Kisebb adóterhet, nagyobb mozgásteret, több megtakarítást, kisebb és hatékonyabb államot szeretne a társadalom többsége. Kisebb adóterhet, nagyobb mozgásteret, több megtakarítást, kisebb és hatékonyabb államot ígér a Gyurcsány-kormány a február elején bejelentett középtávú adóreform keretében. Az elérendő célokban tehát nincs nézetkülönbség, az ehhez vezető út és az alkalmazható eszközök megválasztása azonban már kérdéses.
Társadalom és bizottság
Az elmúlt években, évtizedekben megszokhattuk, hogy ha a mindenkori kormány bejelent valamit - igaz, reformértékű lépést az elmúlt évtizedben igen ritkán -, bár még a gondolat is csak kibontakozóban van, az ellenzék és az úgynevezett független szakértők máris ízekre szedik, bírálják, szelídebb esetben legyintenek rá. Most sincs ez nagyon másként, némi különbség azonban, hogy úgy tűnik, a gazdasági irányítás ezúttal valóban kíváncsi a megvalósítandó adóreformról a társadalom véleményére. Közvetlenül is, a Pénzügyminisztérium honlapján, ahol lapzártánkig több mint félezer hozzászólás olvasható. Multinacionális cég vezérigazgatójától kezdve kisvállalkozás könyvelőjén át szimpla adózó állampolgárig sokan kifejtették itt a véleményüket, az általános kifogásoktól az egészen konkrét javaslatokig.
Február 9-én a Parlamentben megtartotta első ülését az adóreform-bizottság. Hogy tagjai ne a sajtónak vagy csak egymásnak mondják el kifogásaikat, ötleteiket, hanem aktívan vegyenek részt a tervezett adóreform kidolgozásában - szól az egyértelmű gyurcsányi-draskovicsi üzenet többek között a gazdaságkutatónak (mint Akar László, GKI Rt., Halász György, Pénzügykutató Rt. és Matolcsy György, Növekedéskutató Intézet), az érdekegyeztetőnek (Antalffy Gábor, Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala és Michalkó Péter, OÉT munkavállalói oldal), a gazdasági kamarának (Parragh László) és a gyakorlati adószakembernek, adótanácsadónak (mint Sugár Dezső, Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy Zara László, Adótanácsadók Egyesülete). A felsoroltakon kívül tagjai még a bizottságnak a tárcák szakértő képviselői és más neves pénzügyi-adóügyi szakértők.
Ők így együtt azt a feladatot kapták, hogy fogalmazzanak meg egy reálisan elérhető jövőképet a közteherviselés 21. századi, korszerű magyar modelljére, és ennek megfelelően irányítsák a szakmai reform kidolgozását.
Legkorábban 2007-ben?
Nemcsak a gazdasági kamara, hanem szinte az összes, jelentős támogatottsággal bíró üzleti érdekképviselet (mint például a VOSZ) honlapján megjelent február közepén egy felhívás, hogy várják a tagság véleményét arról: Mit javasoljunk a pénzügyminiszternek?
A Piac és Profit megkeresésére a vállalkozói érdekképviseleteknél elmondták, hogy még csak az információgyűjtésnél tartanak, és néhány hétre biztosan szükségük van ahhoz, hogy összegezzék és értékeljék a beérkező javaslatokat. Ezt követően szedik pontokba és postázzák a kormánynak, hogy ők mit is várnak el az adóreformtól.
Ami előre elmondható: egy öt-hat éves reformprogramot nem a legszerencsésebb a választások előtti évben elkezdeni. Különösen nem egy adóreformot, ami a költségvetésnek akkor csökkentené a bevételi oldalát, amikor politikailag a legkevésbé vállalható a kiadási oldal mérséklése.
Nem vitás, és senki nem is vitatja, hogy a hazai adórendszer egésze megérett a reformra. Ám nem lehet egy év alatt kigondolni és meg is valósítani, sőt nem is szabad. A most elkezdett reform bevezetése legkorábban 2007-ben reális. És akkor is csak abban az esetben, ha a kormány mostani változtatási javaslatai valóban egy mélyebb, átgondolt rendszer elemei, ha együtt járnak majd a szociális és egészségügyi reformmal, és nem a választási kampányokban megszokott, népszerűséget hajszoló, puszta kijelentések.
