A magyar elektronikus kereskedelmi piac az idén eléri a 45 milliárd forintot - derül ki a GKI eNET Kft. legfrissebb elemzéséből -, ami tízszer több, mint 2002-ben volt. Ez a nagyságrend mindenképpen igényli, hogy a szabályozó hatóságok jobban figyeljenek rá, bár a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomnak még mindig csak a 0,8-1 százaléka. (Az Európai Unió régi tagállamaiban 1,9 százalék.)

Az elektronikus kereskedelmi törvény - amely nagy valószínűséggel lapunk megjelenésekor módosul - persze magánál az on-line adásvételnél jóval nagyobb területet fog át. Idetartoznak például az internetes reklámok, illetve az internetes reklámlevelek is. Mely utóbbiakról a módosított törvény immár tételesen kimondja, hogy az első, tehát általában a további levelek kiküldéséhez engedélyt kérő e-mail (vagy SMS) is tilos. Ez eddig sem volt másként, legalábbis a jogászok szerint, mert az eredeti törvényből logikusan következett. A mostani explicit kimondás azonban minden félreértést eloszlat.

Kevés és enyhe büntetés

 A kéretlen üzenetek (spamek) elleni harc világméretű. Hiszen annak, aki kapja őket, nemcsak bosszantó, de pénzébe is kerül a letöltése, illetve lassítja a rendszerét. Magyarországon tavaly a tiltott elektronikus levelek küldése miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 270 hozzájuk beérkezett bejelentés nyomán mégis csupán 12 alkalommal szabott ki bírságot, összesen 1,3 millió forint értékben; az idén pedig csak az első negyedévben 400 bejelentés nyomán 10 esetben 880 ezer forintnyit. Ez nem igazán tűnik visszatartó erőnek.

A viszonylagos engedékenység persze eddig kedvező volt azoknak, akik - élve az on-line marketing tanfolyamon hallottakkal - nem akartak, nem akarnak mást, mint lehetőleg jogszerűen, ám minél olcsóbban és minél több emberrel megismertetni a saját termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezért is merült fel, hogy vajon rájuk, például a DM-szolgáltatókra, milyen hatással lesz a törvény szigorítása, és meg lehet-e oldani a gyakorlatban a betartását? Csánk László, a Direkt Marketing Szövetség főtitkára azzal hárította el kérdésünket, hogy az ő tagjaikat ez nem igazán érinti, mert eddig is jogkövető módon dolgoztak, és most nem szigorításról, csupán az eddig is érvényben lévő tilalom pontosításáról van szó. Megkérdeztünk néhány - magát megnevezni nem kívánó - az on-line direkt marketingben érdekelt vállalkozás vezetőjét is, akik között akadt olyan, aki úgy gondolja, hogy mivel a szabályozás a magánlevelezésre nem vonatkozik, üzeneteiket magánlevélnek álcázva továbbra is büntetlenül körbeküldhetik majd az adatbázisukban szereplő címlistákra. Például így: "Szia! Ez az a könyv - vagy CD, szoftver, bolt stb. -, amiről beszéltünk a múltkor. Nézd meg az árát, garantálom a minőséget! Barátnőd: Bizsu."

Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatója azonban másként gondolja. Szerinte ugyanis, ha például valaki tíz címzettnek továbbít egy illegális levelet, amelyről megállapítható a magánjelleg hiánya, akkor nemcsak a hirdetési szolgáltató, a közzétevő szolgáltató és a hirdető, hanem akár a továbbküldő magánember is büntethető.

Regisztrációval szabályos

 A megoldás? Aki reklámüzenetét jogszerűen szeretné továbbítani a célcsoportjához, az készíttessen saját honlapot, vagy ha van már, azon jól látható helyen, egyszerűen kezelhető módon kínálja fel a látogatóknak a regisztrációt, és a regisztráltaknak a hírlevelet. Illetve mindenképpen érdemes saját magát regisztrálnia egy elektronikus piaci oldalon, ahol rátalálhatnak az on-line vásárlók. S természetesen élhet, sőt élnie kell a hagyományos hirdetési lehetőségekkel, az on-line világban maradva az internetes újságok, a magas látogatottságot elérő tartalomszolgáltatót "hasábjain".

Az elektronikus kereskedelmi törvény mostani módosításának azonban nem a szigorítás, sokkal inkább az ezen a piacon működő vállalkozások terheinek a csökkentése a valódi célja. Legalábbis ezt mondta a közelmúltban Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára az országgyűlésben. Az előterjesztés szerint ugyanis 2008. március 31-étől megszűnik az a kötelezettség, hogy a csomagküldő szolgálatoknak üzlethelyiséget kell fenntartani. E-boltot nyitni egyébként már az idén március 8-ától is könnyebb, mint korábban, mert ekkortól szűnt meg a csomagküldő kiskereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettsége.

Más akadály is van

Ahhoz azonban, hogy az e-kereskedelem igazán megérje, még le kell küzdeni néhány akadályt, például a vásárlók bizalmatlanságát az internetes fizetéssel szemben. Jelenleg Magyarországon körülbelül 1400 darab e-bolt működik legálisan, és ezekben főként élelmiszert, könyvet, iroda- és tanszereket, számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket, valamint ruházati cikkeket lehet vásárolni.