A jelentés szerint 1999 és 2004 között az áramfogyasztás a GDP növekedéssel párhuzamosan emelkedett, s ezzel lényegében lenullázta az ebben az időszakban hozott energia hatékonysági intézkedéseket.

Egy 2006-os áramfogyasztásról szóló felmérést és az energiatakarékos berendezések piaci arányát alapul véve a jelentés megállapítotja, hogy az áramfogyasztás a gazdaság valamennyi területén - a szolgáltatói szektorban 15,6 %-kal, az iparban 9,5%-kal, míg a lakossági szektorban 10,8%-kal - nőtt. (Nagy pazarló Euirópa...)

Az energiafogyasztás növekedése egyrészről magyarázható a hagyományos berendezések, így a mosogatógépek, légkondicionálók, széleskörű használatával, másrészről azzal, hogy egyes eszközökből, elsősorban TV-kből, hűtőkből, fagyasztókból az európaiak gyakran többet is tartanak egy-egy házban, lakásban. (Magyarországon sem "rosszabb" a helyzet.)

Stand-by

Az energiafogyasztás növekedésének másik fő tényezőjeként a jelentés az elektronikai eszközök és berendezések készenléti állapot funkcióját (stand-by) jelöli meg. A szöveg kiemeli, hogy ezen a területén a fogyasztás könnyen csökkenthető lenne olyan új technológiák alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyártók olyan készülékeket állítsanak elő, melyek készenléti állapotban is rendkívül alacsony áramfelvétellel működnek.

A kutatóközpont jelentése a hagyományos izzószálas villanykörtéket is az energiapazarlás könnyen azonosítható elemeként mutatja be. Mivel az izzók által a világításhoz felhasznált áram 95 százaléka hőként vész el, modernebb technológiával csökkenthető lenne az energiafogyasztás. A JRC szerint a hagyományos villanykörték forgalomból történő fokozatos kivonása - különösen az új, rendkívül hatékony CFL, valamint a fehér fényű LED technológia megjelenésével - valós energia megtakarítást eredményezhet Európában.