A világot behálózó multinacionális cégnek komoly szerepe van abban, hogy az adott iparág fejlődése merre halad, hogy munkája és tevékenysége nyomán az egyes országokban az élet milyen irányban változik. Nem elég jól tenni, jót kell tenni.
Új távlatok a jövőnkért
- Tágabb értelemben gondolkozunk az építésről, építészetről. Az nem elegendő, hogy kiváló alapanyagot gyártunk, környezetkímélő módon, mi azt szeretnénk, ha ezt a világban a lehető legjobb módon használnák fel az építészek - fogalmazza meg a több mint hetven országban jelen lévő építőipari nagyvállalat társadalmi felelősségvállalásról alkotott elképzelését Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója.
a fenntarthatóságra fókuszál”
Ez a szándék mutatkozik meg többek között háromévente, a Holcim Awards for Sustainable Construction világversenyen és az azt megelőző fórumon. A svájci Holcim Foundation for Sustainable Construction (Holcim Alapítvány a Fenntartható Építészetért) célja, hogy elősegítse az építészetet, illetve az építőipart érintő technológiai, környezeti, társadalmi-gazdasági kérdésekre adható fenntartható válaszok elterjedését.
A kétmillió dollár összdíjazású, jelenleg a legnagyobb fenntartható építészeti seregszemlét 2010-ben immár harmadszor hirdetik meg párhuzamosan az öt kontinensen. A regionális elődöntők első három helyezettje, tehát a világ minden tájáról összesen tizenöt pályamunka kerül a döntőbe.
A zsűri öt kritérium alapján dönt. Vizsgálják, hogy a projekt hogyan hat a fejlődésre (progress), a környezetre és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra (planet), mennyire működőképes (prosperity), hogyan befolyásolja a társadalmat (people), és döntőek a szakmai kritériumok (proficiency).
- Az „5P" értelmében a nemzetközi szakemberekből álló zsűri értékeli az innovációt, az ötlet elterjeszthetőségét, a tervezet gazdasági hatékonyságát, valamint a megvalósíthatóságot. Fontos szempont, hogy a pályázó milyen szociális felelősségről tesz tanúságot, és persze az is, hogy a létesítmény mennyire illeszkedik az adott környezetbe, hosszú távon milyen hatást gyakorol a régióra és az ott lakók életminőségére - magyarázza Márta Irén, a világverseny magyarországi koordinátora.
A régiónként 270 ezer dollár összdíjazású megmérettetésen az első helyezett 100 ezer dollárt, a második helyezett 50 ezer dollárt, a harmadik helyezett 25 ezer dollárt kap a Holcim nemzetközi alapítványától. További 60 ezer dollárt pedig 3-6 regionálisan elismert pályamű között osztanak szét.
Hazai siker
2009-ben a világdöntőt Aziza Chaouni építész és Takako Tajima városépítész nyerte a marokkói Fez város világörökségi védelem alatt álló óvárosában zajló projektért. Az erősen szennyezett Fez folyó revitalizációját célzó terv életet lehel a város belső részébe, miközben megőrzi a városra jellemző, hagyományos cserzőműhelyeket. Ezüst fokozatot kapott a Kazuhiro Kojima építész vezetésével készült vietnami Ho Si Minh-város agráregyetemi kampuszának terve. A Mekong folyó torkolatánál fekvő szigetre tervezett épületek nem igényelnek nagy földmunkát, és megjelenésükben harmonizálnak a környezettel. A harmadik helyezést a Peking melletti agrártelepülésen megvalósítandó gazdálkodási program kapta. A Yue Zhang és Feng Ni vezetésével készülő átfogó urbanisztikai stratégia hatékonyan ötvözi az örökségmegőrzést, a hagyományos tudást, a helyi anyagokat, a modern technológiát és a professzionális projektvezetést.
- Az építészet világszerte a fenntarthatóságra fókuszál, egyre sürgetőbbé válik, hogy a
fenntarthatóság gondolata hazánkban is átültethető legyen a gyakorlatba a helyi adottságok figyelembevételével. Úgy tűnik, sikerül előmozdítanunk a fenntartható építészetről folyó diskurzust a hazai építészek, várostervezők, mérnökök és ingatlanfejlesztők között. Ezt igazolja, hogy egyre több hazai építész is pályázik - mondja Márta Irén.
