A Magyar Posta Rt. (MP) gazdasági és hatékonysági szempontokkal magyarázta az Országos Logisztikai Központ (OLK) létrehozásának szükségességét. Az eddig használt – az ötvenes évekből származó szovjet csomagfeldolgozó gépsor és a NEC által szállított szintén „koros” levélfeldolgozó – szoftver ugyanis mára teljesen elavult. Olyannyira, hogy már csupán a küldemények 20–25 százalékát lehetett gépileg feldolgozni.

Fejlesztési kényszerek

Évente mintegy 800 millió címzett – és 350 millió címezetlen – küldemény megy át a posta rendszerén. A levelek és csomagok kézbesítésének ideje pedig nagyban függ a technológiától és persze a napi mennyiségtől.

Fejlesztésre kényszerített az is, hogy megváltozott a szolgáltatást igénybe vevők összetétele: míg a nyolcvanas években a küldemények 50-60 százaléka a lakosságtól származott, mára ez a részarány 10 százalékra csökkent, s a fennmaradó részt a cégek „nagy tömegű” feladásai teszik ki. Ráadásul ezek zöme Budapestre koncentrálódik.

A beruházás gazdasági okai többrétegűek. Az egyik elem a fokozódó konkurenciaharc. Ez főként az expresszpiacra jellemző; e szegmensben a gyorsposták megjelenése komoly kihívást jelentett az MP-nek.

A költséghatékonyság a következő elem, amely a közúti szállítás melletti elkötelezettséget indokolta a posta részéről. Ez azonban nem jelentett igazán komoly váltást a szolgáltatásban, hiszen már 2002-ben 70 millió kilométert közúton teljesített a társaság, míg vasúti szállításra csupán tizedennyi jutott. Szempont volt a rugalmasság és az idővel való takarékoskodás is. Míg a vasúti szállításnál a cégnek meg kellett várnia a postavonatok indulását, a kamionokkal – tekintve, hogy befogadóképességük kisebb – jobban szervezheti a fuvart. Jelentős időbeli megtakarítást érhet el azzal is, hogy a vasúti fuvarozás során háromszor-négyszer annyiszor kellett kézbe venni a küldeményeket (berakodás-kirakodás), mint most.

Az persze vitathatatlan, hogy a közúti fuvarozás árérzékenyebb (lásd benzinárak), mint a vasúti, ám ez a hatás a rugalmassága okán kezelhető szinten marad.

Bajban az igazság

Március elején arról szóltak a hírek, hogy az új központ munkája gyakorlatilag megbénult, de legalábbis többhetes késésbe került önmagához képest a posta. Ezt többnyire azzal magyarázták az illetékesek, hogy mintegy háromszáz dolgozójuk lépett vissza az előzetes megállapodástól, azaz ennyien nem vállalták azt, hogy naponta kiutazzanak Budaörsre. Az MP hiába ajánlotta fel, hogy különbuszokat indít, az alkalmazottak még így sem akarták – becslések szerint 1,5–2 órával – megtoldani munkaidejüket. Az első időszakban így két nap alatt 500–800 ezer küldemény torlódott fel.

A posta pedig rendkívüli béremeléssel próbálta csábítóbbá tenni az új munkahelyet. Miközben az „átlagpostás” 6,5 százalékos bérfejlesztést kapott, a budaörsieknek ezt újabb 2 százalékkal toldották meg. Az OLK-ban munkát vállalóknak később 65 ezer forintos fizetési ajánlatot tett a cég, azonban ezen az áron nem tudtak megfelelő számú embert találni. Így kénytelenek voltak diákokat alkalmazni, munkaerőt kölcsönözni. Ez egyébként a mai napig így van, hiszen Budaörsön 100 diák és 200 fő kölcsönzött munkaerő dolgozik. A cél egyébként eredetileg az volt, hogy a rendszer teljes beüzemelésével összesen 800–850 fő dolgozzon a központban. A jelenlegi létszám 1200 fő plusz a diákok és kölcsönzöttek.

Bár a posta vezetése szerint pár hét alatt sikerült a kezdeti bajokon túljutni, akad javítanivaló. Még mindig igen magas a kézi feldolgozású küldemények aránya, és a posta a mai napig nem képes teljesíteni a maga elé kitűzött célt – ami feltehetően nem is reális –, azt, hogy a gépi feldolgozás elérje a 80 százalékos részarányt.

Információink szerint a kialakult helyzetben a szoftver is szerepet játszott. Úgy tudjuk, Ausztriában is hasonló gondok adódtak az átállásnál, ott azonban több hónapra tették a kezdeti hibák kijavítását.

Megfeledkeztek az emberről

Miközben a szakszervezetekkel eleget egyeztetett a felsővezetés, és kisebb-nagyobb kompromisszumokkal sikerült is megegyezni velük, magukról a munkavállalókról kissé megfeledkezett a cég. Nem elegendő a célokat kitűzni az emberek elé, motiválni is kell őket, hogy azonosulni tudjanak azokkal. Részben ezt szolgálta volna a plusz kétszázalékos bérfejlesztés, ám, úgy tűnik, ez nem volt képes kompenzálni a napi utazással meghosszabbodó munkaidőt. Ugyancsak komoly tanulsága az esetnek, hogy a modern technikához stabil, jól képzett munkaerőt kell alkalmaznia a postának.

A „krach” oka volt a felső- és középvezetők, valamint a projektmenedzsment közötti információáramlás esetlegessége, késedelmessége is. Így a posta vezérkara csak megkésve szerzett tudomást arról, hogy a Baross téri központban – ahonnan az OLK dolgozóit toborozták – már februárban csökkent a teljesítmény. A dolgozók ugyanis már ekkor éreztek jövőjükben némi bizonytalanságot, igaz, még csak munkahelyi pletykák forogtak közszájon.

A hiba harmadik eleme a külső és a belső kommunikáció hiátusai voltak. A posta „elfelejtette” időben felhívni a nagyfeladók figyelmét a pontos címzésre: az új szoftver ugyanis csak egy bizonyos „ablakban” képes leolvasni az irányítószámot, illetve a címzést. Ha ezek azon kívül esnek, akkor marad a kézi feldolgozás.

Fokozatosabb technológiaváltás

Mindezeket az MP belső vizsgálata állapította meg – amelyet felterjesztettek az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek, valamint a Pénzügyminisztériumnak is –, amelynek aztán személyi következményei is lettek.

E vizsgálat után döntötte el a posta vezetése azt is, hogy lassabb ütemben és fokozatosabban váltja le a régi technológiát. Így például a teljes budapesti postaforgalom csak egy hónapja került át teljesen Budaörsre, holott az eredeti tervek szerint ennek már röviddel az indulást követően meg kellett volna történnie.

A posta – e vizsgálat következményeként – úgy döntött, hogy a jövőben szükséghelyzetekre vonatkozó, úgynevezett havariatervet dolgoz ki.

Az emberi tényezők oldaláról vizsgálva – túl azon, hogy a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére javítani kell az információáramlást – a budaörsi munkát vonzóbb munkahely kialakításával tehetik csábítóbbá.

Ha képes mindezeket teljesíteni a posta, akkor a havi 1,7 millió elsőbbségi küldemény akár tovább nőhet. Maga a technológia képes rá.