0–2 éves korig általában a jegy 10 százalékát kell fizetni, ezt nevezik csecsemő (infant)-jegynek. A csecsemőnek nem jár külön hely, a szülei ölében utazik.

2–12 éves korig a gyermekkedvezmény különböző légitársaságoknál más és más mértékű, de általában 25 és 50 százalék közötti. A gyermekeknek természetesen már saját ülés is jár.

12–25 éves korig élhetnek az utasok a diákkedvezmény lehetőségével, de ez alól is vannak kivételek, és a kedvezmény nem feltétlenül az árban jelentkezik, hanem esetleg a rugalmasabb utazási feltételekben (például nyitva hagyható a visszautazás dátuma) is.

Nyugdíjasoknak szóló vagy csoportkedvezmény is létezik.

Életkortól függetlenül a légitársaságok meghirdethetnek egyéb akciókat is, például családoknak, együtt utazóknak, törzsvásárlóknak stb.

Befolyásolja a jegy árát a maximum stay: ez a jegy felhasználásának legkésőbbi időpontját jelenti (maximum 2 hét, 3 hét, 1 hónap, 3 hónap stb.).

A minimum staya célállomáson kötelezően eltöltendő éjszakát határozza meg; a kint eltöltendő szombat éjszaka (sunday rule, röviden SU) általában minden Európába induló olcsó jegy feltétele, a minimum 6 vagy 7 nap főleg a tengerentúli repülőjegyekre vonatkozik.

Az igénybe vett utasosztálytól is függ a jegyár. Közismert, hogy a repülőgépeken általában két, néha három osztály létezik – turista, komfort és esetleg első osztály (first class vagy business class) –, foglalási szempontból azonban minden osztály több újabb osztályra tagolódhat, amelyeket az utasok nem ismernek, mert az osztályokon belüli alosztályokon a kiszolgálás azonos színvonalú (például a Malév járataira M, B, K, G és L turistaosztályra szóló jegyet vásárolhatunk). A légitársaság határozza meg, hogy egy járaton melyik osztályra hány jegyet lehet eladni. Az újságokban meghirdetett árak gyakran a legolcsóbb foglalási osztályokra vonatkoznak, és természetesen előbb az olcsóbb osztályok telnek be. Ilyenkor az utas várólistára kerül, és reménykedhet, hogy esetleg kap helyet a gépen.

Az árak függnek a szezontól is. Azt is a légitársaság állapítja meg, hogy egy adott városban, országban mikor van fő-, illetve elő- és utószezon; főszezonban az árak magasabbak, mint az elő- és utószezonban.

Repülőtéri tervek

Pénzzel is hajlandó támogatni a gazdasági tárca a hazai kereskedelmi légi forgalom fejlesztését.A tervezett beruházások elsősorban a repülőtéri szolgáltatások színvonalának emelésére összpontosulnak: szilárd burkolatú kifutópálya megépítésére, kulturált utasforgalmi épületek, valamint közutak, vasúti kapcsolatok létesítésére. A repülőterek fejlesztésével párhuzamosan lehetőség nyílik logisztikai központok, ipari parkok kiépítésére is a környéken.

A légikikötő-fejlesztések két módon valósulhatnak meg.

Az Európai Unió gyakorlata szerint 200-300 kilométerenként, elsősorban régiók kiszolgálására repülőtér-hálózatot kell kiépíteni. A hálózat fejlesztéséhez, működtetéséhez központi forrásokra van szükség. Tagja Ferihegy, Sármellék, Debrecen (felújítása már a befejezéséhez közeledik).

A másik csoportba a szűkebb területeket, helyi érdekeket kiszolgáló légi kikötők tartoznak. Ezek fejlesztését és működtetését teljes egészében önkormányzati, kistérségi, vállalkozói forrásból kell megvalósítani. Mivel ezeknek a repülőtereknek az alaptevékenysége – legalábbis a többéves bevezetési időszakban – nem nyereséges, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vállalta, hogy a fejlesztésükhöz szükséges lehetőségek felkutatásában segítséget nyújt. Az érintett települések: Győr-Pér (fejlesztésébe még az Audi is beszállt, lévén, hogy itt található az üzeme), Pécs-Pogány (kifutópályáját a közelmúltban lebetonozták), Nyíregyháza, Szeged, Békéscsaba, Budaörs (az első magyarországi reptér itt épült), Fertőszentmiklós (szintén most betonozta le egy osztrák vállalkozás), Miskolc, valamint Siófok-Kiliti. A Kecskeméthez közeli Jakabszállás nem nyilvános repülőtérének magánbefektetők által megvalósuló fejlesztéséhez a kormány előzetes hozzájárulását adta, így lehetővé vált az eddig elkészült beruházások használatbavétele és a fejlesztés folytatása. A börgöndi repülőtér 2001 novemberében került az önkormányzat tulajdonába. Jelenleg az Albatrosz Repülő Egyesület az üzembentartója, és elsősorban sport- és kiképzési célú repülések színhelye. Több befektető – legutóbb a Wiggins Ltd. – jelezte már érdeklődését a fejlesztésére.

Felújítják Ferihegy 1-es terminálját

Még az idén megkezdődhet a Ferihegyi repülőtér 1-es termináljának modernizációja, amit az utasforgalom növekedése és a modern biztonsági követelmények indokolnak. Az erősödő forgalom és a reptér hatékonyságjavító intézkedései tükröződnek a pénzügyi eredményekben: a Budapest Airport (BA) Rt. árbevétele 2003-ban 3,1 milliárd forinttal, nyeresége 1 milliárd forinttal nőtt, megteremtve a pénzügyi alapot a beruházások elindításához.

– Érzelmek kötődnek az 1-es terminálhoz, amelynek megőrzése, egyben megfiatalítása időszerűvé vált – mondta a Reptéri retro címmel június közepén tartott sajtótájékoztatón Hárskuti János, a Budapest Airport Rt. vezérigazgatója. A megőrzést az épület műemléki jellege indokolja.

A Ferihegy 1-es terminált 1941-ben kezdték építeni, de csak 1950-ben adták át. A maga idejében ez Európa egyik legmodernebb repülőterének számított.

A felújítás még az idén megkezdődhet. A Budapest Airport leghamarabb szeptemberben adja át a területet a majdani kivitelezőnek; kiválasztása az engedélyek és tervek birtokában, pályázat útján történhet.

– Célunk az, hogy a jövő nyári szezonra egy megújult, 2-2,5 millió utas forgalmát lebonyolítani képes Ferihegy 1 várja az utazókat – tette hozzá az előbbiekhez dr. Kepecs György, a BA Rt. elnöke.

A műemléki előírások figyelembevételével újjávarázsolt létesítményben egy 21. századi, korszerű és biztonságos terminál jön létre, amely megfelel a schengeni egyezmény követelményeinek is. Az átépítés után a teljes kapacitással működő terminál mintegy 1000 utast tud majd kezelni óránként. A rekonstrukcióval megújulnak az épület gépészeti és elektromos rendszerei, a közművezetékek, valamint a légkondicionálás is.

Az új terminálon a legkorszerűbb technológia szolgálja majd az utasok biztonságát és kényelmét. A repülőgépekre feladott csomagokat és kézi poggyászokat négylépcsős, röntgen- és hőfénykép-technológiás szűrőberendezés segítségével ellenőrzik.