A 2000. év – vélhetően a kormányzati lakáskoncepció kedvezményeinek köszönhetően – fordulópontot jelentett az új építésű lakások piacán: 12 százalékkal több új otthont fejeztek be, és 46 százalékkal több új építési engedélyt adtak ki a hatóságok, mint az azt megelőző esztendőben. A tendencia folytatódni látszik: tavaly az I–III. negyedévben a felépült új lakások száma 50 százalékkal volt magasabb, mint a 2000. év hasonló időszakában, az új építési engedélyeké pedig 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Használt és új

Általánosságban, tavaly Budapest használtlakás-piacán – a város frekventált részei, illetve a garzonok kivételével – a korábbi élénk kereslet alábbhagyott, és enyhe túlkínálat alakult ki. Számos külső zöldövezetben, valamint a rehabilitáció nyomán megújuló kerületben – például a Ferencvárosban – a felújítások környezetében viszont a forgalom kezdett a régi kerékvágásba visszatérni, s az itt fekvő lakóingatlanok többnyire tartják az értéküket. Máshol azonban az inflációnál jóval kisebb mértékben növekedtek, sőt van, ahol csökkentek a korábban igencsak magasra srófolt árak.
A nagyobb városokban – Sopronban, Debrecenben, Szegeden és Pécsett, a fővároshoz hasonlóan – az egyes ingatlanszegmensekben különbözőképpen jelentkezett a kereslet-visszaesés: a kiemelt helyen lévő, minőségi, jól karbantartott régi társasházi lakások ma is kelendőek, a peremrészeken viszont az eladók többnyire kénytelenek voltak lejjebb vinni a négyzetméterárat.
A panellakások piaca az elmúlt évben megnyugodott: gyér a kereslet irántuk, kínálati négyzetméteráruk pedig mérettől, helytől, állapottól függően széles skálán mozog.
Mind a fővárosban, mind vidéken jóval mozgalmasabb az új lakások piaca, ahol – a kormányzat által bevezetett kedvezmények hatására – tavaly tovább nőtt a vásárlói kereslet, s ennek nyomán az új építésű lakóparki, társasházi otthonok aránya. Némely részterületen az erős kínálat miatt a beruházók nem vagy csak óvatosan emeltek árat, és előrejelzések szerint ez jellemzi majd az idei évet is: amíg a használt lakások piacán a négyzetméterárak átlagosan 3, addig az újonnan felhúzott lakások vállalkozói részterületén átlagosan 9 százalékos négyzetméterár-növekedés várható.

Minőségi változások

Az elmúlt tíz év egyik legszembetűnőbb minőségi változása egyébként az új lakások méretében tapasztalható: megállt az alapterület korábbi csökkenése, és szinte évről évre nőtt az átlagos lakásméret és a több szobával kialakított házak aránya. Az újonnan átadott lakások átlag-alapterülete 1997-ben országosan 92 négyzetméter körül alakult, 1999-ben már elérte a 99,5 négyzetmétert, s ez az előző évinél 3 négyzetméterrel volt nagyobb. 2000-re azonban – az egyre növekvő építési költségek és a fizetőképes kereslet mérséklődése miatt – az átlagos országos lakásméret 98,4 négyzetméterre esett vissza (tavalyról még nincs adat). A városokra jellemző változás, hogy az új otthonok mind nagyobb hányada épül többlakásos lakóépületben, és tovább csökken az egylakásos családi házak aránya.
A kilencvenes évek végére számottevően javult az elkészült új otthonok infrastrukturális ellátottsága is: az 1999-ben és 2000-ben befejezett új lakások 95, illetve 97 százaléka közműves vízzel ellátott, 19, illetve 28 százalékuk volt duplakomfortos (vagy két fürdőszobával, vagy fürdőszobával és zuhanyzóhelyiséggel ellátott), és 2 (a fővárosban 5) százalékukban szaunát is beépítettek. A 2000-ben elkészült új lakások 58 százaléka be van kapcsolva a vezetékes csatornahálózatba, 77 százalékuk pedig a vezetékes gázellátásba.

Felgyorsult bérlakásépítés

A 2000 nyarán indított, állami forrásból támogatott bérlakásprogram keretében, a tavalyi első, március végi fordulón elbírált 49 sikeres pályázat kapcsán 42 önkormányzatnak ítélte meg a gazdasági miniszter az igényelt, összesen 3,6 milliárd forint támogatást. A saját forrásokkal együtt 5,2 milliárd forint értékű beruházás során 838 bérlakás épül fel. A második, június eleji megmérettetésen idősek otthona és nyugdíjasházak létesítéséhez állami pénzeszközökre pályázó helyhatóságok és egyházak pályamunkái vettek részt; közülük tízet (6 önkormányzati, 4 egyházi) talált elfogadhatónak a gazdasági tárca. A 2,4 milliárd forint támogatással plusz saját erővel 249 új, döntő többségben egyszobás lakóegység építése vagy kialakítása indult el. A július közepén odaítélt 2,5 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással a 37 pályázattal jelentkező 33 önkormányzat és egy egyház 60 százalékban szociális bérlakás kialakítását kezdte el, míg az októberben 6,3 milliárddal támogatott 43 helyhatósági és 12 egyházi bérlakás-beruházás 35 százaléka szociális, 24 idősek otthonabeli bérlakás, a többi ifjúsági, költségelvű és nyugdíjasházi garzon lesz.

Változó tendenciák

A kilencvenes évek közepétől az építkezések finanszírozását mindinkább a lakosság és az erre a területre szakosodott ingatlanfejlesztő, -beruházó, valamint építőipari tapasztalatokkal rendelkező cégek vállalták; utóbbiak súlya növekvő. Míg három évvel ezelőtt az összes átadott új lakás 86 százalékát a lakosság, 10 százalékát a vállalkozók építették, 2000-re ez az arány 79–17, 2001. január–szeptemberre pedig 70–26 százalékra módosult. (A még piacon maradt lakásépítő szövetkezetek tevékenysége szinte csak jelképes, az önkormányzatok, költségvetési szervek mintegy 4 százalékát fedik le a piacnak.)
A területi megoszlást nézve: a kilencvenes évek közepéig (a „szocpol” hatására) Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint az észak- és dél-alföldi régiók községeiben húzták fel a legtöbb új családi házat, és a korábban első helyezett főváros fokozatosan visszaszorult.
Két éve indult az a tendencia, s az előrejelzések szerint az elkövetkező években ez folytatódik, hogy ismét a gazdaságilag gyorsabban fejlődő területekre – főváros és az agglomeráció, valamint a Nyugat-Dunántúl – tevődik át az építkezések súlypontja.