Az E-Magyarország, e-kormányzat konferencia, az immár hagyományosan a legnagyobb részvételű párbeszéd a kormányzat, az üzleti szektor, a kis- és középvállalatok, az infokommunikációs szektor képviselői, az érdekképviseletek, a kamarák, az önkormányzatok és a régiók vezetői, a kistérségi megbízottak, a vidékfejlesztési menedzserek között, kiállítással és workshopokkal egybekötött találkozója ezúttal a fejlesztések jegyében telt. Szó esett a versenyképesség, a felzárkózás, a fejlett információs gazdaság, az e-közigazgatás és az e-kormányzás kapcsolatáról, a kormányzat és az üzleti szektor érdekeinek egyeztetéséről is. A kétnapos konferencia másik fontos témaköre a területfejlesztés és regionalizmus lehetőségei voltak. A rendezvényre mintegy 830 ember jött el.

Területfejlesztés és regionalizmus

"Brüsszel nem szabályozta az önkormányzatok regionális felállítását, sok tekintetben mégis ilyen jellegű működést kell kialakítani, ugyanis a kohéziós politika kedvezményezettjeit az EU különböző területi szinteken választja ki" - vélekedett dr. Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a konferencia nyitóelőadásában. A területfejlesztési törvény módosításakor, 1999-ben megalakult regionális területfejlesztési tanácsok ma is a legátfogóbb megjelenítői a regionális érdekeknek. "Az Új Magyarország fejlesztési terv foglalja keretbe az egyes operatív programokat, a források ágazati, illetve regionális ágazati programokban jelentek meg, uniós szabályrendszer alapján" - összegezte a fejlesztési lehetőségek menetét a szakállamtitkár. Utalt arra is, hogy hazánkban az egy főre jutó GDP nem mindenütt éri el az uniós átlag 75 százalékát, ami a támogatások szempontjából fontos, hiszen a strukturális alapokból van lehetőség a legnagyobb összegű források megszerzésére.

A Szaló Péter előadását követő vitában Tóth Zsolt, a Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgatója a fejlesztési döntéseket követő kifizetések lassúságát hangsúlyozta. Az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Füzes Péter szerint az önkormányzatoknál tipizált és szabványos eszközök gazdaságosabb alkalmazása lenne szükséges. Az 1990-ben kialakult önkormányzati rendszert Bekényi József, az ÖTM főosztályvezetője vette védelmébe, habár megjegyezte, a közszolgáltatások jó minőségű biztosításához a nagyobb egységek alkalmasak. Molnár Gyula XI. kerületi polgármester álláspontja szerint a választott régiók lennének a legmegfelelőbbek, azonban ilyen törvény nem született. A Századvég Alapítvány elnöke, Stumpf István szerint "Magyarországon komoly problémát jelent a közigazgatásban a középszint hiánya, illetve a szintek tisztázatlansága". A volt kancelláriaminiszter hiányolta a miniszter asszonyt, kifogásolta a megyei jogú városok elkülönültségét is, sőt szerinte a II. nemzeti fejlesztési terv elkészültét követően a kormányzat terelgetni fogja a kistérségeket, és a forrásokon keresztül a régiókat is.

Az e-közigazgatás fejlesztési forrásai

Magyarország e-közigazgatása a fejlettségét tekintve európai összehasonlításban öt év alatt az európai középmezőnybe küzdötte fel magát, így a következő két-három év feladata a közigazgatás takarékos informatikai fejlesztése. Az elektronikus Magyarország az Új Magyarország fejlesztési tervben az államreform szekcióhoz kapcsolódó operatív program, mintegy 140 milliárd forintos kerettel. A preferált megközelítési irányokat Baja Ferenc, a Fejlesztéspolitikai Testület tagja vitaindító előadásában egyfelől az infrastruktúra folyamatos fejlesztésében, másrészt a humán erőforrás képzésében jelölte meg. Így javulhat az ügyintézés általános színvonala, az integrált kormányzati munka és a demokrácia átláthatósága. Mindehhez rendkívül fontos megteremteni egy olyan egyszerűen és hatékonyan működő államigazgatási adatbázist, amely kiemelt szerephez jut az elektronikus közigazgatásban. Ezt segíti egyrészt az állampolgári közműszolgáltatás - gyakorlatilag egy olyan alanyi jogon járó, valószínűleg TAJ-kártya alapú azonosító kártya, amely az adott közigazgatási szerv központi ügyintéző részlegéhez kapcsolódik -, másrészt a biztonságos adattárolásra szolgáló központi adatklíring-ház.

