Szinte eseményszámba menő üzleti győzelem volt 2006 végén, hogy a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnyerte a tavalyi második olajmező-kutatási és -kitermelési jogát Oroszországban. A megállapodás szerint több mint 60 millió hordónyi olaj felszínre hozatala már biztosra vehető.
Siker itt és ott
A másik hazai tőzsdei elitcég, a Richter Gedeon Nyrt. oroszországi szerepvállalása annyiban mindenképpen hasonlít a Moléra, hogy a gyógyszergyár is - leányvállalata révén - hosszú távú kapcsolatokat alakított ki. Tény, hogy a 2005-re elkönyvelt 64,6 millió dolláros árbevételt máig nem sikerült meghaladni, igaz, e jókora szám tartalmazott egy egyszeri rendhagyó üzletet is. Fél évvel később azonban kedvezőtlen hírt kapott a Richter Moszkvából: az Oroszországi Egészségügyi és Szociális Fejlődés Ellenőrzésével Foglalkozó Föderális Szolgálat honlapján megjelent ugyanis a november elsejétől hatályos DLO-listáról - "közgyógy" programról - szóló rendelet. A módosítás hatása az éves szinten 40 millió dollár árbevételből 25 millió dollár kiesést jelent - számolták ki a Richternél, de az év végére már ismét kedvező piaci változásokkal kalkulálhatott a társaság. A FÁK-országokban - elsősorban Oroszországban - ugyanis szépen bővülhetett a forgalmuk, a 35 százalékos növekmény éppen a közgyógyellátási szisztéma átalakítása miatti piacvesztés ellenére jött létre. E forgalmi adatot jó előjelnek tekinthetik 2007-re.
Komolyan javítja hazai pozícióit az orosz piacon évről évre elért erősödése révén a Rába cégcsoport is. A társaság Futómű Kft.-jének a FÁK-piacokról származó árbevétele 2004-ben 8,7 millió dollárt tett ki, a következő évben pedig elérte a 13 milliót. A múlt év elején - miközben áttértek az euró alapú elszámolásra - 15 milliós orosz piaccal számolt a győri vállalat az akkor már élő szerződések alapján.
Új alapokon
Mindez csak azért nem lett igaz, mert 2006-ban "menet közben" újabb üzleti kapcsolatok születtek Oroszországban. Így például az év végéig egymillió euró értékű szállításról írtak alá megállapodást. Az újabb futóművek, illetve főhajtóművek "fogyasztója" a GAZ Csoporthoz tartozó Pavlovói Autóbuszgyár volt. A RusPromAvto üzleti portfóliójának átrendezését követően létrehozott GAZ Csoportnak tavaly júniustól kezdte meg a Rába a szállítását. A főhajtóműveket a szintén a GAZ csoporthoz tartozó Kanasi Futóműgyár (KAAZ) építi be a futóműveibe, amiket aztán olyan midibuszokhoz használnak fel, amelyeknek alváza kialakításában néhány éve a Rába szintén szerepet vállalt. A Rába Futómű Kft. és a KAMAZ között aláírt szerződés értelmében folytatódtak a korábban megkezdett futóműszállítások a városi autóbuszalvázakhoz is.
A másik hazai járműgyártó nagyvállalat az elmúlt egy év alatt hozzáláthatott hajdani oroszországi pozícióinak újraépítéséhez. Az persze igaz, hogy a KGST-időkben létezett évi sokezres szállításra, de még csak a kilencvenes évek üzleti lehetőségeire sincs esélye az ismét Széles Gábor kezében lévő Ikarusnak, de arra már igen, hogy új alapokon nyugvó kapcsolatokat építsenek ki. Azaz: technológiai transzferre kerül sor mind a távol-keleti új partneréhez - aki a gyártást 2007-re ígérte a kínai Qingdaóban -, mind pedig a moszkvai Tusinóba, oda, ahol egykoron az Ikarus-buszok szerelése s főleg felújítása folyt.
Tudomány és üzlet
Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tudományos Innovációs Ügynökség nemrégiben hajlandóságot mutatott arra, hogy tudományos kutatási eredményeket speciális módon "vásároljon". Úgy, hogy Magyarországon - egészen pontosan Miskolcon - segít létrehozni kutatóintézetet különleges oroszországi technológiai eszközök átadásával. Ez meg is történt, s most már "pályára állt" a közös érdekeltségű nanotechnológiai fejlesztések intézménye Miskolcon. A közös munka gyümölcsét Moszkva is élvezi, talán már a legközelebbi időkben is. A két fél hosszú távú tudományos kapcsolatának az értelme az, hogy idővel új tulajdonságokkal rendelkező anyagok jönnek létre a fejlesztések eredményeként.
