- Pont egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy a szolgáltató állam kiépítéséhez sok apró lépést kell megtenni, és egyik napról a másikra nem lesz olyan elektronikusszolgáltatás-csomag és -kultúra, amely azonnal megváltoztatná a sok éve megszokott ügyintézési modellt. Hol tartunk ma?
- Ezeket a feladatokat valóban csak öt-tíz éves időtávban lehet értékelni. Évekbe kerül a belső infrastruktúra kiépítése, a törvényalkotási logisztika megteremtése, a koncepciók körüli társadalmi összhang kialakítása. Ezért egy-egy ilyen társadalmi szöveti átalakítást igénylő stratégia minimum négy-, illetve az EU-ban hatéves. Az e-kormányzatra vonatkozó elképzelések a 2002-es választásokat követően elkészültek, de ez egy "guruló" stratégia. Figyelni kell a nemzetközi célokat, a hazai feladatokat, a forrásfelhasználásokat, a rendszer kihasználtságát. Most túl vagyunk egy időközi értékelésen, a vizsgálat bebizonyította, hogy nem a hivatalok feladatainak integrációja a leglényegesebb, hanem az állampolgárok megszólítása. Kiderült az is, hogy bár az elektronikus aláírás nagyon fontos eszköz, és bizonyos területeken - lásd cégeljárás - mindenképpen ezt kell használni, az azonosítására megfelel az ügyfélkapu működési modellje is. Elindult egy folyamat: ezt a kaput egyre több helyzetben bocsátjuk a hivatalok, önkormányzatok, állampolgárok rendelkezésére, és az államigazgatás együtt használja ma már az azonosítási szintek elkülönítésével mind a két módszert. Így tömegesíthetővé válik az e-ügyintézés, hiszen a hivatalok közvetlenül fogadhatnak e-aláírással hozzájuk érkező megkeresést.
- Mindez elegendő ahhoz, hogy tömegessé is váljék?
- Azok számára is, akiknek ez túl költséges, vagy nincs megfelelő infrastruktúrájuk, az egyszerűbb ügyek keretei között megnyílik az elektronikus ügyintézés lehetősége a www.magyarország.hu portálon keresztül. Ehhez elég egyszer az okmányirodán személyesen kérni egy azonosítót, aminek a segítségével a rendszer elviszi például az adóhivatalhoz. Ott egy pluszadat - ez esetben az adószám - megadásával bevallhatja a személyi jövedelemadóját. Az ügyfélkapu nemcsak személy-, hanem szerepazonosításra is alkalmas, vagyis segítségével cégügyekben is el lehet járni. Ma már több mint tízezer magánszemély használja, és több mint tizenötezer cég áll kapcsolatban általa az adóhivatallal. Mára kiderült - és ez a most zajló stratégiaváltás legfontosabb eleme -, hogy nemcsak arra lehet és kell használni az e-kormányzatot, hogy az ügyfelet és az ügyintézőt összekapcsoljuk, hanem arra is, hogy jogosultságot adjunk az ügyintézés félpiaci vagy tömegesítő mechanizmusaihoz.
Gyorsabban lehet úgy haladni, ha nem feltétlenül az állampolgárokat akarjuk rákényszeríteni teljes körű e-ügyintézésre, hanem megkeressük azokat a szolgáltatókat - például jegyzőket, könyvelőket, autókereskedő cégeket -, akik, illetve amelyek tömegesíteni tudják az e-ügyintézés használatát, és ezeken keresztül az állampolgárok gyorsabb, hatékonyabb szolgáltatáshoz jutnak anélkül, hogy ők maguk a rendszert használnák. 2003-ban egy közigazgatási tájékoztatási csomópontot hoztunk létre, ez volt a magyarország.hu. Innen az állampolgárok formanyomtatványokat, leírásokat tölthettek le, tájékozódhattak a közigazgatás egészéről. Az ügyfélkapu viszont már tartalmi ügyintézési csomópont az állam és az állampolgár összekapcsolásával. Tehát nem a közigazgatást elektronizáltuk, hanem az állam-állampolgár kapcsolatot digitalizáltuk, és szolgáltatásokká szerveztük. A stratégia keretei között ma már speciálisan elektronikus kormányzati fejlesztések folynak, és nem a közigazgatás digitalizálása.
- Mi a stratégiaváltás oka? A széttagolt, szigetszerű megoldásokkal dolgozó magyar közigazgatási szféra egységes platform alá rendezése okozott gondot, vagy mindössze ez bizonyult gyorsabb, hatékonyabb megoldásnak?
A Baja Ferenc politikai államtitkár, az Elektronikuskormányzat-központ vezetője leszögezte: a KET alapján bárki elindíthat elektronikusan ügyintézést, azt az államigazgatási szervnek pontosan úgy kell kezelnie, mint a normált. Ez nem azt jelenti, hogy rögtön mindenki elkezd e-ügyintézni, és még csak azt sem, hogy nem marad meg jelentős súllyal a hagyományos ügyvitel.
Az átállás újabb tíz-tizenöt éves folyamat lesz. De maga a jogi kötelezettség megvalósult, és a KET nemcsak ezt rögzíti, hanem azokat az intézményeket - a központi elektronikus rendszert, az ügyfélkaput, az elektronikus aláírással való viszonyt, az ehhez kötődő ügyféljogokat - is, amelyek megadják a szükséges kereteket és jogi felhatalmazásokat, és megadja azt a kötelezettséget is minden miniszter számára, hogy a saját jogszabályait az elektronikus használhatósághoz igazítsa.