Az e-kormányzás szükségességét a Baja Ferenc előadását követő vita résztvevői sem kérdőjelezték meg, sőt egyetértettek abban, hogy az e-közigazgatás nagyobb időtávon igazolja létjogosultságát. Míg Hegedűs Gábor, a Sun Microsystems Kft. ügyvezetője bizonyos kényszerítő intézkedések mellett érvelt, addig dr. Tóth Zoltán, az MTA-Sztaki E-közigazgatás Központ vezetője a személyi adatbiztonság kezelésének reformjára figyelmeztetett. Bár a Kopint Datorg Zrt. programigazgatója, Bódi Antal úgy ítélte, a sikeres skandináv modelltől még elmarad hazánk, de a haladás látható. 

E-kormányzat, e-közigazgatás

"A már négyszázféle különböző szolgáltatást biztosító Ügyfélkapu-rendszer tavalyi indulása óta a 360 ezer regisztrált felhasználó több mint 11,5 millió szolgáltatást vett igénybe" - számolt be előadásában Simon Géza közigazgatási informatikai kormánybiztos. Mára az e-szolgáltatások egyenrangúak a papíralapúakkal, bár az államigazgatás a piaci szereplőkkel szemben még mindig 5-8 éves lemaradásban van, ismerte el. Az egységes informatikai fejlesztéspolitika célja a páneurópai e-szolgáltatásokat fejlesztése, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kialakítása, a minisztériumi alkalmazások egységesítése korszerű technológiákkal.

Az elektronikus közigazgatás jelenlegi helyzete és fejlődése megosztotta a résztvevőket. A hatékony működéshez intelligens hálózati megoldások kellenek, érvelt a Simon Géza előadása után következő vitában Tázló György, a Cisco Systems Magyarország technológiai igazgatója. A NetLock Kft. ügyvezetője, Rózsahegyi Zsolt szerint a fejlődés akadálya az államigazgatás hozzáállásában, illetve a piac és a közigazgatás együttműködésében keresendő. "Jövőre már egymillió adóalany lesz a rendszerben, de a törvényi kötelezettség ellenére még csak 360 ezer felhasználó regisztrálta magát az Ügyfélkapun" - illusztrálta a helyzetet Nagy József, az APEH titkársági főosztályának vezetője. Az ITTK kutatási igazgatója, Molnár Szilárd szerint a lakosság 16 százaléka már használta az internetet ügyei elintézéshez, sőt meglepő módon köztük vannak éppen azok is, akik amúgy nem internethasználók. A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont igazgatója, dr. Risztics Péter véleménye az volt, hogy a hatékony e-közszolgáltatások piacához elengedhetetlen a komoly szellemierőforrás-befektetés és a biztonság erősítése. "A reformot össze kell kötni az e-kormányzat fejlesztésével" - jelentette ki Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója.

Területfejlesztés, kistérségek, régiók

A területfejlesztés gyakorlatáról szóló beszámolójában dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár kiemelte az Új Magyarország fejlesztési terv (UMFT) eredményeként létrejövő forrásnövekedést, áfaelszámolhatóságot és a helyi és középszintű működéstervezést. "Az ágazati érdekek elszakadtak az eredeti gazdaság- és társadalompolitikai céloktól, ezért az elmúlt költségvetési periódushoz képest a 2007-2013-as időszakra megújul az intézményrendszer, és az eszköztár is változik, ahogyan a tervezés, illetve a támogatások odaítélésének mechanizmusa és a finanszírozási rendszer is, de új kezdeményezés a kétfordulós pályázat is" - fogalmazott a szakállamtitkár az előadásában. A decentralizáció erősítése, a költségek csökkentése, a források átlátható kezelése, illetve az intézményrendszer egyszerűsítése. Ezekben a tennivalókban összegezte a területfejlesztés kormányzati céljait Szaló Péter. A Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) elsősorban a területfejlesztési feladatok megoldásáért felel majd, de feladata lesz a régión belüli akciótervek összehangolása is. Az RFT további feladata a régiók gazdaságfejlődésének támogatása: különös tekintettel a K+F és az oktatás területén. A kormányzat komoly szerepet szán a kistérségeknek is, fő feladatuk a projektmenedzsment lesz, de a forrásokat illetően nem lesz újraelosztó szerepük, hiszen alapvető érdek a kistérségi rendszer stabilitása - tudtuk meg a szakállamtitkártól.

