- Mélykuti Ilonát, az országosan ismert televíziós műsorvezetőt a Nap Tv reggeli adásaiban ismerhette meg az ország okos, hiteles újságíróként. Most üzletasszony, az ALICE Csoport ügyvezető partnere. S természetesen tulajdonosa, társával, Szabó Gáborral együtt. Miért történt ez a nagy váltás?
- Már Nap Tv-s koromban elkezdtem tanulni az üzleti életet. Két okom is volt rá. A kilencvenes években szinte teljes körűvé vált a hazai sajtóban a magántulajdon. A korai kapitalizmus minden gyerekbetegsége megjelent a médiában, s az újságírók kiszolgáltatottsága óriási mértékűvé vált. Gyűlölöm a kiszolgáltatottságot. Másrészt kíváncsi voltam, tudok-e még újat tanulni a számomra addig ismeretlen üzleti világban. Képes vagyok-e ott is valami egyedit létrehozni, valamit, ami én vagyok.
- S mi jellemzi az egyediséget?
- Újságíróként is az volt a célom, hogy bármit írok, bármilyen témával foglalkozom, annak legyen eredménye. Vigyem előre, mozdítsam el a holtpontról az ügyeket. Hasznos újságírásnak nevezem, mikor értelmet keresünk a munkánkban, segítségünkkel A pontból B pontba jut el egy vita, oldódik egy sérelem vagy félreértés. Fontosnak tartottam, hogy ha már újságíróként lehetőségem van mások helyett megszólalni, akkor felelősséggel, eredménnyel tegyem.
- Az ALICE Csoport marketingkommunikációs cég. A marketing és a kommunikáció már nem választható szét külön szakmára. Jó kommunikáció nélkül ma semmit sem lehet jól eladni. Ez a képessége bizonyítottan megvan Mélykuti Ilonának. Szabó Gábor, Ilona társa viszont profi marketingszakember, ezt tanulta, ezt gyakorolta világéletében, abban a kevésben, amely harmincnégy évébe belefért, amíg nem találkozott Ilonával. Mi volt a közös önökben, amiért úgy gondolták, érdemes együtt céget létrehozni és működtetni?- kérdeztem Szabó Gábor ügyvezető partnert.
- Véletlenül találkoztunk, 2001-ben egy projektben dolgoztunk mind a ketten. Én akkor éppen az önálló vállalkozás gondolatával barátkoztam, miután távoztam a K&H Bank üzletfejlesztési és marketingigazgatói posztjáról. Bő tízéves tapasztalattal rendelkeztem a marketingszakma világában, s kikristályosodott a koncepcióm: milyen marketingben hiszek, minek látom értelmét, milyen hozzáállásra van szüksége az ügyfélnek tőlünk, marketingesektől. S azt hiszem, ez a hitvallásom találkozott Ilonáéval.
- Éspedig?
- Korábban mindig az ügyféloldalon dolgoztam. Az volt a tapasztalatom, hogy az esetek többségében a marketingkommunikációs cégek saját megoldásaikat, begyakorolt sémáikat akarják ráerőltetni az ügyfelekre. Ügyfélként hiányzott egy olyan partner, aki mindig a számomra legjobb megoldást keresi, igyekszik megérteni problémáimat, gondolkodásmódomat, egyéniségemet, karakteremet. Minden szervezetnek van egyénisége, egyedisége, s a számukra legmegfelelőbb megoldásokat kell megtalálni. Olyan saját céget akartam létrehozni, amelyre az ügyfél nem szállítóként, hanem szakértő belső munkatársként tekint. Olyan céget álmodtam, amilyennel ügyfélként szerettem volna dolgozni, s Ilona is hasonlóan gondolkodott. Neki is első a bizalom, a megbízhatóság, és többet jelent egy ügy, ügyfél képviselete, mint pusztán egy nyereséggel kecsegtető üzlet.
- Hogyan nevesíthető az ALICE által kialakított speciális marketingkommunikáció?