Az új jogszabályok pedig már ehhez illeszkedve készülnek. A következő lépés a szükséges kormányrendeletek kidolgozása és a műszaki infrastruktúra felállítása lesz. Az államtitkár úgy véli, hogy az új törvény túlmutat a jelenlegi társadalmi igényeken, és megszületésével eljött az ideje annak, hogy bevezessék mindazokat a mechanizmusokat, amelyekre igazán szükségük van az állampolgároknak.
Így mostantól népszerűsíthetjük és tömegesíthetjük az e-kormányzat meglévő feltételeit.
A "portaszolgálaton", azaz az ügyfélkapun keresztül pedig az állampolgárok beléphetnek ide. Ez valójában már az e-kormányzat következő szintje, az első a stabilan működőképes infrastruktúra volt, s látszik, hogy jól működik, a jogszabályi háttér adott, tehát a korábbi bizalmatlanság is kezd oszlani. Most már sok intézmény is rájött, hogy ezt a közművet érdemes használni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium például a portálon keresztül kíván szolgáltatást nyújtani, és most folyik az egyeztetés arról, hogy a felsőoktatási felvételiket is átterelik oda. A legújabb pedig, hogy a napokban megkeresett bennünket a BKV és a Volán az e-jegyrendszer kapcsán. És itt már nem a politika ereje hatott. A projektek szakértői kerestek meg minket azzal, hogy szeretnének a gerinchez csatlakozni, és az ügyfélkapu rendszerét használni - a saját rendszerükkel integrálva a mienkkel -, mert ez hatékonyabbnak tűnik számukra.
- Az EU huszonhét kötelező eljárást ír elő. Ebben hol tartunk? Beszélhetünk-e lemaradásról más tagállamokhoz képest?
- December 31-gyel több mint ezer ügyintézés lesz a magyarország.hu portálon. Ma háromszáz szolgáltatási link érhető el az oldalon. A huszonhét EU által előirt eljárás 2006. január 1-jéig teljesül. Az unió ma még nem határozza meg kötelező érvénnyel a szolgáltatási szintet. A másfél éves komoly előkészítő munka eredményeképpen Magyarország most a kettes szintet fogja teljesíteni, azaz az interaktivitás megvalósul, de a teljes tranzakcionális szint ennél kevesebb ügyben lesz elérhető. A huszonhét szolgáltatás lényegét tekintve semmilyen lemaradás nincs. A kihasználtság pedig az internetpenetráció mértékével függ össze. De nem is szívesen hasonlítgatok össze, mert e mögött mindig jelentős informatikai piaci lobbik működnek, nem pedig a használati lobbik. Miért lenne fejletlenebb például a svédországi adórendszer, ahol telefonon keresztül PIN-kóddal, mindenféle azonosító és e-aláírás nélkül tudják az állampolgárok "benyújtani" az adóbevallásukat lassan tizenöt éve?
Amúgy az IDAbc - interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások vállalkozások és állampolgárok részére - programból is azt látjuk, hogy nem vagyunk érdemben lemaradva. A korábbi IDA-programok még lényegében a közigazgatási elektronikus adatcsere befolyásolására irányultak. Ebben tökéletes harmóniában vagyunk az unióval. Az IDAbc - amely az üzlet és az állampolgár viszonyrendszerét alakítja át - hozta meg az unióban azt a stratégiát, amit mi is követünk, nevezetesen, hogy nem az államigazgatás szereplőit kell összekötni, hanem olyan európai elektronikus szolgáltatásokat kell bevezetni, mint amilyen a huszonhét, és ezeket standardizálni. Az EU-ban most jelentkezett az a probléma, hogy nemcsak a hivatalokat kell integrálni az IDA-ba, hanem az európai állampolgároknak kell szolgáltatásokat nyújtani. De említhetném azt is, hogy a gerinchálózat fejlesztéséért például minden létező európai díjat, elismerést megkaptunk. A saját stratégiánkat kell követni, ami nem azt jelenti, hogy nem fontos megnézni, hol jár Európa, de ha jó irányba haladunk, nagyságrendeket ugorhatunk. Szerintem két éven belül lényegében a gerinchálózatunkon Európa messze legnagyobb közigazgatási IP-telefóniarendszere fog működni a most induló fejlesztések eredményeképpen.
- Milyen további e-kormányzati fejlesztések várhatók 2006-ban?
- Jövőre lehetőség lesz az e-járulékbevallásra, és ezzel az azonosító rendszer területén is előrelépünk. Ez 2006 legnagyobb kihívása, amit az APEH-hel közösen meg kell valósítanunk. Az adó- és a személyi okmányok területén mára tökéletesen kiépült az alap-infrastruktúra, itt a szolgáltatások folyamatos kialakítása a feladat. Az egészségügyi intézmények esetében viszont most épül az alap-infrastruktúra. Először az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kerül fel a gerinchálózatra, majd erre a központra szerveződnek a patikák és a kórházak. Az elektronikus fizetési megoldásokon is erőteljesen dolgozunk. A gond, hogy ma még nem lehet intézményekre bontani a jogosultságokat; hiányzik a központi elszámolórendszer. Tehát első lépésben a számláról, kártyával intézett, valamely intézmény felé irányuló elektronikus fizetéseket fogja tudni a rendszer kezelni. Ilyen például az adó, az illeték, okmányirodai díjak megfizetése; ezek jövőre már működhetnek. Az M-ügyintézés, vagyis például a mobiltelefonos fizetési tranzakció is 2006 feladványa.
