A két alapító a jubileumi évforduló alkalmából ünnepi tanácskozásra hívta össze az üzleti etikai díjat kapott cégeket, valamint a témát fontosnak tartó közéleti, tudományos szereplőket,  a felelős vállalati magatartás fontosságát értő szakembereket, hogy megvitassák, mit jelent a felelősség ma, a globális válságok idején, s mi az egyes ember és a gazdasági szereplők felelőssége.

„Az Üzleti Etika Díj 2000-es alapításakor a legtöbbek számára ismeretlen volt az ilyesfajta gondolkodás, így például a társadalmi felelősségvállalás szóösszetételt még nem használhattuk, helyette a „szűkebb tágabb környezet segítése" kifejezéssel fejeztük ki szándékainkat" - közölte Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője a díjátadót megelőző konferencián. „Ekkor még csak azt kérhették számon, hogy az összes érintett (alkalmazott, tulajdonos, üzleti partnerek, környezet, társadalom) jólétét szem előtt tartva gazdálkodjanak a cégek, illetve, hogy a döntéseiknél legyenek figyelemmel annak várható következményeire is." - mondta Demcsák Mária, aki szerint az évek során, ha lassan is, de egyre inkább tetten érhető volt a tudatosodás, a hangsúlyváltások, illetve az etika szó tartalmának gazdagodása. Így például a harmadik évben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az üzletfelek érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele: a díjazottak közé azok kerülhettek, amelyek üzleti filozófiáját a minden áron való piaci versenyelőny megszerzése helyett az optimális haszonra törekvés jellemzett.

Az elismerést az alapítókból és az előző évben díjazott vállalatok vezetőiből álló zsűri jelölés alapján ítél oda évente egy alkalommal, legalább három - 2009-ban öt - kategóriából áll. Jelölt legalább három éve működő, magyarországi székhelyű cég lehet. Idén 33 jelölt vállalatból 23-an pályáztak, amiből 22 pályázatot talált értékelhetőnek a zsűri. Közülük 10 kisvállalat, 6 multinacionális vállalat, 2 nemzeti vállalat, és négy középvállalat versenyzett a kategóriájában.

Az ötödik évben a figyelem egyre inkább a romló életesélyekre, a természet és az emberek életfeltételeinek kilátástalanságára fordult, az alapítók ekkor kérték az üzleti élet döntéshozóit, hogy döntéseikben tudatosítsák: minden tettük, cselekedetük hatással van a földgolyó állapotára, környezetünk, életünk jövőjére - közölte Demcsák Mária. A hetedik évben terjedt el a fenntartható fejlődés, mint kifejezés, hiszen a felelősségvállalás kiterjesztődött, globálissá vált. Ez volt az az év, amikor nagy számban megjelentek a kisvállalatok, ezzel párhuzamosan pedig hatalmas mértékben megnőtt a pályázók száma.

„2009-ben, a 10. évben kimondhatóvá vált, mert értjük: csak azt a vállalatot illeti meg az üzleti etikai jelző viselése, amelyik szervezetét, munkatársait, vezetői gondolkodását mélyen, igazán áthatja a tudatosság és a felelősség, tisztában van azzal, mi múlik rajta, illetve elkötelezett a fenntartható világ megvalósulásában - zárta gondolatait Demcsák Mária.

A koherencia a legfontosabb

Egy rendszer, akár organizmusról, akár vállalatról, vagy társadalomról van szó, úgy van összehangolva, hogy minden része kapcsolatban áll a másikkal, tehát ami az egyik részében történik, az megtörténik az összes többi részében is - közölte előadásában László Ervin, a Budapest Klub elnöke, filozófus, író, a Díj társalapítója. Amikor egy rész nem működik együtt a többivel, akkor az csökkenti az egész rendszer életképességét, ha pedig csak a saját érdekeit nézi, akkor pedig már a fennmaradása is a kérdéses. Az emberi testben az ilyen önállósodó részt ráknak, a társadalomban pedig nyugati világnak nevezzük - közölte a szakember.