- Gyakorlatilag marketing-outsourcingról van szó, s tudásunk, kreativitásunk átadásáról: brain-sourcingról. Ha elvállalunk egy megbízást, azonnal a cég részeként kezdünk működni, gondolkodni. Beleéljük magunkat a cég kultúrájába, céljaiba, hitvallásába. Messze áll tőlünk a rutinmunka. Az ügyféllel a stratégia kialakításában is együtt gondolkodunk. Lehetőségeihez, üzeneteihez mérten keressük meg közösen az eszközöket. Egyik megbízásunk sem hasonlítható össze a másikkal. Ahány ügyfél, annyi egyedi megoldás - válaszol Szabó Gábor.
- Hogyan tudják az ügyfeleket meggyőzni a munkájukban, hozzáállásukban rejlő egyedi előnyökről, ha nem tudnak sémákat, csomagokat, egzakt kínálatot felmutatni?
- Először nagyon nehezen ment - veszi át a szót Mélykuti Ilona. - Egy öreg laptoppal, a konyhaasztalon kezdtünk el dolgozni, helyzeteket elemeztünk, nehéz, problémás feladatokat találtunk ki, s kerestük a megoldásokat. Fél éven keresztül úgy dolgoztunk, hogy egy fillért sem kerestünk. Azután megjelent az első igazi ügyfél: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, majd jött a második és a harmadik is. Később felfedezett bennünket a kultúra, s mi is megismertük ezt a területet. Az újabb ügyfelek egymásnak adták a címünket. Egyszerűen elterjedt a hírünk.
- A kulturális projektek kommunikációjára általában nagyon kevés a pénz.
- Azt is mondhatjuk, hogy szakértői lettünk annak, hogyan lehet nagyon kevés pénzből, sok munkával, imponáló eredményeket felmutatni. Megbízóink többségének mindig kisebb volt a büdzséje, mint amennyire szükség lett volna. De mindkettőnknek nagyon fontos volt, hogy jó, etikus ügyekért dolgozzunk. Csak ilyen "ügyekben" tudunk jól működni mind a ketten. Félreértés ne essék, mi nyereségorientált vállalkozás vagyunk, s persze tevékenységünk az ügyfeleink számára is üzleti eredményt hoz. Szeretnénk majd nagyobb anyagi biztonságot is megélni, de most sem panaszkodhatunk. Cégünk 2002 óta létezik, s az első éves, nyolcmillió forintos forgalmunkat sikerült három év alatt megtízszereznünk.
- A stratégia megfogalmazása általában a megbízó feladata? Elfogadják a megbízók, ha mást javasolnak?
- Öten dolgozunk az ALICE-nél, mindannyiunk projektszemléletű. A részletes helyzetfelmérést követően a stratégia megalkotásával kezdjük, azt mindig együtt alakítjuk ki a megbízóval. Az esetek többségében sikerül elfogadtatnunk a stratégiaváltást, illetve az általunk javasolt célokat. Mondok néhány példát. Egyik legjelentősebb partnerünk a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a kultúra legnagyobb mecénása, amely évente hétmilliárd forintnyi összeget oszt szét a kultúra támogatására. Csakhogy ezt nagyon kevesen tudják. Javasoltuk: úgy kell ismertté tenni tevékenységüket, hogy nem magát az intézményt, hanem az NKA által támogatott művészeti produktumokat népszerűsítjük. Ezt a stratégiai javaslatot az intézmény bizottsága és kollégiumai eleinte bizalmatlanul fogadták. Ma már ugyanazok az emberek nagyon fontosnak tartják ezt a munkát, sőt, keveslik az e célra fordítandó összeget is. Az eredmények ugyanis egyértelműek voltak: finom, softmarketinges eszközökkel sikerült közel hozni az emberekhez az NKA által támogatott kulturális eseményeket, produktumokat. Bennünket igazolt az Állami Számvevőszék vizsgálata is, jelentésükben felhívták a figyelmet az NKA kommunikációjának fontosságára. A másik nagy sikerünk Pécshez kötődik, mi voltunk ugyanis az országos kommunikációért felelős csapat az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére indított projektben - magyarázza Szabó Gábor.
- A sikerben mennyiben volt benne az ALICE?
