A Piac és Profit évről évre megrendezett E-Magyarország, e-kormányzat konferenciája kapcsán immár hatodik éve követi nyomon, hogyan fejlődik a hazai elektronikus közigazgatás. Az elmúlt időszak fejlesztései megteremtették az alapot ahhoz, hogy Magyarország egy minőségileg magasabb szintre lépjen az elektronikus közigazgatási szolgáltatások terén. A technikai infrastruktúrát jelentő Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG) ma már több mint ezerkétszáz kormányzati intézmény csatlakozik, és folyamatosan nő azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Tavaly Siófokon Simon Géza közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos mégis azt mondta előadásában: "rengeteg dolgunk van még".

- 2005-ben indult az Ügyfélkapu. 2006-ban már négyszáz különböző szolgáltatás volt elérhető, és az akkor egyéves Ügyfélkapunak háromszázhatvanezer regisztrált felhasználója több mint 11,5 millió szolgáltatást vett igénybe. Hol tartunk ma?

- A regisztrált felhasználók száma idén májusban elérte az ötszázezret, napjainkban pedig már közel ötszázötvenezren használják a szolgáltatást. Tavaly a tízezer legnagyobb adózó mellett ötvenezer vállalkozás számára volt kötelező az Ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltatni, további tizenhétezer pedig önkéntesen csatlakozott. 2007. január elsejétől megvalósult valamennyi foglalkoztató elektronikus adózása, miközben bővült a virtuálisan intézhető ügyek száma is. Csatlakozott a VPOP az elektronikus jövedéki és energiaadó-bevallással, valamint az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség a foglalkoztatottak elektronikus bejelentésével. Ezen felül a nyugdíjbiztosítás területén is elindult az elektronikus adatszolgáltatás. A biztonság terén is előreléptünk: kialakítottuk a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatást, a BEDSZ-t, amelynek elsődleges feladata, hogy az ügyfél és a hivatal közötti dokumentumforgalmat a kormányzat felügyelete alatt álló, nagy biztonságot nyújtó zárt "postaládarendszeren" keresztül bonyolítsa le. Emellett az ügyfelek rendelkezésére áll egy elkülönített tárterület, amely a benyújtott és/vagy fogadott dokumentumaik biztonságos elhelyezését szolgálja.

- Mennyire nyitottak az állampolgárok az új típusú ügyintézésre?

- Nem állunk rosszul ezen a téren, hiszen azokat a kötelezettségeket is elektronikus úton teljesítik, amelyek nem kötelezőek. Közkedvelt szolgáltatás az e-nyugdíjügyintézés, a jogszabálykereső - amely a hatályos jogszabályokat naprakészen tartalmazza -, valamint az OEP szolgáltatása, amelyben lehetőségük van az állampolgároknak biztosítotti jogviszonyuk ellenőrzésére - azaz hogy a munkáltatójuk bejelentette-e őket -, nyomon követhetik egészségügyi "fogyasztásukat", és sokan kíváncsiak az egészségügyi ellátásaik költségére is. Tavaly tizenhétezer vállalkozás csatlakozott önkéntesen az elektronikus adózáshoz, és bár az idén még nem írja elő törvény a foglalkoztatottak elektronikus bejelentését, mégis szinte minden vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel.

- Az Európai Bizottság meghatározta az elektronikus közszolgáltatások színvonalának mérésére alkalmazható skálát. Eszerint négy mosolygós fejecske jelzi a tranzakciószintű ügyintézés lehetőségét. Van-e már Magyarországon négy smile-os ügy?

- Az EU statisztikái szerint a vizsgált harminc ügycsoport fele éri el a negyedik szintet. Az okmányirodai területen: a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban fennálló adatszolgáltatási tilalom visszavonása, az adatszolgáltatás letiltása a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a hatósági bizonyítvány igénylése egyéni vállalkozói igazolványról, a lakcímigazolvány pótlása elvesztés, megsemmisülés esetén, a parkolási igazolvány és a vezetői engedély pótlása. Ezen kívül teljes körűen elektronizált például a felsőoktatási felvételi eljárás, a cégeljárás, az OEP és az APEH egyes szolgáltatásai, a védjegybejelentés, valamint a statisztikai adatszolgáltatás. Amúgy az unió az eddigi négy szint mellé idén bevezetett egy ötödiket is, ami azt jelenti, hogy a hatóság nem várja meg, hogy az ügyfél kezdeményezze az ügy indítását, hanem a rendelkezésére álló adatok alapján maga kezdeményezi azt.

- A Magyarorszag.hu portált közel egy éve jelentősen átalakították. Ez csupán arculati változást jelent, vagy a tartalom terén is találunk újdonságokat?

