A környezettudatosság mellett szóló, a vállalatok számára egyértelmű érv: az eredmények, a megtakarítások, a költségek oldaláról nézve is nagyon megéri ilyen magatartást tanúsítani. A működés ez esetben ugyan figyelmesebb hozzáállást és pluszenergiát igényel, mégis érdemes belevágni, hiszen számos előnnyel és megtakarítással jár. Ezek közül csak néhány: ha egy vállalat környezettudatosan tervezi meg működését, akkor feltárhatja a költségmegtakarítási lehetőségeket, csökkentheti a kockázatokat, felelős termékeket állíthat elő, pozitív lesz az imázsa, és a fejlett, környezetbarát termékkel, hozzáállással piacvezetővé válhat.

A vállalati környezettudatosság egyik lépcsőfoka, ha környezetirányítási rendszert vezetnek be. Ennek a rendszernek az a célja, hogy a tevékenység, a kibocsátott termékek és szolgáltatások minél kevésbé terheljék a munkahelyi, települési, természeti környezetet.

A környezetvédelmi irányelveket és célokat pedig érdemes nyilvánosságra hozni. A KIR-szabványok bevezetése - és később tanúsítása - egyfajta védelmet nyújt a vállalatok és a vezetők számára, így kockázat elleni biztosításnak is tekinthető. A rendszer alkalmazása megteremti a felelősségi körök tisztázását és a megfelelő ügyrend kialakítását.

Nem minden zöld

 A Követ (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) munkatársai már több ízben megpróbálkoztak a vállalatok környezettudatosságának statisztikai felmérésével, de a kvantitatív kutatások nem igazán hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket. A vállalatok ugyanis ilyen esetben rendszerint az ideálisnak tűnő válaszokat adják, vagyis szépítenek a valóságon, tehát az eredmények nem igazán megbízhatóak. Többek között ezért is döntött úgy a Követ, hogy inkább esettanulmányokat készít. Így született meg "Az ablakon bedobott pénz" című, 50 esettanulmányt tartalmazó kötetsorozat.

Tóth Gergely, a Követ főtitkára úgy látja, a vállalatok környezettudatosságában meghatározó az, hogy a kötelezően foglalkoztatott környezeti szakemberének, az ügy felelősének mekkora formális és informális ereje van, és megtalálja-e azt az ösvényt, amire képes rávezetni a menedzsmentet, hogy a cég a struktúrájában, stratégiájában válhasson környezettudatosabbá, miközben ez pénzmegtakarítással és imázserősítéssel is jár. Ma nagyjából a vállalatoknál dolgozó környezeti szakemberek öt százaléka sikeres e tekintetben.

#page#

A társadalmilag felelős vállalatok környezettudatossága azonban Tóth Gergely szerint valójában nem is azon múlik, hogy milyen környezeti intézkedéseket hajtanak végre, hanem azon, "képes-e a vállalat felismerni, hogy a társadalmi felelősségvállalás valódi lényege az, hogy egy optimális méret után nem akar tovább növekedni, nem célja újabb fogyasztókat, piacokat szerezni, meghódítani. Azonban a legtöbb nagyvállalat stratégiája a további növekedésről szól. Paradigmaváltásra lenne szükség, azaz a mennyiségi szemléletről a minőségi szemléletre kellene váltani, ez jelentené a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatosság lényegének igazi megértését és egy jobb jövőt."

Egy ilyen radikális szemléletváltás bekövetkeztéhez a fogyasztói társadalom szokásainak alapvető változására is szükség volna.

Környezeti jelentők

 Egyre gyakrabban találkozunk a vállalatok környezeti jelentésével. Ez a vállalat tevékenységének környezeti hatásairól, kitűzött céljairól, intézkedéseiről, a bejövő panaszokról szóló, számszerűen feldolgozott éves beszámoló. Több esetben azok a cégek adnak ki környezeti jelentést, amelyek nagy szennyező hírében vagy a lakossági és hatósági támadások középpontjában állnak. Számos vállalat a jelentéssel még csak a versenyben kíván előnyhöz jutni, jó hírnevét akarja növelni. Akadnak azonban tiszteletreméltó kivételek is. De a divatossá vált szokás gondolkodásmód-változást is generálhat.

A jelentés különféle csoportoknak készülhet, amelyekkel folyamatos párbeszédet folytatnak a cégek, úgymint az alkalmazottaknak, a fogyasztóknak és az ügyfeleknek, a szállítóknak, a versenytársaknak, a tulajdonosoknak, a bankoknak, a biztosítótársaságoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak, a környezetvédelmi és fogyasztói szervezeteknek, hatóságoknak, a sajtónak, az iskoláknak és egyetemeknek. Az előbbiek közül az adott vállalat kiválasztja a saját szempontjából lényeges csoportokat. Így például egy vegyi üzemnél a baleseti kockázatok miatt fontos célcsoport a közeli lakosság és a biztosítók, míg egy textilgyárnál inkább a kereskedelemre és a fogyasztókra célszerű összpontosítani.

A környezeti jelentésekben a vállalatok általában általános információkat adnak magukról, ismertetik a környezeti politikájukat és irányelveiket, beszámolnak a környezetvédelmi szervezeti felépítésükről, bemutatják, értékelik a cég környezeti hatásait, a telephelyhez és termeléshez kapcsolódó környezeti kérdéseket tárgyalják, ezenkívül leírják a termékek vagy szolgáltatások környezeti szempontjait. A környezettudatos cégeknek vannak környezeti programjaik és céljaik, és megvizsgálják a környezetvédelmi intézkedések nyereségükre gyakorolt hatását.

A környezetre tekintettel élés mára már nagyon sok, tiszteletre méltó, követendő példát generált. A példa ragadós. Remélhetően gyorsabb lesz a vállalatok tudatosodása, a profitérdekeiken túlmutató szemléletváltozása, mint a klímaváltozás negatív hatásainak felerősödése. Mert a divaton túl ez most a tét.

Sánta Edina-Sőregi Viktória