"Öt éves a kezelést koordináló szervezeti modell" címmel tartott szakmai konferenciát a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottsága, hogy értékelje a koordináló szervezetek eredményeit. A konferencia nyitásaként Dióssy László környezetgazdálkodási szakállamtitkár (KvVM) bemutatta a gyártói felelősség elvére épülő koordináló szervezetek szerepét az országos hulladékgazdálkodásban, kiemelte az általuk elért eredmények jelentőségét.

Az elmúlt évek bebizonyították a rendszer életképességét, létjogosultságát: a jelenleg működő mintegy húsz szervezet jelentős szerepet vállalt abban, hogy Magyarország az elmúlt négy évben teljesíteni tudta az Unió által meghatározott hasznosítási kötelezettségeket. A 2002 óta folyamatosan alakuló koordináló szervezetek aktív munkájának köszönhetően létrejöttek azok a kezelési rendszerek, amelyek szervezett módon gondoskodnak a keletkező hulladék hasznosításáról, veszélyességének csökkentéséről, illetve környezetkímélő ártalmatlanításáról.

Könnyen követhető

A rendszer működési mechanizmusának felépítésén túl mára minden anyagtípus áramlása naprakészen, a hatóságok számára világosan követhető, a résztvevő hulladékbegyűjtők, hasznosítók pedig kiszámítható, anyagi biztonságot nyújtó szakmai, gazdasági környezetben végezhetik feladatukat.

A konferencián nem csak koordináló szervezetek, hanem a begyűjtéssel foglalkozó vállalatok és települési közszolgáltatók, valamint a hulladékhasznosítók is képviseltették magukat. A rendezvényen az előadók sorra vették az egyes hulladékfajták begyűjtésének és újrahasznosításának eredményeit, a tervezett törvényi szabályozás alapján értékelték feladataikat, működési lehetőségeiket a jövőre nézve.

Az 5 év eddigi eredményei

Akkumulátor és elem

Az akkumulátor és elem begyűjtését egy 2005-ös kormányrendelt szabályozza, mely szerint a végfelhasználóktól vissza kell venni az elhasználódott hulladék áramforrásokat azok eredetétől függetlenül.  Az Európai Unióban évente 800 ezer tonna savas akkumulátor és 160.000 tonna elem és hordozható akkumulátor kerül forgalomba, melynek visszagyűjtési aránya tagállamoktól függően 65-100 százalék, illetve 7-60 százalék. Magyarországon 2006-ra a savas ólomakkumulátorok begyűjtési aránya meghaladta a 100 százalékot, az elemek és a hordozható áramforrások esetében pedig elérte a direktívában meghatározott szintet, a koordináló szervezetek által kiépített begyűjtési pontok száma megközelíti a 10 ezret.#page#

Gumihulladék

Míg 2002-ben mintegy 18 ezer tonna gumihulladék került hasznosításra, 2006-ban a begyűjtött mennyiség meghaladta a 38 ezer tonnát, az anyagában történő hasznosítás aránya pedig 2003 óta csaknem megháromszorozódott.

Csomagolási hulladék

Csomagolási hulladékból hazánkban az elmúlt négy évben összesen több mint 1,2 millió tonnát hasznosítottak. 2006-ban a koordináló szervezetek 445 ezer tonna csomagolásból származó hulladékot gyűjtöttek vissza, amelyből 9,5 százalékot tett ki a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó mennyiség. A szakemberek szerint ez az arány 2012-re akár több mint háromszorosára is növekedhet. Mára a koordináló szervezetek rendszerében körülbelül 5,5 millió lakosnak van lehetőség szelektíven gyűjteni.

E+E-hulladék

Az elektronikai és elektromos hulladék hasznosítását koordináló hat szervezet már 2005-bn teljesítette, sőt túlszárnyalta a jogszabály által előírt visszavételi célkitűzést, hiszen a keletkező 115 ezer tonna e-hulladékból mintegy 16,5 ezer tonnát gyűjtöttek vissza. 2008 végére az e-hulladékok visszagyűjtése területén el kell érni a 4 kg/lakos/év mutatót.

Galli Miklós, az MGYOSZ alelnöke összegzésében elmondta, hogy a koordináló szervezetek olyan európai színvonalú, magas elvárásoknak megfelelő rendszert alakítottak ki a hulladékgazdálkodás területén, amely minden érintett szereplőnek - legyen szó hatóságról, kötelezett kibocsátóról, begyűjtőről, hasznosítóról vagy települési önkormányzatról - stabil, átlátható és gazdaságilag kiszámítható környezetet biztosít. A koordináló szervezeti modell, amely a konszenzuson alapuló együttműködésre épül, Európa számos országa után Magyarországon is bizonyította életképességét. Úgy szolgálja a fenntarthatóság szempontjait, hogy a szereplőket, érdekeltté teszi a rendszer működtetésében.