Az előadást követő vitában Sitányi László, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. vezetője jelezte, hogy a megyehatáron átnyúló pályázatok hiánya miatt az ügynökség felkészítő programokat szervez. Dr. Pásztor Zsuzsa, az OTP Hungaroprojekt vezető tanácsadója kíváncsi lett volna arra is, hogy a hatékonyság érdekében felmerült-e bizonyos feladatok kiszervezésének lehetősége. Somogyi Tamás, a Synergon Informatika Nyrt. üzletágigazgatója szintén sürgette a kistérségi összefogást, hozzátéve, hogy a pályázatoknál érdemes felmérni azt is, a későbbiekben lesz-e forrás az üzemeltetésre.

Az információs, tudásalapú gazdaság

Az E-Magyarország, e-kormányzat konferencia második napjának nyitóelőadását Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter videoüzenete előzte meg. A tárcavezető a köszöntőjében arról beszélt, hogy Magyarországon a vállalatok versenyképességét a rendszerváltás óta érdemben korlátozta a mélyreható reformok elmaradása. Most a kormányzat célkitűzése, hogy a makrogazdasági stabilitás megteremtése mellett az állam korszerű közigazgatási szolgáltatást nyújtson az állampolgároknak és a vállalkozásoknak. A fejlesztésekről szólva a miniszter kitért arra, hogy az utóbbi négy évben jelentős fejlesztések történtek az informatika területén, ennek ellenére van tennivaló, hiszen a vállalkozások beruházásaiban nem igazán jelentősek az informatikai fejlesztések. Az államnak így feladata a támogatási és szabályozási környezet javítása. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Üzletre hangolva című programjának célja a gazdaság dinamizálódása, amelynek az eléréséhez az üzleti szféra javaslatait örömmel fogadja a kormányzat.

A miniszter szerint a következő időszakban minden adott ahhoz, hogy a digitális írástudás aránya javuljon, és az információs társadalom fejlődjön.

Informatikai értelemben két Magyarország létezik, ezért a kormányzati politika feladata a digitalizálatlan országrész mielőbbi felzárkóztatása és a regionális eltérések kiegyenlítése - sorolta a feladatokat vitaindító előadásában dr. Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója. Szerinte az informatikai tárca megszüntetésével a gazdasági minisztérium következetesen képviseli az informatikai fejlesztési programokat: az e-gazdaság fejlesztését, az IT-iparág ösztönzését, a közcélú hálózatok üzemeltetését.

A Csepeli György előadását követő kerekasztal-beszélgetésben a résztvevők a világhálón elérhető szolgáltatások technológiájáról vitáztak.

"A szélessávú penetráció gyors növekedését a hálózati, illetve a kábelszolgáltatást nyújtó cégek csatája követi" - vélekedett a GTS-Datanet Távközlési Kft. ügyvezetője, Szathmári Géza, aki szerint a jövő az IPTV rendszeré. Dr. Mayer Erika az Inforumtól a felhasználói megközelítést képviselve, az internet közösségteremtő szerepének erősödéséről és a kialakuló on-line fogyasztóvédelemről beszélt. Az IVSZ elnöke, Kovács Zoltán a digitális írástudatlanság felszámolhatóságát és az internet-használati lehetőségek minőségi változásáról fejtette ki véleményét. Dr. Beck György, a HP Magyarország Kft. akkor még hivatalban lévő vezérigazgatója a témához kapcsolódóan arra figyelmeztetett, hogy a technológia gyorsabban fejlődik, mint a tartalom. "A mobil cégek részesedése a percben mért hívásoknál kétharmados részarányt képvisel, a szélessávú szolgáltatások fejlődése és költséghatékonysága pedig náluk megelőzik a vezetékesét" - jelentette ki Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese. A GTS-Datanet vezetője ellentétes véleményt képviselt, érvei szerint a vezetékes technológia már meglévő fejlesztései versenyképesebbek.

Az Új Magyarország fejlesztési terv lehetőségei

A következő időszak lehetőségeit bemutatva Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese az Új Magyarország fejlesztési terv (UMFT) legfontosabb paraméterei közül a foglalkoztatás bővítését és a digitális írástudatlanság felszámolását jelölte meg előadásában. Az egyes operatív programok segítségével a humán tőke megújulását segítő program 933 milliárdból gazdálkodik, amelynek infrastrukturális bázisa 538 milliárd forint. A környezet- és energiaszektorra 1053 milliárd forint jut, az államreformprogram pedig összességében 150 milliárdot emészthet fel. A gazdasági versenyképesség 674 milliárdot, míg a közlekedésfejlesztés 1721 milliárdot igényelhet, 100 százalékos kihasználtság esetén.

