Két új kezdeményezést is közzétett október 10-én az Európai Bizottság a környezetbarát hidrogénmeghajtású gépkocsik kifejlesztésének, illetve elterjedésének elősegítésére, mondta el a Piac és Profitnak dr. Gurmai Zita, az Európai Parlament (EP) képviselője. Hozzátette, hogy Brüsszel egyrészt útjára bocsátotta a hidrogén- és üzemanyagcellák közös kutatási kezdeményezést - azaz kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs projektet - a hidrogénmeghajtású autók kifejlesztésére. Másrészt azt javasolta, hogy a forgalomba állításra már megérett, hidrogénnel működő gépjárművek típus-jóváhagyási eljárását egyszerűsítsék le, hogy ezek minél előbb tömegesen is megjelenhessenek az utakon.

A képviselő mindezt arra a kérdésünkre válaszolta, amelyben az ő kezdeményezésével is tavasszal elindított uniós "hidrogénmozgalom" legújabb stációiról érdeklődtünk. Tény, nagyobb szerepet szán a hidrogénnek az alternatív energiaforrások körében az Európai Parlament. Gurmai Zita jelentette be, hogy az EP-ben az év derekán már 420-an írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben állást foglalnak az új energiaforrás mellett, mondván, kínálatot kell biztosítani az európai állampolgároknak. Az új energia abban is előnyösen különbözik a többi megújuló energiahordozótól, hogy lehet tárolni, s ezzel több biztonságot is ad. Az Európai Unió a 2013-ig szóló hétéves költségvetéséből 2 milliárd eurót fordít a hidrogénüzemanyag-cellás kísérletek finanszírozására.

Brüsszelben tehát pénzzel is voksoltak a már nem teljesen ismeretlen technológiai újdonság, a hidrogén hasznosítása műszaki megoldásainak az elterjesztése mellett. Arról nincs szó, hogy megelőzték volna korukat az uniós honatyák, hiszen a világ már "lépett". Dániában például nemrég már azt jelenthették be: hidrogénnel üzemeltetett lakónegyed építése kezdődik meg. A helybéliek a nap és a szél energiáját hidrogénelemekké alakítva termelik meg saját maguk és járműveik számára a szükséges energiát.

Időben korábbi a hír, miszerint egy párizsi szakkiállításon bemutatott, hidrogénnel hajtott kísérleti autónak a fogyasztását össze is merik mérni a hagyományos benzines kocsikéval. Az egy tankolással 250 kilométer megtevő jármű egy kiló hidrogént fogyasztott száz kilométeren városban, 70 dekát országúton.

E külföldi példák mellett már feltűntek a magyarországi kísérletetek is, s nálunk is kiléptek a laboratóriumokból az új eljárások megvalósítói. Sőt, mint a nemzetközi gyakorlatban, itthon is a közlekedés és a kommunális szolgáltatás az a két "terep", ahol a lakosság maholnap hasznát látja a fosszilis energiahordozók környezetbarát helyettesítőjének. A roppant "egyszerű" anyag kinyerésének (lásd keretes írásunkat) és "nagyipari" hasznosításának egyik fontos hazai állomásáról a Budapesti Műszaki Főiskolán tájékozódhattunk. Molnár László, a Quantum Energia Kft. vezetője - a tudomány napja alkalmából - ott mutatta be azt a rendszert, amely a szélenergia segítségével állít elő tömegközlekedésben használatos autóbuszok javára hidrogént.

Kikerült kvóták, kedvező költségek

Első "állomásként" - a kezdetekben - két településen, Törökszentmiklóson és Mezőtúron egy-egy másfél megawattos szélerőművet hozott létre az energiafejlesztő és beruházó cég. Azzal pedig, hogy hidrogént állítanak elő a szélturbinák segítségével, kikerülik a kvótákkal korlátozott hazai villamosenergia-rendszert, hiszen nem a hálózatba viszik be a produktumot.

A kft. energetikai projektjének a "terepe" - Molnár László elmondása szerint - elsősorban a városi közlekedés lesz, az autóbuszok "tankolnak" majd a szélenergia segítségével vízből előállított hidrogént. A Quantum Energia technológiai folyamatának megfelelően a Miskolcon közlekedő buszokba kerülő belsőégésű motorok hajtanak meg Siemens gyártotta generátorokat, illetve a villanymotorok adják át a meghajtást a kerekeknek.

Az alapautóbusz - számítások szerint - több pénzbe kerül, mint a gázolajjal, benzinnel hajtott, de versenyképesebbnek bizonyul a működési költségek tekintetében. A városi tömegközlekedést szolgáló jármű 30-40 kiló hidrogént visz magával. Vélhetően 1,5 euró körül lesz majd egy kiló hidrogén ára. E hajtóanyag égéshője 142 megajoule/kilogramm, összehasonlításképpen: a benziné 45,2, a gázolajé 44,7. Hasonlóan jobbak a fűtőérték-mérőszámai a hidrogénnek, s az égéstermék tekintetében is "verhetetlen", hiszen az "eredmény" nem más, mint vízgőz: a környezetet szén-dioxid tehát nem szennyezi.

