A helyzet a következő: válság van, tehát valamit elrontottunk a korábbi években - nyitotta meg az üzleti szereplők megnövekedett felelősségéről szóló dialógust az Üzleti Etika Díj ünnepségén Kerekes Sándor tanszékvezető, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke. „A közgazdászok hozzáállása szerint minden problémát meg lehet oldani, így ezt is meg fogjuk, ám a hangsúlynak inkább azon kellene, hogy legyen, hogy ne hozzunk létre problémákat" - vélekedett a szakember.
Amennyiben nem változtatunk az életmódunkon és ugyanannyi széndioxidot juttatunk a légkörbe, mint eddig, akkor a következő 12 évben mintegy 1 fokkal nőhet az átlaghőmérséklet - közölte prognózisát Kerekes Sándor. Természetesen azt sem lehet kizárni, hogy még többet bocsátunk ki, melynek következményei egyelőre beláthatatlanok. Éppen ezért a cégeknek változtatniuk kell eddigi hozzáállásukon, ám ennek módjában is vannak különbségek. Példaként említett egy európai légitársaságot, amely úgy szabadulna meg a szigorú EU-s kibocsátási normatíváktól, hogy egy nem uniós országba, például Svájcba teszi a székhelyét. „Ezzel mintegy 30 euróval csökkenthetnék a jegyáraikat, ami a kiélezett verseny miatt akár több utast is hozhatna nekik. Ám azt tisztán látni kell, hogy nem ez a megfelelő megoldás, nem lehet megfutamodni a felelősség elől" - hangoztatta a tanszékvezető.
Ennek megfelelően újfajta gondolkodásra van szükség a cégek részéről a szakember szerint, mivel az elmúlt 100 év felfogása juttatott minket a mostani válsághoz. Az a gondolkodás, amely mindenekelőtt a munkatermelékenységet helyezte előtérbe, ahelyett, hogy a foglalkoztatást erősítenénk. „Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját, ez pedig nagyon komoly társadalmi feszültségekhez vezethet" - folytatta gondolatmenetét Kerekes Sándor. Szerinte a vállalatvezetőknek el kellene gondolkodniuk, hogy melyik a fenntarthatóbb: ha mindent gépekkel végeztetnek, vagy ha emberi munkaerőt alkalmaznak. A szakember állítja, hogy az utóbbi, hiszen gyakran ugyanannyi pénzbe kerül megvenni egy drága berendezést, mint az ugyanazt a munkát végző dolgozókat megfizetni.
Elképzelhető-e, hogy a cégek stratégiájában az ember legyen a központ? - tette fel a kérdést Tóth Gergely, a Követ Egyesület munkatársa. Szerinte is javítani kellene a pénztermelés-munkaerő arányát, tehát a cégeknek a gépesítéssel szemben több dolgozót kellene alkalmazniuk. „Bár jó példák vannak, az ilyen felfogású cégek egyelőre kisebbségben vannak, sok még a szürke folt" - vélte a szakember.
Kötelező-e a CSR?
A fenntarthatóság divat lett az elmúlt időszakban, ami addig nem baj, amíg nem csak azért csinálják a cégek, mert ez a trend, hanem azért, mert ezzel a társadalmi problémák megoldása felé teszünk lépéseket - közölte Ács Tamás, a Mars Magyarország ügyvezető igazgatója. Ezután feltette a kérdést: kötelező-e etikusan viselkedni, vagy ez inkább „csak" versenyelőnyt jelent? Szerinte idővel mindenképpen kötelező lesz, ám egyelőre ez még kérdéses.
A nagy cégek ne szégyelljék átadni a fejlesztéseiket a rászorulóknak, vagy akár a kis cégeknek - hívta fel a figyelmet a dialógus során Szilágyi Bernadette, a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programjának menedzsere. Példaként említette saját cégét, amely alapítványok részére ingyenesen juttatja el a szoftvereit, de szükség esetén akár ingyenes oktatást is szervez az érintetteknek. Szavai szerint a Microsoft munkatársai társadalmi felelősségvállalásuk részeként szabadidejükben is segítik az arra rászorulókat, mivel a cég alapelve szerint nem a pénz a fontos, hanem a ráfordított idő: „így fordulhat elő, hogy az informatikus ecsetet ragad és kifest egy vidéki kisiskolát".