Szinte minden szakértő előszeretettel emlegeti az adóreform kapcsán Szlovákiát - amihez mások Romániát és a balti országokat teszik hozzá -, ahol tavaly nagy sikerrel mérsékelték az adókat, és egyszerűsítették az adórendszert az egykulcsos adó bevezetésével, fellendítve vele a gazdaság tőkevonzó képességét és magát a gazdaságot. Igaz, a szlovákok is először a költségvetés kiadási oldalát alakították át, s csak ezt követően nyúltak az adókhoz.
Az egykulcsos adó egyébként korlátozott körben nálunk is bevált az egyszerűsített vállalkozási adónál (eva). Ennek ellenére Draskovics Tibor pénzügyminiszter a napokban úgy nyilatkozott, hogy bár az eva tapasztalatait szeretnék átvinni az adórendszer egészére, az egykulcsos rendszer bevezetését nem tervezik.
Akadálymentesítés
Február elején tizenhat apró változtatást javasolt a Pénzügyminisztérium a kormánynak, hangsúlyozva, hogy ezek még nem az adóreform részei, hanem annak előkészítését szolgálják. Ezt a munkát már az adóreform-bizottság készítette elő - bár még nem a teljes tagságával -, és az a lényege, hogy megtalálják és kiszűrjék a jogszabályi halmazból azokat a rendelkezéseket, amelyek ellentmondásosak, feleslegesek, vagy valódi hozam nélkül nehezítik meg az adózók életét. Ennek keretében került sor a munkába járás kilométerenkénti háromforintos térítési díjának hat forintra emelésére, és például arra, hogy a négyszázalékos úgynevezett vállalkozói járulékot nem terhelik a munkavállalóra, hanem a munkáltató is befizetheti.
Egyelőre nem került be a módosító javaslatok közé az iparűzési adó megszüntetése. Annak ellenére nem, hogy a pénzügyi kormányzat hosszú hónapok óta készséggel elismeri: ez az adónem nem illik bele az európai uniós jogrendszerbe, mert nem nyereség-, hanem bevételalapú, és így a veszteséges cégeket is terheli. Komolyan akadályozza a versenyképességet. Ez az adófajta azonban a területi önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása, így előbb azt kell kitalálni - már a tervezett adóreform keretében -, hogy az önkormányzatok milyen más forrással pótolhatják. Több szakmai fórumon felmerült a vagyonadó bevezetése, illetve kiszélesítése, és részben vagy egészben az önkormányzatoknál hagyása, ám legalább annyi - igaz, elsősorban politikai - érv szól ellene, mint mellette.
Az akadálymentesítési program után néhány héttel a Pénzügyminisztérium egy másik hasonlót is elindított, nevezetesen a bürokrácia csökkentésére. A tárca honlapjára, illetve más fórumokon beérkező konkrét javaslatokból még az idén, az első félévben összeállítanak egy jogszabály-módosítási csomagot.
Érdek-képviseleti vélemények
Bár első hallásra apró, a benne rejlő üzenet szempontjából mégis jelentős különbség, hogy míg az érdekképviseletek és a független szakértők az adóreformról szólva folyamatosan adócsökkentési javaslatokról beszélnek, addig a reformbizottság adóváltoztatásokról. Parragh László, az MKIK elnöke sajátos évértékelőjében meg is jegyezte: "az adóreform egy gumicsont, amit a kormány bedobott a köztudatba". Majd azt is kijelentette, hogy "a kormány úgy segíthetne a legtöbbet a magyar vállalatokon, ha betartaná a törvényeket, és kifizetné tartozásait, adóreform helyett pedig valóban csökkentené az adókat". (Megjegyzése első felével az elnök az áfa-visszaigénylések elhúzódó kifizetésére utalt, és a kincstár tartozásaira a szállítóinak.) Mindenesetre, ha a kamara elkészül a saját konkrét javaslatcsomagjával, arra érdemes lesz visszatérni!
