teszi tönkre, hanem a gépeken tárolt adatok is elveszhetnek.
