A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg.
A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>
„A hazai bankok viszonylag drágán nyújtják a szolgáltatásaikat, részvényeseik jól járnak, ügyfeleik nem, a szektor a potenciálja alatt teljesít. Minél erősebb a digitalizáció, annál olcsóbban lehet szolgáltatni” – ezzel a kemény kritikával vezette fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly október végén a hazai fintech-szektor fejlesztését célzó 24 pontos javaslatcsomagját. Ezért tartják szükségesnek a Szabadság téren a digitális fejlesztések ösztönzését, ennek érdekében pedig a szabályozók megváltoztatását.
A készpénzhasználat dominál
A világban rohamosan terjednek a hagyományos intézmények – bankok, biztosítók, tőkepiaci szereplők – kiegészítőjeként vagy akár azok alternatívájaként megjelenő pénzügyi szolgáltatók. 2014-ben a fintech-befektetések összértéke globálisan 45,5 milliárd dollárt ért el, 2018-ban már 120 milliárdot tett ki, és ebből közel 39 milliárd landolt európai cégeknél. Magyarország viszont e tekintetben még finoman szólva is a növekedési pályája elején jár. Az MNB becslései szerint nagyjából 120 fintech-cég tevékenykedik itthon, ráadásul nagyjából egynegyedük külföldi vállalkozás itteni leánya. A már létező vagy most még tesztelés alatt álló hazai fintech-megoldások többsége mobilfizetési, illetve pénzforgalmi. A hazai piac szerkezete vagy a szabályozás rugalmatlansága számos esetben hátráltatja fintech-cégek önálló piacra lépését és növekedését, több esetben pedig az üzleti modellek kiforratlansága a gát az MNB kritikája szerint.
De az is jelzi a tennivalót, hogy a hazai lakossági banki ügyfeleknek csupán háromnegyede használ heti rendszerességgel internetet, szemben a 83 százalékos EU-átlaggal, s hasonló a lemaradás az online bankolásban is a jegybank szerint. A fizetési forgalomban a készpénzhasználat dominál, a hazai fizetési műveletek több mint 80 százaléka készpénzes tranzakció.
Pedig a világban rohamosan terjednek a mobiltárcák, a mobilfizetést, illetve a pénzküldést gyorsan és egyszerűen lehetővé tevő felhőmegoldások. A digitális pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó startup vállalkozások felhasználóinak száma is nő, még ha nem is a kívánt ütemben.
Alacsony a költséghatékonyság
A bankok több mint 80 százaléka mindazonáltal bevezetett már vagy tervez elindítani mobilfizetési megoldást és fizetéskezdeményezési szolgáltatást. A PSD2 hatálybalépése és az azonnali fizetési rendszer indulása mind a bankok, mind a fintech-cégek számára lehetővé teszi további innovatív szolgáltatások elterjesztését.
A hazai bankrendszert ugyanakkor hátráltatja, hogy a belső működés digitalizáltsága egyelőre nem kellő mértékű – szól az MNB verdiktje. Ennek tudható be a jegybankárok szerint, hogy nemzetközi összehasonlításban a hazai bankrendszer alacsony költséghatékonyság mellett működik. Hátráltató tényező az is, hogy a bankok által használt informatikai rendszerek egy része elavult, számos esetben a gyártó által már nem támogatott verziók működnek.
Az MNB 24 pontos javaslata szerint a bankfiókok a jövőben közösségi élettérré válhatnak, ahol az adminisztratív ügyintézés valamennyi folyamata digitalizált felületen történik, ügyintéző bevonása nélkül. A bankár pedig tanácsadó lesz, akitől személyre szabott szolgáltatást kap az ügyfél.
Cs. K.