- A tavalyi arculati változás mellett komoly keret- és menedzsmentrendszerbeli, valamint strukturális "belső" változtatások történtek, amelyekkel lehetővé tettük, hogy a portál egy tervezett, többéves fejlődési pályára álljon. Az információ nyújtásáról a szolgáltatások fejlesztésére és azok elérhetővé tételére helyeződött a hangsúly, miközben a több tízezer oldal továbbra is sok aktuális információval szolgál, elolvashatók a sajtóközlemények, hirdetmények, az állami ünnepekre pedig aloldalakat készítünk. Idén elkészült a további fejlesztések menetrendje: éppen jóváhagyásra vár a kormányzati portál stratégiája, amely figyelembe veszi a magyar és az EU-s e-kormányzati ajánlásokat, direktívákat, valamint összhangban van az egyéb e-kormányzati fejlesztésekkel és uniós projektekkel is. Igyekszünk sokkal inkább ügyközpontúvá, az elektronikus egyablakos ügyintézés színterévé alakítani a portált, és lehetővé tenni, hogy a közigazgatási szakrendszerek standard eljárásban és interface-en keresztül tudjanak csatlakozni. Másrészt igyekszünk elérni azt, hogy a portál valóban betöltse a közigazgatás kapuja funkciót, azaz ez legyen az e-kormányzat origója. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy az oldal hasznos és népszerű közigazgatási szolgáltatásokkal bővüljön, ez azonban már összkormányzati feladat. A tartalmi fejlesztés is folyamatos, szeretnénk a következő években olyan szolgáltatásokkal, funkciókkal bővülni, mint az elektronikus fizetés, a jogszabálytervezetek megjelenítése vagy az összkormányzati kereső létrehozása, de az e-demokrácia felértékelésére is szükség van. Szerencsés lenne, ha például az állampolgárok on-line tudnának egyesületet alapítani, petíciót írni.

- Tavaly a siófoki E-Magyarország-konferencián azt ígérte, hogy a jövőben meggyőzik az önkormányzatokat, vezessenek be egységes szabványokat az általuk működtetett rendszerekbe. Sikerült? S mi a helyzet a minisztériumi alkalmazások egységesítése terén?

- Ma is érvényes megállapítás, hogy a hazai közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, az alrendszerek interoperabilitását szem előtt tartó, ügyfélcentrikus fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, hatékony technológiai eszközökkel. Az e-közigazgatási rendszer megvalósítása csak a résztvevők szoros kooperációjával és koordinációjával lehet eredményes. A legfőbb problémát az okozza, hogy az egyes kormányzati informatikai projektek jellemzően csak a saját feladataikkal foglalkoznak, mintha nem egy összefüggő, komplex rendszer alrendszerei lennének. Ezért állt fel a Közigazgatási Informatikai Bizottság és azon belül - specifikusan az önkormányzati igényekre - az E-önkormányzati Albizottság, amely érdemi párbeszédet alakított ki a kormányzat és az önkormányzati érdekszövetségek között, és szakmai fórumot is állít e-önkormányzati kérdésekben. Az albizottság a jövőben közreműködik a helyi e-közigazgatási ajánlások kidolgozásában, részt vesz a szabványok és szabályozási elvek kialakításában. Az elmúlt időszakban lehetőség nyílt arra, hogy az Elektronikuskormányzat-központ, az EKK hatékonyan koordinálja a területi munkát támogató intézményrendszert, a regionális közigazgatási hivatalok informatikai főosztályainak szakmai munkáját. Ez utóbbiak folyamatos kapcsolatban állnak az EKK-val, véleményezik az e-közigazgatást érintő szakma-, támogatás- és fejlesztéspolitikai elképzeléseket, beszámolnak a kapcsolódó területi munka eredményeiről, módszertani és szakmai segítséget nyújtanak a dekoncentrált államigazgatási szervek és a települési önkormányzatok, kistérségi társulások számára. A központi e-közigazgatás hatékony koordinálásában is előretörés várható az Államreform Operatív Program, az ÁROP akciótervében már jóváhagyott E-közigazgatási keretrendszer projekt kapcsán. Az év végén tervezzük annak a projektnek az elindítását, amelyben létrehozzuk és működtetjük azt a szakmai kompetenciát és szervezeti egységet, amelyik képes az ÁROP deregulációs projektjével való szoros együttműködésre, a közigazgatási informatikai projektek szakmai koordinálására, az interoperabilitási szabványtár felállításának és karbantartásának irányítására, valamint a betartatást biztosító követelményrendszer és szabályozás kidolgozására és érvényesítésére.

- Várhatóan 2007 végéig fogadja el a kormány az e-Közigazgatás 2010 stratégiát. Milyen feladatokat fogalmaz meg a dokumentum?

- Az e-Kormányzat 2005 stratégia és programterv keretében az e-közigazgatás fejlesztése átgondolt, részletes elemzésen alapuló programterv mentén valósult meg már az elmúlt években is. A közeljövő feladata, hogy az elért eredményekre építve kiterjesszük az elektronikus ügyintézés lehetőségeit megteremtő munkát a közigazgatás egészére. Az e-Közigazgatás 2010 megfogalmazza a közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet minden résztvevő számára, amely egységes keretet ad az elkövetkező évek fejlesztéseinek, és meghatározza a célok elérését befolyásoló legfontosabb stratégiai tényezőket. A stratégia négy területet emel ki. Először is, hogy a közszolgáltatások az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében alakuljanak, a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára pedig integrált szolgáltatásokat vezessenek be a közigazgatás átlátható és hatékony működése érdekében. Szintén a 2010-ig megvalósítandó feladatok között szerepel a közszféra szakmai hozzáértésének növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein, valamint a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása elsősorban három területen igényel átalakulást. Az IT fejlesztéseknek - a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben - az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük. Másodsorban a közigazgatásnak a "shared services", az egymással megosztott/integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia. A hatékonyság érdekében szükséges a standardizálás, az egyszerűsítés és a funkcionális feladatok megosztása és integrációja. Harmadszor pedig szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint az infokommunikációs technológia fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén.

- A hosszú távú tervek mellett mi az EKK következő lépése?

- Idén karácsonyra szeretnénk egy kis virtuális meglepetést átnyújtani a lakosság számára, de hogy pontosan mit, az hadd maradjon még a mi titkunk.