Úgy tűnik, idén is lendületesen nő a koreai–magyar áruforgalom. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik Kim De Dzsung dél-koreai államfő tavaly év végi látogatása és az akkori hatalmas kiállítás. A rendezvényen több mint száz cég vett részt – regisztrálta a Koreai Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltsége (KOTRA) –, amely mind úgy gondolta, hogy Magyarország rendkívül fontos kereskedelmi partner lehet.

Növekvő export, nagy deficit

Dél-Koreából főleg színes televíziók, azok alkatrészei, gépkocsik, háztartási berendezések, textiláruk érkeznek Magyarországra. A legnagyobb tételt tavaly a gépek és mechanikus berendezések – hang- és képfelvevők – tették ki. A gépjárműipari cégek a világpiaci részesedésükön felül teljesítenek nálunk: több ismert márkát megelőzve 2001-ben az összes gépkocsieladásból 7 százalékot tettek ki termékeik.
A koreai statisztikák az ázsiai országból hazánkba érkező export értékeként 2001-ben 413 millió dollárt rögzítettek. Magyar adatok szerint 2000-ben 526 millió dollár volt a Koreából jövő áru értéke, vagyis látszólag visszaesés történt. Igaz, a kétoldalú forgalomra vonatkozóan jelentős eltérés tapasztalható a magyar és a koreai adatok között, aminek legfőbb oka a multinacionális cégek harmadik országon keresztül lebonyolított áruforgalma: az exportáló ország statisztikájában ugyanis a célország helyett gyakran a közbenső állomáshely jelenik meg.

Az importstatisztikák viszont az eredeti származási országot veszik figyelembe, és bármely fél adatait vizsgáljuk is: az importot tartósan és jelentősen alulmúlja a hazánkból Koreába kiszállított áruk értéke. És bár 1999 óta a magyar export – elsősorban a sertéshúskivitelnek köszönhetően – elkezdett növekedni, tavaly is mindössze 37 millió dollár volt – mondja Sang-Chul Kim, a KOTRA igazgatója. A kereskedelem fejlesztésére létrejött szervezet mindent elkövet azért, hogy az arány javuljon, de mind ez idáig jelentős eredményt nem sikerült elérni; a magyar import minden évben nagyobb arányban bővül, mint az export. Ez pedig hosszú távon Magyarország számára igen kedvezőtlen.
Szakértők szerint a magyar sertéshús iránt változatlanul élénk az érdeklődés, és lehetőség lenne egyéb hús- és húskészítmény, élelmiszerek, mezőgazdasági termékek szállítására is. (Ezek esetében be kell szerezni az illetékes http://www.icenter.hu/cgi-bin/sajtofree/ - link5koreai egészségügyi hatóságok engedélyét.) További esélyes terület lehet a gép-, a jármű és az elektronikai ipar.

Kapu keletre és nyugatra

A legtöbb befektető koreai cég hazánkat az Európai Unió kapujának tekinti, ahonnan mind Nyugat, mind Kelet felé nyitni tud. Tavaly októberig hat társaság 220 millió dollár értékű befektetést hajtott végre Magyarországon, s ma már 14 koreai vállalat működik hazánkban. A befektetett tőke nagysága eléri a 250 millió dollárt.
A társaságok az elektronika, a pénzügyi szolgáltatás és az élelmiszer-feldolgozás területén ténykednek, elsősorban gyártanak, illetve logisztikai központot hoztak létre. Hiányzik viszont a kutatás-fejlesztés; egyedül a Samsung tervezi ezt belátható időn belül – állítja Sang-Chul Kim.

Az 1989-ben 3,3 millió dolláros befektetéssel létrejött Samsung Electronics volt az első hazánkba települt koreai vállalat. A 100 százalékban koreai tulajdonú cég ma 700 embernek ad munkát, éves forgalma 290 millió dollár. A másik sikertörténet a Hanwha Food magyarországi működése. Az élelmiszer-ipari cég 1994-ben telepítette ide a gyártását 11 millió dolláros beruházással. A 100 főt foglalkoztató társaság éves forgalma 6 millió dollár.
Mások azonban csak logisztikai központként működnek Magyarországon, mint például az LG Electronics Magyar Kft. Az 1994 óta itt lévő vállalat most gondolkodik azon, hogy a gyártótevékenységét is ide helyezi; az erről folyó tárgyalások lapzártánkkor még tartottak.

De nem csak óriáscégek vannak itt, sok kis- és középvállalat is szívesen jön Magyarországra – magyarázza a KOTRA igazgatója. Befektetéseik összértéke ma már 0,3 millió dollárra rúg.

IT-felzárkóztató

A KOTRA-nál – ami már 1987-ben létrejött, bár a két ország között csak 1989. február elseje óta van diplomáciai kapcsolat – hónapról hónapra számos koreai cég kopogtat, hogy magyarországi befektetésekhez vagy partnerkapcsolatok kialakításához kérjen tanácsot. Érdeklődés szinte minden iparágban történik, legaktívabban talán az elektronikai ipar, az alkatrészgyártás és a fogyasztási cikkek területén. Az autóipari befektetők, úgy tűnik, nem lelkesednek a kelet-európai országokért, lehet, hogy a Daewoo lengyelországi kudarca miatt. Bár például a Hyundai Motors gondolkodik egy itteni üzem létrehozásán. Az információtechnológiai piac élbolyába tartozó koreai cégek viszont szinte küldetésüknek tekintik hazánk IT-lemaradásának lefaragását. A KOTRA és az ITD Hungary közösen számos együttműködési programot dolgoz ki ezen a területen.

Bár a két ország földrajzilag messze esik egymástól, az üzleti kultúrájuk nagyon hasonló, így viszonylag könnyen alakulnak ki partnerkapcsolatok, a cégek jól tudnak együtt dolgozni – mondja Sang-Chul Kim. Különösen az energiaipar, az IT, az összeszerelés és a környezetvédelem területén sikeresek a házasságok. A jövőben a két ország közösen próbálja megcélozni a keleti piacokat. A KOTRA első lépésben a balkáni országok meghódítását tűzte ki célul.