- Koncepciónk a következő feltételezésre épített: az a város lehet igazán sikeres, amelyik a lehető legteljesebben tudja demonstrálni, hogy mögötte áll a helyi lakosság és az ország. Ennek érdekében sok akciót indítottunk: például javaslatunkra megalapította a város a Zsolnay Társaságot, amelynek egy hónap alatt országszerte közel ezer tagja lett, olyan emberek, akik kötődnek Pécshez, és támogatni fogják a várost. Reklámfilmsorozatot találtunk ki, melyben ismert arcok beszéltek arról, miért Pécs városa az, amely a leginkább kiérdemelné a megtisztelő titulust. "Üzenj a jövőbe" palackot indítottunk útjára. Az volt a célunk, hogy mindenki számára érezhetővé váljon, milyen sokan támogatják Pécs pályázatát, mert ez a város tudta leginkább mozgósítani lakóit, illetve a hozzá kötődőket - veszi át a szót Mélykuti Ilona.
- Hogyan épülnek be a megbízó cég, szervezet életébe?
- Az ügyfél gondjait, bajait is meg kell ismernünk, nem beszélve a jogszabályi környezetről, amelyben működnek - mondja Mélykuti Ilona. - Eleinte szokatlan volt például a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Rt.-vel dolgozni. Sokak számára furcsának, morbidnak tűnhet, hogy a BTI Rt. kommunikálni akar, de itt is megjelent a konkurencia. Azonkívül a temetőt, temetkezést mint témát tabuként kezeli mindenki, így viszonyult hozzá a média is. Már három éve együtt dolgozunk, és azt gondolom, hogy az, amit ez alatt az idő alatt közösen végeztünk nem csak marketing, hanem nemzetközi viszonylatban is úttörő szemléletformálás. Az elhunytak tiszteletéről, a temetőkről ma már nem csak halottak napján lehet beszélni. Javaslatunkra a BTI Rt. meghirdette a "csend napját", amely június első hétvégéjére esik. Ezen a napon a temető békés városi parkként, az élő természettel - és nem az elmúlással - várja a városlakókat. Tudnunk kell, hogy temetőt, temetkezést nem lehet reklámozni. A Csömöri sírkertet például csak indirekt reklámmal lehetett ismertté tennünk. Ennek a temetőnek az a sajátossága, hogy a feng-shui szerint építették, és szinte minden felekezet papja felszentelte. Mindezt csak úgy tehettük ismertté, hogy újságokban megjelenő felhívásban kerestünk a Csömöri sírkert számára ősi magyar szertartásokban járatos sámánt, sintoista és buddhista szerzetest, vagyis a nálunk szokatlannak számító vallások képviselőit. A sajtó felfigyelt a nagyon különös álláshirdetésre, és a sírkert az írott és elektronikus sajtóban szinte mindenütt szerepelt. Számunkra azért is fontos volt ez, mert úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy megtanuljuk elfogadni a sokféle hitet, vallást és az ezekhez kapcsolódó szokásokat.
- A Nagy Könyv projekt irányító testületében is részt vettünk, s ránk bízták a PR-munkákat is - veszi át a szót ismét Szabó Gábor. - Ez a megbízás is "testreszabott" volt. Az ügyet tiszta szívünkből tudtuk képviselni. A Nagy Könyv több volt, mint tv-műsor. Országos könyvtármozgalom indult, rengeteg könyvtár kapcsolódott be számtalan rendezvénnyel. A könyvtárosok úgy érzik, ismét van értelme a munkájuknak. A Nagy Könyv hatására átlagosan tizenhét százalékkal növekedett a kölcsönzések száma, s jelentős volt a beiratkozók gyarapodása is.
- Ismét a kultúránál vagyunk.
- A kulturális marketing ma még jórészt felfedezetlen terület. Ebben a témában az egyik legfontosabb jelenlegi tervünk az NKA számára kidolgozott, és tavaly sikeresen működő koncepción alapul. A ötlet továbbfejlesztésével - melyet az MTV Kereskedelmi Igazgatósága örömmel támogatott - idén kora tavasszal megszületik a kulturális reklámblokk kategóriája. Kulturális ajánlóként, a kulturális műsorok környezetébe olyan reklámblokkok kerülhetnek, ahol a kedvezőbb hirdetési árak ennek a pénzhiányos ágazatnak is lehetővé teszik a nyilvános megjelenést. A társadalmi hasznosság mellett hosszú távon üzletileg is megéri a csatornáknak és a reklámozónak is. Végre megszületik egy olyan reklámkategória, melynek normális civilizációban szükségszerűen léteznie kell. A tv-s ajánlat mintájára a média minden területén találtunk már partnereket, s így hamarosan komplett, nagyon kedvező árú reklámcsomagot kínálunk a kulturális ügyfeleknek.