A 2007-es kiírásra már 26 hazai építész nyújtott be tervet. Köztük Janesch Péter, aki 2008-ban az európai földrész aranydíját vehette át a minden kritérium tekintetében kiemelkedő és a fenntartható fejlődést szem előtt tartó „Négy negyed egy egész" - az ismert kormányzati negyed fejlesztését is magában foglaló - tervért, amelyet 332 európai pályamunka közül ítélt a legjobbnak a független építészeket felvonultató grémium.
A Holcim Awards Gold 2008 trófeát nyert terv a Nyugati pályaudvar síneinek föld alá süllyesztésével egy „lélegző" zöld folyosó alakítana ki, mely egészen a Városligetig nyúlna. A kormányzati vagy irodanegyed megújuló forrásokból elégítené ki energiaigényét, amit a zöld homlokzatok klímakiegyenlítő hatása támogatna. Az összetett terv egyik érdekessége, hogy az irodák elektromos berendezései által termelt hőt a Terézvárosban kialakítandó központi tömbökbe vezetné, ezzel biztosítva a városrészben élők melegvíz-ellátását.
Az idei pályázati kiírást megelőzően a Holcim egy öt állomásból álló roadshow keretében mutatta be a korábbi sikeres pályamunkákat. A Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsett és Sopronban tartott rendezvényeken közel ötszáz építész, építészhallgató és tanár vett részt.
Újragondolt építészet
A verseny kiírását minden pályázati ciklusban megelőzi egy fórum, ahol a világ különböző pontjairól érkező építészmérnökök, a kormányzati, a civil és az üzleti szféra képviselői gyűlnek össze. Idén Mexikóban 39 országból 270 - köztük a Holcim Hungária Zrt. jóvoltából négy magyar szakember osztotta meg egymással tapasztalatait a „Re-inventing Construction" (újragondolt építészet) témakörben, négy műhelymunka keretében.
- A város komplexitásáról, az új gazdasági eszközök megjelenésének lehetőségeiről szólt a Játék a bonyolultsággal elnevezésű workshop. Az egész több mint a részek összessége. Megismertünk egy projektet, amely finanszírozással - speciális mikrohitelezéssel - fenntartható infrastruktúrát hozott létre helyi szinten, és láttunk példákat az ipari övezetek fenntartható átalakítására is - ismertette dr. Novák Ágnes, a MOME Építész Tanszék egyetemi adjunktusa május 20-án a Holcim Foundation for Sustainable Construction által szervezett első magyarországi élménybeszámolón, ahol az is kiderült, hogy hiába beszélünk zöld gazdaságról, ha nem találjuk ki a hozzá kapcsolódó finanszírozási modellt.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a zéró emisszió lehetséges városi módozatait taglalta a második szakmai csoport.
- A technológia szintjén minden kihívásra van válasz, persze a kérdés az, hogy a beruházás mikor térül meg. Kísérletezni kell - foglalta össze Martinkó József, az OCTOGON magazin vezető szerkesztője, a Holcim-fórum másik magyar résztvevője.
A város mint forrás volt a címe a harmadik műhelynek, ahol a logisztikai rendszerektől a városi anyagcsere-körforgásig szó volt a városi környezetben létező embereket érintő számos kérdésről. A résztvevők megismerhettek egy speciális mikrovállalkozásban működő mexikói hulladékkezelési és -újrahasznosítási formát, valamint megvalósult gyakorlatot az építési szektor ökológiai lábnyomának csökkentésére.
A negyedik workshop az Ösztönzés a végrehajtásban címet kapta, és az érintettek serkentésének módjairól; az informális településrészek kialakulásáról és belső szerveződésükről szólt. Szó volt szabályokról, amelyekkel a folyamatok szereplői ösztönözhetőek a fenntarthatóságérzékeny megoldások alkalmazására.
- A fenntarthatóságnak nem globálisan kell megjelennie, hanem az egyén szintjén, máskülönben üres szlogen marad. Azokat az ösztönzőket kell megtalálni, amelyek a környezet irányába fordítják a lakosság gondolkozását. A Mexikóban látott projektek rávilágítottak arra, hogy nem csak drága eszközökkel lehet fenntartható várost építeni. Alulról, informális csatornákon keresztül, akár a szegénységhez kapcsolva is működhet, ha az egyén áll a fókuszban - foglalta össze a Holcim-fórum tapasztalatait Martinkó József.