A Moszkvától 200 kilométernyire lévő Rjazany megyében veti meg a lábát a magyar élelmiszeripar azzal, hogy egy ottani cukorgyári beruházásba kezdett. Az "előzményt" is egy tavaly megkötött szerződés szabályozza, a gyártásnak az előfeltétele maga a cukorrépa termesztése: ennek érdekében Bolyról visznek majd know-how-t szakemberek Oroszországba. Az önellátásba befektető Rjazany megyei agrárvállalkozó földjein és üzemeiben, valamint a közös új szántókon és gyárakban 200 millió dolláros invesztíció vette kezdetét, melyet közösen folytatnak is, mivel az Euroinvest nevű cég - a cukoripari projektről is ő állapodott meg - késznek mutatkozik egy legalább egymilliárd eurós újabb agrárbefektetésre. A magyar befektetőtársaság egyébiránt Demján Sándor üzleti érdekeltsége.
A múlt év második felében azonban az is kiderült, hogy egy másik hazai nagyvállalkozó szintén oroszországi agrárberuházóvá lépett elő, amennyiben az északi sarkkör közelében több tízezer állat befogadására alkalmas disznóhizlaldát épít, s persze húsfeldolgozó projektjét indította el. Ennek az üzletembernek, Csányi Sándornak a főállása, azaz az OTP Bank is felfedezni igyekezett az orosz piacot, a múlt évben ugyanis versenyre kelt egy moszkvai hitelintézet megvásárlási jogáért.
A kormányzati szintű koordinációra Kálnoki Kis Sándort kérte fel a kormányfő, a szakember februárban kapja meg kinevezését, ám már javában dolgozik a Záhony jövőjét megalapozó kormányzati előterjesztéseken. A Piac és Profitot pedig arról informálta, hogy az orosz elnök szorgalmazásának megfelelően a most is meglévő gazdasági-közlekedési folyosót kívánják kiszélesíteni s a jóval nagyobb áruforgalom lebonyolítására alkalmassá tenni a Balkán és Dél-Európa, de Ausztria és Németország felé is. Mindez egybeesik a magyar gazdaságpolitika törekvésével, az orosz - és a kínai - piac jobb elérhetőségével, illetve azzal is, hogy most már Záhony ne csak a széles nyomtávú vagonok átrakásának legyen az állomása, hanem a raktározásnak, a csomagolásnak, a feldolgozásnak, az elosztásnak is. Vagyis termelőberuházások letelepülésének a feltételeit kell megteremteni Záhonyban, mintegy kihasználva a ma is meglévő logisztikai kapacitást. A most születő speciális komplex gazdaságfejlesztési program - legalább tíz tárca, illetve az Új Magyarország fejlesztési terv öt-hat operatív programja érintett benne - egyrészt a térség fogadókészségének ipari, logisztikai parkok segítségével való növelését tartalmazza, másrészt annak a termelőtevékenységnek a bővítését, amely miatt érdemes lesz Záhonyban megállítani, majd hozzáadott értéket igénylő beavatkozások után innen célba juttatni a távol-keleti és oroszországi termékeket.
A térségfejlesztési megvalósíthatósági tanulmányt a gazdasági tárca a kormány igényének megfelelően elkészíttette, Kálnoki Kis Sándor pedig ezt az anyagot kiegészítve, beleépítve a program finanszírozási kérdéseit is, mint kormány-előterjesztést készíti elő a kabinetnek. A miniszterelnöki megbízott szerint hasznosítandók mindazon záhonyi kezdeményezések, amelyeket egykoron Demján Sándor és cége, illetve akkoriban az ügylet mögé állt Tom Lantos amerikai képviselő segítségével elindítottak. A térség fogadókészségének növelését persze elsősorban közpénzből, uniós forrásokból lehet megvalósítani, míg az üzleti hátterű befektetések, termelő- és logisztikai beruházások lehetnek olyanok, amilyenek megfelelői a kilencvenes években megálmodott vállalkozásoknak, befektetői szándékoknak.