- Nagyon bonyolult kommunikációs módszereket igényelnek ezek a projektek. Nem nélkülözhetik az ALICE vezetőinek személyes közreműködését.
- Valóban, a sokszínűségnek ára van, jelen kell lenni mindenütt. A cég pedig nem csak kultúrával foglalkozik. Az egyik legjobb példa erre egy környezetvédelemmel kapcsolatos megbízás. Magyarország legnagyobb környezeti kármentesítő beruházása zajlik most Nagytétényben, a volt Metallochemia-gyártelepen és környékén. A kivitelező minden, kommunikációval kapcsolatos feladatot az ALICE Csoportra bízott. Ebbe a konfliktuskezeléstől, a lakossági fórumoktól kezdve az országos sajtó figyelmét felkeltő eseményekig minden beletartozik. Meg kellett győzni a helyi lakosságot arról, hogy ki kell cserélni a talajt a kertjeikben, a civil zöld szervezeteket pedig arról, hogy egy hajóban evezünk. A lakossággal együtt éltünk, főzőversenyre jártam, lakossági fórumokon érveltem. Volt olyan pillanat, hogy megállt a párbeszéd az érintettek között, leült a projekt. Akkor mediátori szerepkörben működtem, egyeztettem az álláspontokat, megegyezésre vittem a vitát. Ebben a feladatban a kisközösségi kommunikáció ezer apró eszköze hozott csak megoldást.
- Volt-e, van-e olyan ügyük, ami még nem valósult meg?
- Közös gondolkodásunk eredménye a Kölyökbarát Termékprogram. Közkinccsé szeretnénk tenni ezt az egészségügyi programnak is nevezhető találmányunkat, melyet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel együtt dolgoztunk ki. Azok a cégek, amelyek Kölyökbarát, a gyerekek számára egészséges termékeket állítanak elő, megkapják az engedélyt arra, hogy termékeikre mint védjegyet, kitehessék a program logóját. Miközben Londontól Budapestig cikkek százai születnek a gyerekek tarthatatlanul egészségtelen életmódjáról, Európában ez az első, a gyermekek egészségével kapcsolatos védjegy. A program nagy sikerrel beindult, de jó magyar szokás szerint pereskedés miatt leállt. Nemsokára újraindul, s akkor két éven belül kirobbanó sikerre számítunk. Projektjeink egyik közös tulajdonsága, hogy a rövid távú eredmények mellett két-három év alatt fejtik ki teljesen hatásukat. Elismerem: komoly bizalom szükséges ehhez ügyfeleink részéről, de eddig sikerült a bizalmat megszolgálnunk - állítja Szabó Gábor.
- Hozott-e újat emberileg, szakmailag az üzleti tapasztalat Mélykuti Ilonának? Nem vágyik-e vissza eredeti szakmájához?
- Annak idején nagyon határozottan álltam fel a NapTv-től. Rövid ideig kulturális műsorom volt az M1-en. Nem titkolom, vannak terveim, ajánlatokat is kaptam, s ha sikerül megállapodnunk, szeretnék az eredeti szakmámban is tovább dolgozni. Az elmúlt évek tapasztalatai hatására viszont sokrétűbb tudású ember lettem. Holott az üzleti szektorban sem tettem mást, mint újságíróként. Ugyanannak a célnak: a hasznosságnak igyekeztem eleget tenni, csak más eszközökkel. Megtapasztaltam, hogy az üzleti életben is meg lehet tartani az etikai elveinket, hogy azok összeférhetnek az üzleti megfontolásokkal. Végül is itt is azt csinálom, mint a stúdióban. Elmozdítom az ügyeket A pontból B pontba.