Mobil szélessávon

A harmadik generációs mobiltechnológia iránt érdeklődőknek a tavalyi tenderkiírást és az eredményhirdetést követően nem egészen fél évet kellett várniuk a tesztszolgáltatás elindulásához. A kezdetben világszerte kétségekkel fogadott technológia most érkezett el hazánkba. A megkésett reakció - a nemzetközi tapasztalatokra figyelés mellett - egyéb okokra is visszavezethető. Hazánk információs társadalmi fejlettsége eltér más országokétól, és különbözik az internet- és a mobilinternet-penetráció is.

A szolgáltató több milliárd forint költségű hálózatkiépítésbe kezdett, amely először Budapest Belvárosában valósul meg, majd fokozatosan, a piaci igényeknek megfelelően épül ki országszerte.

Zökkenőmentes élvezet

A mobil szélessáv mint fogalom nem egyértelműen a 3G-t, illetve azt ezt kiszolgáló UMTS rendszert takarja. Tágabb értelemben a 2,5G-t jelentő GPRS is ideértendő, de leginkább a 2,75G-ként említett EDGE az, amit körébe sorolhatunk.

A gyakorlatban a 40-60 kilobit/másodperces adatátviteli sebességet garantáló GPRS csomagkapcsolt megoldásokkal kezdődött a történet: azóta nem perc-, hanem adatalapon fizetünk minden forgalomért. Ez az EDGE-nél, illetve a 3G mögött rejlő UMTS hálózatoknál sincs másképp, csak a sebesség változik. Míg az EDGE-nél másodpercenkénti 110-120 kilobit áramlási sebességet tudunk elérni, addig az UMTS cellákon keresztül ennek akár a négyszeresét is. Ezek a számok körülbelül azt jelentik, hogy egy három megabájtos fájl - mondjuk, egy zeneszám - GPRS-en keresztül több mint tíz, EDGE-en valamivel több mint öt, UMTS-en pedig másfél perc leforgása alatt érkezik meg telefonunkra a világhálóról. Ennek megfelelően a 3G olyan szolgáltatásoknak is sokkal kényelmesebb és élvezhetőbb hátteret ad, mint az on-line video- és tévénézés, vagy a laptopon keresztüli adatalapú hanghívások.

A mobil szélessáv segítségével tehát UMTS-en keresztül tudunk leginkább zökkenőmentesen csüngeni hálón, az EDGE pedig - lévén, hogy a 3G-t fokozatosan építik ki - azoknak ad megfelelő hátteret, akik mondjuk a fővároson kívül vagy Budapest kevésbé forgalmasabb területein szeretnének mobilon internetezni. Az EDGE-hez ugyanis a meglévő bázisállomásokat "csak" módosítja a szolgáltató, az UMTS-hez azonban vadonatúj állomásokat szükséges telepítenie, ami jelentősen nagyobb költség, sőt az egyes telepítések érintettjeivel - például templomok, magasabb épületek üzemeltetőivel - új megállapodásokat is kell kötnie.

Mobil, másképpen

A "mobil" szó tágabb értelmét tekintve már több éve adott a lehetőség a vezeték nélküli gyors munkavégzésre, adatátvitelre és akár a videotelefonálásra - az UMTS mellett - másképpen is. Rohamosan terjednek el a WLAN vezeték nélküli hálózatok, ami egyesek szerint a 3G-t veszélyezteti, mások szerint pedig együttműködő technológiákról beszélhetünk. Tény: mobiltelefont Európában még csak egyet gyártottak a piacra, amely WLAN hálózati csatlakozást képes létesíteni, ám e típus nem UMTS-képes.

Videotelefonálás ingyen

A Pannon GSM június 15-én indította nyilvános tesztüzemét Budapesten. Ennek keretében az év végéig a szolgáltató összes előfizetője kipróbálhatja a videohívást, mégpedig díjmentesen. Kezdetben persze a hálózat a fővárosban is csak foltokban érhető el. A szolgáltatások igénybevételéhez természetesen 3G-s telefon is szükséges, amelyekből egyelőre kevés van a kínálatban, és az áruk is igen magas. A pár évvel ezelőtti technikai nehézségek azonban megoldódni látszanak: a készülékek akkumulátorkapacitása már többnapos, és az új modellek megjelenése is előnyösebb: egyre kisebbek, felhasználóbarátabbak. Videohíváskor a szám beírása vagy a telefonkönyvből kikeresése után egy gombbal választhatjuk ki, hogy éppen "csak" hang- vagy videohívást szeretnénk-e kezdeményezni, és hívás fogadásakor is módunkban áll letiltani a rólunk közvetített képet. Egyes készülékek pedig már nemcsak az arcunkról, hanem a második, hátsó kamerán, az általunk látottakról is közvetítenek képet, megnyitva ezzel a kaput olyan későbbi lehetőségek előtt is, mint például a mobilos közvetítés, mobilos bloggolás vagy az otthon, esetleg irodában 3G segítségével végzett megfigyelés.