Egyedül nehéz megfelelni a társadalmi elvárásoknak
Gyakran okoz gondot, hogy a cégek csak addig hajlandóak elmenni a társadalmi felelősségvállalásban, amíg az nem veszélyezteti magát a vállalatot - hangoztatta Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás kerékpáros futárszolgálat ügyvezetője. Szerinte leginkább az üzleti környezetet kell megváltoztatni, hiszen gyakran az összefogás hiánya miatt bukik meg egy jó elgondolás.
Példaként említette, hogy néhány éve egy úgynevezett etikai kartellt akartak létrehozni a szektorban, aminek az lett volna a lényege, hogy a területen dolgozó összes cég vállalja, hogy megfelelnek a foglalkoztatási normáknak, így megszüntetik a minimálbéres rendszert, illetve a kényszervállalkozásokat. A vetélytársak Kürti Gábor szerint végül kitértek a megállapodás elől, ám a Hajtás Pajtás végrehajtotta az intézkedéseket. Ennek az lett a következménye, hogy 20 százalékkal növelniük kellett az árakat, ami rövidtávon 10 százalékos megrendelésszám-csökkenést hozott. Ezt a mennyiséget idővel visszahozták, hiszen sok vállalatnak tetszett a környezetbarát kerékpáros kiszállítás, ám ekkor jött a válság: „amikor már a cég léte számít, akkor ez kerül minden elé és ismét esni kezdtek a megrendelések". Éppen ezért szektoriális megállapodás kell Kürti szerint, hiszen aki egyedül teszi meg az etikus lépéseket, az - mint az előző példa mutatja - hátrányba kerül.
Az ötlet alapvetően jó, de igaza van Kürti Gábornak, ezt a valóságban nagyon nehéz kivitelezni - értett egyet Bozsó Julianna, a VirusBuster Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a legnehezebben azok élik meg a válságot, akiknek nincsenek tartalékaik, hiszen a korábbi felelőtlen magatartásuk miatt minden forintot egyből elköltöttek. Ennek megfelelően hosszú távon kell gondolkodni, így érhető el, hogy meglépjük azokat a lépéseket, amelyek etikussá teszik vállalatunkat. Bozsó szerint ez a módja annak, hogy a kiscégekből nagyvállalatok, majd multik váljanak.
A szektoron belüli együttműködés számos komoly kérdést vet fel, hiszen a magyar mentalitás gyakran kizárja az összefogást, mint versenyelőnyt - jelentette ki Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatója. Érdekességként elmondta, hogy 10-15 éve vezetőfejlesztő képzéseket tartott és sok főnök azért utasította el a vetélytársakkal való együttműködést, mert úgy kevesebb az adrenalin. „Ez pedig úgy látszik sokaknak létszükséglet az üzleti életben".
Majorosi Emese, a Pannon GSM Távközlési Zrt. sajtó és információs igazgatója válaszában elmondta, hogy - bár más-más megítélés alá esnek a kis és nagycégek - a CSR gyakran magát a működést is segíti. Így egy környezetvédelmi beruházás, például amikor megújuló energiákra áll át egy cég, éppen a hosszú távú fennmaradást segíti.
Jó példával is lehet pénzt keresni
Lakatos Zsófia, a Hill and Knowlton ügyvezető igazgatója szerint a CSR-t minden vállalatnak kötelessége lenne alkalmazni: „Bár egyelőre az átlagember még kevésbé veszi figyelembe a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és az ár a leginkább meghatározó szempont a vásárlások során, azért büntetni is tudnak a fogyasztók: elég arra gondolni, hogy sokan még ma sem vesznek szívesen Nike cipőt, mivel korábban kiderült, hogy gyerekmunkásokat alkalmaznak."
Véleménye szerint néhány év múlva már sokkal jobban ki lehet majd mutatni az ilyen fajta pozitív diszkriminációt, ami akár jelentős versenyelőnyt jelenthet az ezt időben felismerő cégek számára. Pozitív példaként említette a Dove „Real beauty" kampányát, amelyben egy világszintű váltás során a természetes nőket helyezték a középpontba az agyonplasztikázott modellek helyett. „Ezzel pedig számos nőt értek el, amivel jelentős előnyre tettek szert, hiszen több vásárlójuk akadt."