Csakúgy, mint a főként kisiparosokat begyűjtő Iposzéra, amely a mikrovállalkozások helyzetét bemutató, közelmúltban elkészült elemzésében azt hangsúlyozza: "A régebb óta EU-tag országoktól át kell venni azokat a módszereket, melyek segítségével a Magyarországon működő kisebb vállalkozások akár pénzügyi - például a de minimis támogatások -, akár egyéb támogatásokban részesülhetnek, EU-konform módon. Át kell tekinteni, hogy összességében milyen elvonások érik a mikrovállalkozói kört, és ahol lehetséges, ott csökkenteni ezeket. Az öt fő alatti kis cégek illetékeit 50 százalékkal csökkenteni kell."
Működik a bizottság
Az adóreform-bizottság elképzelései közül néhány már meg is jelent a sajtóban. Ezek egyike, hogy a bizottság azt javasolja, 2007. január elsejétől szűnjön meg a vállalkozásokat terhelő iparűzési adó. Az ellentételezésre több elképzelés is van, a leghangsúlyosabb a személyi jövedelemadó-rendszer átalakítása. Ennek révén az önkormányzatok és a központi költségvetés a jelenlegitől eltérő módon osztozna a beszedett szja-n, például oly módon, hogy a helyi önkormányzatok minden személyi jövedelemre 18 százalékos adót vetnének ki, a költségvetésbe pedig csak a 2,5 millió forint fölötti jövedelemmel rendelkezők fizetnének be, további 20 százalékot. Vagyis megmaradna a jelenlegi 18, illetve 38 százalékos az adókulcs, csak az utóbbi jövedelemhatára növekedne 1,5 millióról 2,5 millió forintra.
A társasági adózásban két kulcs alkalmazásáról szólnak a hírek: a vállalkozásoknak 10 százalékot kellene fizetniük 5 millió forint nyereségig, és csak az e fölötti részt terhelné a jelenlegi 16 százalék. A társaságoknak azonban további 2 százalékot a helyhatóságok kasszájába is be kellene fizetniük.
A bizottság javaslatai között szerepel többek között a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék évi fél százalékpontos növelése három éven keresztül. A jelenlegi tételes egészségügyi hozzájárulás százalékossá alakítását is tervezik.
Ami az áfát illeti, a 19-20 százalék körüli átlagos mértéket két lépcsőben kellene elérni, de a jelenlegi 5 százalékos körre megmaradna a kulcs.
Az eva módosítása is szóba került, itt is kétkulcsos rendszert vezetnének be oly módon, hogy az egyszerűsített adózás a nagyobb költséghányaddal működők számára is vonzó legyen: a 40 százaléknál nagyobb költséghányadú tevékenységeknél az adó mértéke 10 százalék, az árbevételi értékhatár pedig 50 millió lenne; a többi vállalkozás esetében megmaradnának a jelenlegi értékek.
Ellenzéki javaslatok
Az érdekképviseletek mellett az ellenzéki pártok is adócsökkentési javaslataikkal bombázzák a reform társadalmi vitája kapcsán a kormányt. Az elemzők szerint, ha például a Fidesz nyolc pontból álló csomagját komolyan venné a kormány, akkor az akár katasztrófát idézhetne elő az amúgy is tetemes hiánnyal küszködő költségvetésben. Az MDF javaslatát pedig az úgynevezett "haláladó", vagyis az örökösödési adó és illetékek eltörlésére vonatkozóan a szakértőkön kívül a lakosság egy része sem tartaná igazságosnak.
A miniszterelnök szerint - aki maga is gyakran megszólal az adóreform kapcsán - az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a bérterhek csökkentésére lehet számítani, és ezek konkrét megoldásain kell a független szakértőknek és a kormányhivatalok szakértőinek közösen gondolkodni. Draskovics Tibor ugyanakkor több fórumon kijelentette, hogy nincs tabu, a reform során minden adónemet, járulékot és kedvezményt meg kell vizsgálni, és a szükséges változtatások várhatóan nem hagyják érintetlenül a foglalkoztatási, a szociális és a támogatási politikát sem. A pénzügyminiszter - aki, ha csak rajta múlna, már az év végére leszállítaná a legmagasabb áfakulcsot, és felemelné vagy megszüntetné a legalacsonyabbat - abban bízik, hogy az új rendszerben a jelenleginél jóval többen adóznak majd, mert az egyszerűsítéssel és azzal, hogy egy-egy adózónak kevesebbet kell majd fizetnie, bevonják a legális üzleti szférába a szürkegazdaságot, és általánosan javul az adómorál.
