Az Európai Bizottság i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért címet viselő legújabb stratégiája - az eEurope 2005-höz képest - újra megerősíti, hogy a befogadó információs társadalom kiépítésében központi szerep jut az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök alkalmazásának és kiterjedt használatának a közszolgáltatásokban, a kis- és középvállalkozásokban és a háztartásokban is.

Gazdaságélénkítő szerep

Az információs és kommunikációs technológiák jelentősen fellendíthetik a gazdaságot és a foglalkoztatást. Az Európai Unióban például a GDP növekedésének a negyede, míg a termelékenység növekedésének a 40 százaléka az IKT-eszközök alkalmazásának tulajdonítható. A közigazgatás három lehetséges területen is hozzájárulhat ez utóbbi hatás erősítéséhez: az IKT eszközökbe való befektetéssel, a termelés ösztönzésével, valamint magával a használatukkal.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat kiadványa, a Statistics in Focus (9/2005) szerint 2003-ra az előző évhez képest közel 9 százalékkal növekedett azoknak az aránya, akik ellátogattak valamely kormányzati oldalra. Bizonyos országokban - ilyen Ausztria és Írország - az egy évvel korábban mért arány megduplázódott. Az üzleti szféra képviselőitől még kedvezőbb válaszok érkeztek e tekintetben: a régebbi tagországok vállalkozásainak 44 százaléka került kapcsolatba valamely közszférához tartozó weboldallal.

Az új, on-line elérhetővé tett tartalmak és szolgáltatások az elkövetkező években megháromszorozódnak, így az Európai Unió GDP-jének már ma is a 8 százalékát kitevő ágazat további bővülése várható, amihez viszont elengedhetetlen a nemzeti kormányok, politikai szereplők aktivitása. Ennek értelmében az i2010 átfogó politikai program - a tagországok számára javasolt - 3. célkitűzése a befogadó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó információs társadalom megteremtésével foglalkozik az életminőség javítása érdekében. A célkitűzés közszolgáltatásokat érintő fókuszában az átláthatóbb, hozzáférhetőbb és költséghatékonyabb IKT alapú közszolgáltatások állnak.

Az e-közigazgatás által a kormányzatok egyre inkább a versenyképességet befolyásolni képes szereplőkké válnak. De versenyképessé kell válnia magának a közigazgatásnak is - és hatékonyabb működéssel a gazdaság és a társadalom versenyképességét is szolgálnia kell -, de ez nem feltétlenül jelent kisebb létszámú apparátust vagy tökéletes közszolgáltatást, sokkal inkább rugalmas, a változásokra gyorsan reagálni és a felhasználók igényeit kielégíteni képes közigazgatást.

Megtakarítás mindkét oldalon

A versenyképesség-orientált e-közigazgatásnak két, egymást kiegészítő stratégiai célt kell maga elé tűznie: a hatékonyság növelését a közigazgatás minden szintjén - kombinálva az IKT-eszközök alkalmazása miatt szükségessé váló szervezeti változásokkal és az új képességek, készségek megszerzésével - és az adminisztráció költségeinek csökkentését. A szolgáltatóoldali folyamatok ésszerűsítése olyannyira lényegi eleme az e-közigazgatás kialakításának, hogy a fejlesztésekre fordított beruházások megtérülése elsősorban attól függ, miként képesek a közigazgatásban dolgozók elfogadni, alkalmazni az új munkafolyamatokat, miként lehet kulturális ellenállásukat csökkenteni.

Európában a közigazgatás működtetése a GDP 15-20 százalékát "éli fel", egy elektronizált közigazgatás viszont a költségek több mint 5 százalékát is megtakaríthatja, így az e-szolgáltatások elterjedtsége valóban fontos kérdés.

Az Eurostat 2005. márciusi felmérése szerint a régi tagországokban a közigazgatási szolgáltatások 90 százaléka jelen van on-line, s a közszolgáltatások 48 százaléka teljes mértékben interaktív módon érhető el. Megállapítható az is, hogy az új tagállamok kétéves lemaradással küzdenek a régebbiekkel szemben. Magyarországon például a 20 alapvető e-közszolgáltatás on-line elérhetősége 2004-ben 15 százalék volt, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal.

Az EU idén igen nagy elemszámú felmérést készített: 48 ezer magánszemélyt és üzleti felhasználót kérdeztek meg, hat szolgáltatást vizsgáltak - személyi jövedelemadó-bevallás, vállalkozások áfabevallása, új üzleti vállalkozás bejegyzése, közbeszerzés, könyvtári kölcsönzések, felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés -, és fő kérdésként szerepelt, hogy a felhasználók mennyire elégedettek ezekkel, illetve milyen arányban váltanak a hagyományosról az elektronikus ügyintézésre.

A kutatás szerint a megtakarítások számottevők - több tízmillió eurós nagyságrendről van szó -, az állampolgárok és az üzleti szereplők 83 százaléka számára pedig legfontosabb a gyorsaság, 65 százalékuk pedig a minőségi, rugalmas szolgáltatást említette. A megkérdezettek 62 százaléka teljesen elégedett volt a szolgáltatásokkal, 28 százalékuk közepesnek, míg 10 százalékuk gyengének ítélte azokat.