Az UMFT lehetőségeiről szóló beszámolót követő beszélgetésben Fenyvesi György, a HP Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója a tervben szereplő informatikai támogatásoknál tapasztalt anomáliákra hívta fel a figyelmet. "Felelős és fenntartható gazdaságpolitika, államháztartási reformot szolgáltató egészségügy és vállalkozásösztönző adóreform" - hirdetette meg kiáltványát az Amerikai Kereskedelmi Kamara első alelnöke, az IBM Magyarország vezérigazgatója, Paál Péter, aki sajnálja, hogy az informatika mint a versenyképesség alapvető eszköze nem szerepel külön projektként a fejlesztési tervben. Simó György, a T-Online Magyarország vezérigazgatója az UMFT-t jellemzően politikai kérdésnek tekintette. Hasonlóan kételkedett Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője, aki nem hisz az olyan általános fejlesztésekben, amelyek mindenben segítenek.

Indulnak az operatív programok

A konferencia utolsó blokkjában a hat operatív program irányító hatóságának képviselői tájékoztatták a résztvevőket. Dr. Kabai Abikó, a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) Irányító Hatóságának (IH) szakértője szerint a korábbi időszak tapasztalataiból kiindulva számos ponton javul a pályázati rendszer. Egyszerűsödik a bírálati mechanizmus, csökken a beadandó dokumentumok száma, és új lehetőségként elindul az elektronikus pályázati rendszer is. A GOP-ban két jelentős változás lép majd életbe: javul a biztosítékrendszer és a visszatérítendő támogatások aránya nő. A program hét évre 650 milliárd körüli összegből gazdálkodik, és ebben nagy hangsúlyt kap a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása.

Bálint Ákos, az Államreform Operatív Program IH-vezetője előadásában két célt jelölt meg a közigazgatás korszerűsítésére rendelkezésre álló 140 milliárdos keret feladatának: a humánerőforrás-fejlesztését és azt, hogy a közigazgatás hatékonysága javítása az ország versenyképességét is. Ez utóbbi cél eléréséhez mind a közigazgatás belső folyamatainak megújítása, mind a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása is elkerülhetetlen. A szolgáltató központok fejlesztése, az okmányirodák és az Ügyfélkapu szolgáltatásainak bővítése, illetve a hétéves ciklus végére felálló állampolgári közmű, azaz az egységes azonosítási rendszer a társadalom és a gazdaság mindennapjait egyszerűsítheti.

Ficsor Ádám, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) IH-vezetője előadásában beszámolt arról, hogy az alap 2007-2013 között mintegy 1300 milliárd forintból gazdálkodik. A célok között kiemelte a vállalkozások fejlesztését, a vidéki munkahelyek csökkenésének megállítását, az agrár- és élelmiszer-gazdálkodás fejlesztését. A hétéves időszakban erőteljes jövedelemnövekedés várható a szektorban, amelyet némileg késleltetve erőteljes beruházásemelkedés követ. A vidék életminőségének javítása mellett nem marad el az informatika fejlesztése sem, a kisebb társaságok és egyéni vállalkozók a hardverfejlesztést, a nagyobbak a vállalatirányítási rendszereiket fejleszthetik a következő hétéves ciklusban.

Horváth Ádám, a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) és a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) Irányító Hatóságának szakértője az előadásában az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, illetve az egészségügy elektronikus szolgáltatásainak fejlesztéséről beszélt. A kulturális intézmények belső működésének fejlesztése, a foglalkoztatás területén az azonosítási és a pályafutás-figyelő rendszerek bevezetése, a munkaügyi és szociális ellátórendszerek intézményében bevezetendő egyablakos ügyintézés és a háziorvosi szinttől induló elektronikus ügyfél-irányítási rendszer előnyeire hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Kovács Kornél, a ROP (Regionális Operatív Program) IH-vezetője a hét magyarországi régió lehetőségeiről beszélt. A turisztikai fejlesztések (Közép- és Nyugat-Dunántúl), a településfejlesztés (Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Aföld) és a tudásalapú gazdaság és vállalkozásorientált fejlesztések (Közép-Magyarország) lesznek a meghatározóak, de természetesen a regionális közútfejlesztések, az inkubátorházak, az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése sem marad el.

Szabó András, a KIOP (Környezet és Infrastruktúra Operatív Program) Irányító Hatóságának pénzügyi osztályvezetője a települések és régiók elérhetőségének javítását helyezte a közlekedésfejlesztés közel 1700 milliárdra rúgó beruházásainak középpontjába. Emellett nem maradhatnak el a közösségi közlekedés javításai, az elkerülőutak, a városi villamoshálózatok, a logisztikai központok és a főutak fejlesztései sem, mint ahogy a Magyarországon nagyon hiányzó nyugat-keleti közlekedési folyosó kiépítése sem.

További beszámolók és képgalériák ezen a linken.