A munkaerő-kölcsönzés intézménye az elmúlt két évtizedben fokozatosan nyert teret a humánerőforrás-gazdálkodás területén. Minek köszönheti népszerűségét ez az intézmény? Miért előnyös a munkáltatók, vagyis a kölcsönvevők számára? Milyen területeken nyújtanak segítséget a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek? Az alábbiakból kiderül!
Mikor érdemes a munkaerő-kölcsönzés eszközéhez nyúlni?
Az alábbi előnyökkel jár a kölcsönzött munkaerő igénybevétele:
- a kölcsönzés keretein belül foglalkoztatott munkaerő javadalmazása nem bérköltségként jelentkezik, hanem mint a szolgáltatás díja, költségként elszámolható,
- megoldja a szabadságolások miatti vagy létszámstop következtében fellépő munkaerőhiányt,
- szezonálisan ingadozó megrendelések vagy rövid határidejű munkák esetén gyorsan rendelkezésre áll a megfelelő létszámú és minőségű munkaerő,
- a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkaerő - egy hosszabb tesztidőszak után - saját állományba átvehető.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégekkel történő együttműködés egy igényfelmérő egyeztetéssel kezdődik. Ennek során rögzítik a betöltendő pozíciókat, feladatokat, valamint felmérik a munkáltatók igényeit, elvárásait a leendő munkaerővel kapcsolatban, és megállapodnak a bérezés részleteiben.
A kölcsönző cégek felkutatják a kritériumoknak megfelelő jelölteket, akiket aztán önéletrajz és interjú formájában prezentálnak a megbízó felé, majd segítenek a kapcsolatfelvételben és az interjúk leszervezésében is. Amennyiben sikerül a munkáltató számára a megfelelő jelöltet megtalálni, a kölcsönző cég ajánlatot tesz a pályázónak, és belépteti az új kollégát, továbbá intézi az adóhatóság felé történő lejelentéssel járó papírmunkát is.
Rendelkezés a kölcsönzött munkaerővel
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogkörök megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalók a kölcsönadó állományában maradnak, de az operatív feladatokkal összefüggésben a kölcsönvevő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Vagyis meghatározza a munkaidőt, az elvégzendő feladatokat, amelyek végrehajtását felügyeli is, ezenkívül jóváhagyja a szabadságokat.
Amint látható a kölcsönvevő gyakorolja a hatékony működéshez szükséges valamennyi munkáltatói jogkört, a papírmunkával mégsem nem kell bajlódnia. Ezeket ugyanis a kölcsönbeadó cég elvégzi helyette: a jóváhagyott jelenléti ívek alapján elvégzi a teljes bérszámfejtést, utalja a béreket. Végül a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő cégnek nem marad más tennivalója, mint az elszámolásként beérkezett költségszámla iktatása. Ugye milyen egyszerű?