Ugyancsak említette az Ariel reklámkampányát - „Turn to 30" -, amellyel az olcsóbb hőfokon való mosás előnyeit hirdették. Nem azt, hogy az ő mosóporuk jobban mos akár 30 fokon, hanem, hogy ezáltal nem kell annyira felmelegíteni a vizet, amivel vizet és energiát spórolhatunk. Állítása szerint ez a kampány is sikeres volt, és így jelentősen növelni tudta a cég bevételeit.
Az alapvető jó megvan az emberekben
A CSR kapcsán három dolgot fontos kiemelni: elsőként a többcélúságot, tehát, hogy már magába a stratégiába építsük be a felelősségvállalást - hangoztatta Fertetics Mandy, az Alternate Kft. ügyvezetője. Ennek részeként ne támogatást adjuk a rászorulóknak, hanem lehetőséget a munkára.
A második fontos lépés a hosszú távú gondolkodás, ami a tapasztalatok szerint sokszor hiányzik a cégek életéből - vélte Fretetics. Szerinte az sem könnyíti a helyzetet, hogy a vezetőknek gyakran negyedéves bónuszokat adnak, ami nem segíti azt, hogy a céget irányítók öt-tízéves projektekben gondolkozzanak. A harmadik fontos - és egyben lehangoló - tényező, hogy néhány cég miközben bemutatja a példaértékű terveit, ezzel párhuzamosan áthágja a jogszabályokat.
Kátai Szabolcs, a Stella Polaris Kft. ügyvezetője, az IVSZ alelnöke azt emelte ki, hogy magunkból induljunk ki, tehát ha teszünk valamit, akkor gondoljunk bele, hogy milyen lenne, ha valaki velünk tenné ugyanezt. Ezt a fontos szemléletet szerinte az oktatási rendszerbe is be kellene venni.
Baritz Sarolta Laura nővér Karinthy Frigyes Barabás novelláját hozta fel példának gondolatai szemléltetésére: amikor Pilátus megkérdezte, hogy kit feszítsenek keresztre, a bűnöző Barabást, vagy Jézust, akkor bár magában mindenki Jézusra gondolt, mégis mást kiáltott. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy az alapvető jó megvan az emberekben, de a társadalom egyelőre átalakítja ezt. Éppen ezért a gondolkodásmódon múlik minden, ha az egyének képesek megváltozni, akkor van lehetőség egy szebb világra.
A kis fejlődés is fejlődés
Összefoglalójában Kerekes Sándor kiemelte, hogy radikális innovációra van szüksége az emberiségnek. Példaként említette, hogy lassan kilencmilliárd ember fog élni a Földön, így hiába terveznek új típusú, kevésbé szennyező gépjárműveket a gyárak, ha mindenkinek lesz autója, akkor egyszerűen túl sok területet fognak elfoglalni.
Szilágyi Bernadette az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy az sem baj, ha egyelőre csak kicsiket tudunk előre lépni, mivel sok kicsi sokra megy, így idővel elérjük a célunkat. Hasonlóan gondolkozott Ács Tamás, aki szerint egyelőre komor a jövő, de van néhány bátorító gondolat. „Egyelőre kevesen vannak akik hisznek a fenntartható fejlődésben, de az ezek által megtett kis lépések a későbbi nagy döntések előhírnökei is lehetnek.
Szemléletváltás nélkül hiába minden
Nemrég új paradigma jelent meg a világban: ami régen előny volt, az nem biztos, hogy ma is előny, illetve ami régebben hátrány volt, nem biztos, hogy ma is hátrány - vélekedett László Ervin, a Budapest Klub elnöke, író, filozófus. Szerinte aki a vetélytársainál előbb meri megtenni a fenntarthatóság irányába ható lépéseket, az később akár jelentős előnyhöz is juthat velük szemben.
A professzor szerint nemsokára elérjük a „kritikus pontot", ahonnan nagyon gyors változás várható; akár nagyobb, mint amilyen 1989-90-ben volt. „Jelenleg egyértelműen látható, hogy nem fenntartható irányba fejlődik a világ, így a gondolkodásmód jelentős változtatására van szükség. Ahogy Einstein is mondta: azzal a gondolkodással nem lehet megoldani a problémát, ami magát a gondot okozta."
A résztvevők dialógusát az üzleti szereplők megnövekedett felelősségéről itt olvashatja, a prezentációk pedig letölthetőek innen.