A filozófus szerint az ősi társadalmak végtelen rendszernek tartották a természetet, így természetes volt, hogy teljes mértékben felhasználják azt. Ez a rendszer sokáig komolyabb hatások nélkül is működhetett, hiszen csak kis mértékben tudtuk felhasználni a Föld tartalékait. Mára azonban változott a helyzet, hiszen az utóbbi 100-150 év felfogását egyre inkább megsínyli bolygónk.

A Földnek van egy bizonyos kapacitása, amelyet egyre inkább túllépünk - hangsúlyozta László Ervin. Jelenleg hétmilliárd ember él ezen az „űrhajón", ám a biológiai lábnyomunk két és félszerese annak, amit a bolygó elbírna. „Tehát még legalább másfél Föld kellene a fenntarthatósághoz. Azért csak ennyi, mert nem mindenki él a nyugati világ színvonalán: ha így lenne, akkor hatszorosan lépnénk túl a megengedett mértéket" - közölte a szomorú adatokat a professzor.

A professzor szerint a köztudatnak kell megváltoznia, hogy akár kevesebb energiával, szennyezéssel is élhető világban élhetünk. Erre a változásra nagy szükség van a szakember szerint, mivel ha folytatjuk az elmúlt 100-150 év gondolkodásmódját, akkor idővel még kevesebb ember számára lesz élhető a bolygó.

A korábbi nyertesek gondolatai

A konferencián számos korábban díjazott cég vezetője is elmondta, hogy mit jelent vállalatuk mindennapi életében az etikus üzleti magatartás. „Egy nemzet akkor jár el tisztességesen, ha kincsként kezeli a természeti erőforrásokat, és megnövelt, nem pedig csökkentett értékben adja át a következő generációnak" - ezzel a Theodore Roosevelthez köthető mondattal nyitotta előadását Takács János, az Electrolux Lehel Kft. közép-kelet-európai vezetője az előadását. Majd egy indián vezető mondatával folytatta, miszerint "nem az őseinktől örököltük a Földet, hanem a gyermekeinktől vettük kölcsön".

A szakember szerint ez a két mondat kiválóan példázza, hogy az etikus magatartás nem új fogalom, csak újjáélesztették a közelmúltban. "Akár környezetvédelemről, akár etikáról, akár társadalmi felelősségvállalásról beszélünk, be kell látnunk, hogy ezekben a témakörökben nincsenek vetélytársak, hiszen összességében mindannyian ugyanazért a célért küzdünk" - hangsúlyozta Takács János.

Az Electrolux első embere egy közelmúltban készült felmérést is bemutatott, mely szerint egyre erősebb a vásárlói tudatosság, azaz a fogyasztók egyre inkább (76%) figyelembe veszik egy-egy termék megvásárlásánál, hogy az előállító cég mennyire foglalkozik az előbb felsorolt témákkal. "Ezzel párhuzamosan azonban nem lehet kikerülni a profittermelést, hiszen egy csődbe ment cég nem segíthet a problémákon" - közölte Takács János. Szerinte a vásárlóknak az energiatakarékosság a legfontosabb szempont, ezért is célja az Electroluxnak, hogy a fogyasztók szemében ők legyenek a "zöld márka".

Az etikus magatartás kőkemény üzlet is egyben

Majorosi Emese, a Pannon GSM Távközlési Zrt. sajtó és információs igazgatója örömét fejezte ki, hogy idei évben először, mint támogató is részt vehetnek az Üzleti Etika Díj átadóján. Mint mondta, azért költenek ilyen célra a gazdasági válság közepén, mert ez egy egyre jelentősebb kérdés és a Magyarországon működő cégeknek élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a díj eszmeiségét minél szélesebb körben ismertté tegyék.

Szerinte örök dilemma, hogy hol a határa az üzleti etikának, és hol kezdődik a profitkeresés. Állítása szerint a Pannonnál az etikus magatartás nem csak egy döntés, hanem egy, a mindennapi döntésekbe beépült irányelv. Ennek megfelelően állandóan felújítják az etikai kódexüket, de ennek köszönhető az is, hogy ők az ország hatodik legnagyobb adományozói, miközben a bevételek szempontjából a negyvenedikek.