Időnek utána kialakulhat a városi buszokat kiszolgáló infrastruktúrának megfelelő autók és más közlekedési eszközök kiszolgálása hidrogénnel, amelynek előállításához szélenergiát főleg ott használnak fel, ahol nincs hiány az intenzív légmozgásból. A vízbontók, hidrogéntartályok és a töltőállomások pedig praktikusan a külvárosokban lesznek majd.

Hasonlóan "jól áll" egy általánosabb - azaz a járművek üzemanyag-ellátásánál szélesebb - felhasználást kínáló projekt. Hidrogénfalunak hívják a fejlesztés tervezett második ütemének végeredményét, a rendszerbe bekapcsolt, energiát előállító és fogyasztó 33 kisbirtokot és közösségi létesítményt. Az első ütemet - a hidrogénfalu előfeltételét - már megvalósította a projekt gazdája, a Nagy-ferenczi Kft. A terv lényeges eleme, hogy saját koordinációs és felügyelő központtal rendelkező energiarendszer legyen, ahol a saját termelés és fogyasztás mértéke megegyezik. Ehhez "házilag" befolyásolják a terhelést, a termelést, sőt nagymértékben független belső tarifarendszert is alkalmaznak.

Dr. Nagy József, a kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a több szintből álló programnak - amelyet "Magyar virtuális mikrohálózatok mérlegközi klaszterének", Mavirkának neveztek el - az első egysége kisméretű, megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek létrehozását, együttműködését takarja. Ez már meg is valósult, a Bükkaranyos határában lévő farmon kisméretű, 10 kilowattos szélgenerátorból, 2 kilowattos BP Solar napelemből áll, kapcsolódik hozzájuk biomasszakazán, s tervezhetően termelő növényolajos blokkerőmű.

A Mavirka második szakaszában - amelyhez már elkészült egy újabb szélerőmű - valósul meg a 25 hektáros területre tervezett "hálózatfüggetlen" hidrogénfalu. Itt - egy amerikai fejlesztésű ajánlat szerint - 10 kilowattos generátor, 5 kilowattos napelem, továbbá elektrolizáló berendezés, hidrogéntartály, üzemanyagcella jelenti az "energiaháztartást". Egy-egy ilyen rendszer 20 millió forintért valósulhat meg. Ezek mellett felépítenek majd egy központi energiatermelő rendszert, s a keletkező hulladékhő felhasználásáról is gondoskodnak egy üvegházban.

A Magyar virtuális mikrohálózatok mérlegközi klaszterének harmadik stációját is kidolgozták már, amelyről - tudta meg Nagy Józseftől a Piac és Profit - a Bükk környékének 44 települése szeptemberben szavazott, s a térség lakói igennel jutalmazták a javukat szolgáló energetikai programot. A vidékfejlesztési közösség energiatermelő közösséggé akar válni, uniós támogatásokat is megpályáz, részben idehaza a LEADER programban, részben közvetlenül Brüsszelben. Kis és házi méretű megújuló energiaforrás-hasznosító berendezések elterjesztését s Miskolc Térségi Gazdasági és Jóléti Övezet létrejöttét kívánják külső lehetőségekkel is elősegíttetni.

Dicsőség a Bükk lábához

Voltaképpen kirajzolódik, hogy a megújuló energia eddigi lehetőségeire alapozó hidrogénfalu is szerves alkotóelemévé válik egy nagy közösségi rendszernek, s végső soron - Nagy József megfogalmazása szerint - a Mavirka megteremti a sejtszerűen összedolgozó hazai energianet műszaki, szervezeti alapjait, amely forradalmian új teret nyit a villamos irányítási rendszer számára "kellemetlen kicsik" összefogására az országos hálózat "rángatása" nélkül. Azaz a gyakori, nem teljesen alaptalan vád - a megújuló energiát termelő és a hálózatokba bekapcsolni akaró "áramgyárak" az energiarendszerek nem kívánt fejlesztését is maguk után vonják - ehelyütt nem áll meg.

A nemzetközi sajtó - idéztük cikkünk elején - nagy megelégedéssel számolt be a dániai hidrogén-lakónegyedről, amelynek építése az idén már el is kezdődött. A jelek szerint e dicsőséget mielőbb illik megosztani a Bükk lábánál lévő magyar településekkel, hiszen a Mavirka legfőképp a (megújuló) energia-önellátás feltételeinek az alapjait teremti meg. Sőt, eleve többről van szó, hiszen ugyancsak uniós háttérrel, négy ország egy-egy kistérségében - esetünkben éppen a borsodi falvakban - megkezdik a kis és házi méretű megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseknek nemcsak a rendszerbe állítását, hanem az eszközök fejlesztésével szerzett tudás, információ terjesztését is.

Más szóval, a bükkaranyosi hidrogénfalu-modellre vevő Európa.