A hálózatok adatátviteli sebessége körülbelül hasonló, ám egy időben különböző mennyiségű felhasználót képesek ugyanazon sebességen, minőségen kiszolgálni, és ez - a szinte végtelen mobilitás mellett - az UMTS javára billenti a mérleget. Eközben Magyarországon is egyre több az ingyenes Wi-Fi hotspot, amelyeken keresztül ingyenesen internetezhet, interneten telefonálhat mindenki, szélessávon. Az elviekben 500-1000 méteres hatósugár még az a tényező, amely a WLAN hálózatok elterjedését némiképp korlátozza. A probléma megoldását a fejlesztőmérnökök az úgynevezett WiMAX szabvány kidolgozásában látják, amely értesülések szerint akár több tíz kilométert átölelő hálózatként tud majd üzemelni és szolgáltatni a jövőben.

Budapesten Erzsébetváros polgármestere már több éve meghirdette a kerületi ingyenes vezeték nélküli internetelérés lehetőségét, ami precedensértékű lehet a mobilszolgáltatók számára 3G szolgáltatásaikkal kapcsolatosan, természetesen ha ez a kezdeményezés egyáltalán megvalósul.

Már úton a 3,5G

Egyre többen ismerik a 3,5G-t, vagy legalábbis hallottak róla. Ez a HSDPA kódszó mögött rejlő hálózati megoldásokon alapszik. Az új technológia, amelyet világszerte több gyártó és szolgáltató tesztel, legalább 14 megabit/másodperces letöltési sebességet ígér, ez pedig az UMTS kezdeti 384 kilobit/másodperces értékénél jelentősen nagyobb. Mit tapasztal meg majd ebből az átlag-előfizető? Összességében gyorsabb és új szolgáltatásokat, kevesebb várakozással eltöltött időt egy on line videó megnézésénél, jobb képet, illetve hangminőséget videotelefonáláskor, és mindezt mozgás közben is! Ugyanis az UMTS-nek - az alacsonyabb adatátviteli sebessége mellett - ez a legnagyobb hátránya a HSDPA-val szemben.

Minderre azonban még várnunk kell. Az új technológia csak 2006-tól jelenik meg a telekommunikációs piacon, amelyet elsősorban a HSDPA-ra alkalmas készülékek kereskedelmi forgalomban való kései elterjesztésével magyaráznak a szolgáltatók. Nem véletlen, hogy az első alkalmazások nem is a mobiltelefonokon lesznek elérhetők, hanem notebookon. A Novatel Wireless például 2005. április végén jelentette meg HSDPA-t használó vezeték nélküli laptopkártyáját. Ez a kártya jelenleg 1,8 megabit/másodperces sebességgel teszi lehetővé a vezeték nélküli internetezést.

A hatalmas európai érdeklődés ellenére úgy tűnik, az amerikai előfizetőknek lesz alkalmuk kipróbálni először a HSDPA-t, ott ugyanis a mobil adatátviteli piac jelenleg is szinte teljesen lefedett a CDMA 2000 és az EV-DO szabványok elterjedésével, a Cingular Wireless pedig bejelentette, hogy a HSDPA szabvány fő szolgáltatója kíván lenni. Európában az O2 vásárolt meg közvetítő állomásokat, amelyeknek már csak szoftverfrissítésre van szükségük ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a technológia alkalmazására. A brit Man szigeten idén kezdik meg a hálózat tesztelését, mielőtt kiterjesztik azt az egész Egyesült Királyságra a Nortel és az Orange részvételével.

3,75G és 4G?

Pascal Debon, a Nortel hálózati igazgatója már a HSUPA-ról és a HSODA-ról beszél, amelyek a HSDPA fejlesztésének következő állomásai. Véleménye szerint a 3,5G sebessége elérheti a 40 megabit/secundumot is. Addig azonban még meg kell oldaniuk néhány nehézséget a szolgáltatóknak, ha azt akarják, hogy a technológia tényleg elterjedjen. A felhasználók számának növekedése ugyanis a sebesség romlását idézi elő. Még ennél is nagyobb problémát jelenthet, hogy a kártyákat és a készülékeket elérhetővé tegyék, és megfelelően árazzák be. A HSDPA valódi előnye ugyanis nem feltétlenül a gyorsaság, hanem az olcsóság lesz.

A 4G-vel már 2003 decembere óta foglalkoznak japán és kínai kutatók a Kiotói és a Pekingi Egyetem, valamint a Fujitsu támogatásával. A két ország ez irányú fejlesztéseinek elsődleges célja az, hogy az egyes hang- és adatalapú kommunikációs formák on-line kínai-japán, japán-kínai fordítóberendezéssel tudjanak működni, ezzel is egyszerűbbé téve a nyelvek, nyelvterületek közti közvetlen, mindenre kiterjedő kapcsolatot.