A villamosenergia-piac részleges, néhány kiemelt nagyfogyasztót érintő megnyitása Magyarországon 2003. január elsején megtörtént. Majd egy évet kellett várni, hogy az arra feljogosítottak vásároljanak is a szabadpiacon. Közülük azonban többen - mivel a törvény ezt lehetővé tette a számukra - rövid próba után visszatértek a közüzemi szolgáltatóhoz. S bár az energiaszolgáltatók bíznak abban, hogy a liberalizáció kiteljesedésével előbb-utóbb az árak mellett a kereskedők által kínált szolgáltatások minősége és megbízhatósága is döntési szempont lesz, jelenleg ez még nincs így.
Elmarasztalt uniós tagországok
Az ugyanis, hogy a feljogosított nagyfogyasztók a szükséges villamos energiát kitől veszik meg, ma szinte kizárólag az áron múlik. Ennek alakulása viszont egyelőre rendkívül bonyolult, hiszen egymás mellett létezik a hatósági ár - ami a közüzemi szolgáltatókra vonatkozik -, és a szabadpiaci ár. Ami önmagában még nem lenne probléma, ha a kereskedők tényleg versenyeznének egymással. Csakhogy a valóságban a hatósági, közüzemi árak hatnak a piaci szereplőkre, és nem fordítva. Mégpedig az érvényben lévő törvények azon pontjai miatt, amelyekkel a jogalkotók a fogyasztókat akarták megvédeni a piac kiszámíthatatlanságától. Ám egyelőre inkább attól védték meg őket, hogy a verseny hatására az árak valóban csökkenjenek. (Erről bővebben lásd a Piac és Profit 2006. januári számát!)
Nem csak Magyarországon jelent problémát az Európai Unió energiapiaci szabályozásának a betartása. Az Európai Bizottság az idén tavasszal 17 tagállamnak - köztük Ausztriának, Németországnak, Franciaországnak és Svédországnak - küldött hivatalos levelet amiatt, hogy az uniós energiadirektívák nemzeti jogi alkalmazását elmulasztották. A rákövetkező hónapok vitái az EU és a tagállamok között pedig arról szóltak, hogy kinek mit kell még a nemzeti jogalkotásban megtennie 2007. július 1-jéig.
Ez nagyon fontos dátum az uniós - és így a magyar - energetikai szolgáltatók számára, mert ekkortól minden fogyasztó számára biztosítani kell az egységes áram- és földgázpiachoz való hozzáférést. Vagyis jövőre már nemcsak az arra feljogosított nagyfogyasztók, hanem mindenki - beleértve a lakosságot is - a szabadpiacon vásárolhat áramot és földgázt. A hatósági árak tehát megszűnnek, a közüzemi szolgáltatók pedig átalakulnak úgynevezett egyetemes szolgáltatókká, amelyeknek továbbra is lesz ellátási kötelezettségük - ebben különböznek majd a többi piaci szereplőtől -, de a mai helyzettel szemben nem a hatóság, hanem ők maguk határozhatják majd meg a fogyasztói árakat.
A modell lényege, hogy a jelenlegi közüzemi szolgáltatási rendszer megszűnik. Egyetemes szolgáltatókat (ESZ) választanak ki nyílt pályázat útján, amelyek a háztartási fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak szolgáltatnak majd. Az ESZ országos hatáskörrel rendelkezik majd, és 2007. július 1-jéig hatósági áron nyújt egyetemes villamosenergia-szolgáltatást. A sikeres pályázat eredményeképpen a hivatal által kiadott működési engedélyek hatálybalépéséig a jelenlegi hat közüzemi szolgáltató köteles egyetemes szolgáltatást nyújtani, 2007. július 1-jéig kizárólagos jelleggel, az után pedig a szabadpiacon történő villamosenergia-vásárlás alternatívájaként.
Ha a fogyasztó ellátása valamelyik ESZ által nem biztosítható (például csődbe megy), úgynevezett végső menedékes szolgáltatót (VMSZ) jelölnek ki a kiskereskedelmi tevékenységet is folytató kereskedők közül.
Az új modellben mindenki a szabad piacon szerezheti be a villamos energiát, kivéve a háztartási fogyasztókat, akik számára ez a lehetőség csak 2007. július 1-je után nyílik meg. Két piac áll majd rendelkezésre a villamos energia és -kapacitás értékesítésére. Egy szervezett piacot (SZP) hoz létre az állami tulajdonú piacüzemeltető (az SZPÜ a Mavir leányvállalata), ahol csak óránkénti következő napos kereskedés történik. És rendelkezésre áll a kétoldalú szerződések "piaca", egyrészt a szabad kapacitású erőművek és a feljogosított fogyasztók/kereskedőik közötti ügyleteken keresztül, másrészt a feljogosított kereskedő "előírt" aukcióin felszabaduló erőművi kapacitások megvásárlása révén.