A telekommunikációs cég azzal is igyekszik terjeszteni a felelős gondolkodást, hogy a beszállítóiktól is elvárják az etikus magatartást - hangsúlyozta Majorosi Emese. Mindezek mellett kiemelte, hogy az etikus magatartás nem egyfajta „nice to have" dolog, hanem kőkemény üzlet, amivel biztosíthatják azt is, hogy a jövőben is nyereséges legyen a cég. Nyereséges a tulajdonosnak, a társadalomnak és a dolgozóknak egyaránt.

Felelős gondolkodás a cégen belül

„Egy olyan gondolatot hoztam, amellyel ha azonosulni tudunk, akkor az jelentős hasznos hozhat a jövőben" - nyitotta előadását Kiss Katalin, a MAM Hungária Kft. vezérigazgatója. Szerinte a társadalmi felelősségvállalást nem csak kifelé, hanem a cégen belül is gyakorolni kell. „A cégünk mottója, hogy az emberek szeressenek nálunk dolgozni, így sikerült elérni, hogy tőlünk csak nyugdíjba mennek a dolgozók."

Ennek érdekében a cég „beszélgetős kultúrát" követ, melyben foglalkoznak a dolgozók gondjaival, kérik őket, hogy mondják el a problémáikat. Kiss Katalin szerint sok helyen probléma, hogy a kollégák gyakran még egymás nevét sem ismerik; „így hogyan várható el hatékony munkavégzés?" - tette fel a kérdést. Éppen ezért arra igyekeznek rávenni a munkatársaikat, hogy minél többször üljenek le és beszélgessenek egymással. „Ez a legfontosabb, sokan nem is gondolnák mennyivel hatékonyabb munkavégzést lehet így elérni" - zárta gondolatait a vezérigazgató.

A jövő nemzedék oktatása kiemelt feladat kell, hogy legyen

Miért is jó az üzleti etika? - tette fel a kérdést Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A válasz: „mert nagyon kicsi a konkurencia." Komolyra fordítva a szót elmondta, hogy mint a térségük egyik legnagyobb munkáltatója számukra igenis fontos, hogy milyen körülmények között dolgoznak a munkavállalóik, mit mutat kifelé és befelé a cég. Példaként említette, hogy nagyon sok céggel ellentétben ők minden túlórát kifizetnek és feljegyeznek, még akkor is, ha jön a felügyelet, hogy miért van ennyi túlóra.

A társadalmi felelősségvállalás területén a cég az oktatásra fekteti a legnagyobb hangsúlyt. „Bár a romakérdés rendezéséhez mi kevesek vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy nem tehetünk semmit az ügyben" - közölte a szakember. Szerinte olyan helyre kell eljuttatni a támogatásokat, ahol valóban szükség van rá. Ennek megfelelően a cég - akár már az általános iskolákban is - segíti a műszaki értelmiség kifejlődését, például a fizikatanár megfelelő kiképzésével.

Az etikus gondolkodás öt szintje

Az utóbbi években egyre inkább hangsúlyt kap a vállalatok politikájában a felelős magatartás, amiben az Üzleti Etika Díj is jelentős szerepet játszik - közölte Kürti Sándor, a Kürt Információbiztonsági Zrt. elnöke. Szerinte a CSR, azaz a vállalatok társadalmi felelősségvállalása nem terézanyai tevékenység, de nem is profithajszolás, hanem inkább valahol a kettő között keresendő az igazság.

Az etikus gondolkodásnak öt szintje van: mi az én érdekem, mi a családomé, mi a vállalaté, mi a hazánké és végül mi a Földé. „Magyarország legkomolyabb problémája - a politikusok után - a cigánykérdés. Ezzel kapcsolatban pedig az oktatás: az ország 3500 általános iskolájából 1500 hátrányos helyzetben van. A gond az, hogy az elmúlt 20 évben alig néhány oktatási intézménynek sikerült kitörnie ebből a helyzetből, míg az ellenkezőjére, tehát hogy a jó helyzetből hátrányosba kerültek számos példa adódik. Jelenleg sokan dolgoznak azon, hogy megtalálják a néhány jó példát, hogy azt sok más intézményekbe is át tudják ültetni." - közölte a kockázatok minimalizálásával foglalkozó cég vezetője.

A résztvevők dialógusát az üzleti szereplők megnövekedett felelősségéről itt olvashatja, a prezentációk pedig letölthetőek innen.