#page#
Három ellentmondó feltétel
Az energiapiaci liberalizáció igen bonyolult szabályozási problémát jelent, hiszen három, egymásnak részben ellentmondó feltételnek kell teljesülnie: valós esélyt adni a szolgáltató szabad megválasztására; lehetővé tenni az új piaci szereplők diszkriminációmentes belépését, és megoldani a fogyasztók védelmét, vagyis az elektromos áramhoz, illetve a földgázhoz való jogot.
Az Európai Bizottság eddigi ellenőrzései szerint nemcsak Magyarországon, hanem a tagországok többségében sem megfelelő az árszabályozás, mert akadályozza az új piaci szereplők megjelenését, illetve nem átláthatók a különböző díjszabások. Továbbá a legtöbb országban nem sikerült még megoldani, hogy az új piaci szereplők azonos feltételekkel férjenek hozzá a meglévő közüzemi infrastruktúrához, hálózatokhoz, márpedig e nélkül nincs versenysemlegesség. Az EU ellenőrei szerint gyakori, hogy hiányos az értékesített energia eredetének a megjelölése.
Mindezek ellenére a teljes piacnyitás kötelező dátuma marad 2007. július elseje, halasztásról, úgy tűnik, bármilyen gyakorlati gondok adódjanak is, szó sem lehet. Az Európai Bizottság által szintén idén tavasszal elfogadott, a fenntartható fejlődést, a versenyképességet és a biztonságot jelentő hat kiemelt cél egyike ugyanis az egységes energiapiac létrehozása. Az EU azt is leszögezte, hogy a kitűzött célok csak a szabadpiacon valósulhatnak meg, miután megszűnik az energetikai cégek nemzeti szintű monopolhelyzete. Amitől az energiaárak csökkentését várják. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, azt többen vonják kétségbe.
A nyolctagú bizottság további feladata, hogy elemezze az árszabályozást, Magyarország energiafüggőségét és az ellátás biztonságát, valamint az európai uniós gyakorlatot a tényleges verseny és a fogyasztóvédelem szempontjából.
A bizottságnak be kell mutatnia a vezetékes energiaellátás területén az indokolatlanul nagy költségelemeket, és meg kell keresnie a befolyásolási lehetőségeket az anomáliák megszüntetésére.
A Vezetékes Energiaellátási Tevékenységet Vizsgáló Szakértői Bizottságtól kritikai áttekintést vár a kormány a vezetékes energiaellátás helyzetéről.
A 2007. júliusi teljes piacnyitásra készülnek a hazai energiaszolgáltatók is. Elsősorban azzal, hogy igyekeznek felmérni leendő ügyfeleik, a kis- és középvállalkozások igényeit, és ennek alapján komplex műszaki és szakmai tanácsot is magukban foglaló szolgáltatáscsomagokat alakítanak ki a számukra. A felkészülés másik része, hogy felülvizsgálják a saját beszerzéseiket, és igyekeznek minél több helyről és minél jobb áron megvásárolni a továbbértékesített energiát. Az sajnos még a mai napig nem egyértelmű - mondják -, hogy a majdani új helyzetben kinek, milyen alapvetői jogai és kötelességei lesznek. Hiszen a szabadpiacon értelemszerűen megjelennek majd a kifejezetten spekulatív kereskedelmi ügyletek, és egy sor szociális és ellátási kérdés merül fel a gyakorlatban.
Apropó: spekulatív ügyeletek! A régi EU-tagországok közül is csak ott működik részben vagy teljesen önálló energiatőzsde, ahol ehhez elegendő a piaci szereplők és a kereskedelmi ügyeletek száma, illetve megvan hozzá a fogyasztók felkészültsége.
A liberalizált piac működésének azonban mindenképpen jót tenne, ha Magyarországon is létrejönne a saját energiatőzsde. Az aktuális híradások szerint jövőre hozzák létre. Korábban szó volt ugyan egy kelet-közép-európai tőzsdefúzióról, de mivel a lengyel fél halogatja a döntést, ez, úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről. (A tervek szerint a budapesti tőzsdén először - hamarosan - a szén-dioxid-kvóták kereskedelme indulna meg. Az emissziókereskedelem annak nyomán alakult ki, hogy az Európai Unió az egyes államokon belül - direktívák alapján - alacsony kibocsátási küszöbértékeket határozott meg az energetikai és nagy ipari létesítmények számára, amelyek azonban a tényleges szén-dioxid-kibocsátás függvényében ezt a kvótát egymás között adják-veszik.)
S ha majd a tőzsdének sikerül megállapodnia a Magyar Villamos Művekkel és a rendszerirányító Mavirral, jövő év elején indulhat az azonnali villamosenergia-kereskedés és később a határidős és az opciós ügyletek. Az olajszekció megnyitása a New York-i tőzsdével való megállapodás függvénye. A földgáz önálló tőzsdei kereskedelmi ágként csak több ország által közösen képzelhető el. Felmerült például egy magyar-szlovák-osztrák-cseh földgáztőzsde lehetősége.
