A bürokratikus terhek csökkentése, azaz a dereguláció új energiákat szabadíthat fel, növelheti a vállalkozások versenyképességét, javíthatja eredményeiket, ezért az uniós előírásokból fakadó adminisztratív terheket 25 százalékkal csökkentik 2012-ig - így döntöttek 2007 márciusában az Európai Unió Tanácsa keretében a tagállamok állam-, illetve kormányfői. Az uniós döntés minden tagállamra kötelezettségeket ró.
Üzletre hangolva
A magyar kormány 2007 áprilisában fogadta el az "Üzletre hangolva" és a kormányzati deregulációs programokról szóló közös előterjesztést. A 2006 végén meghirdetett "Üzletre hangolva" program célja is a vállalkozói terhek csökkentése, a vállalkozások működési feltételeinek javítása volt a konvergenciaprogram szabta keretek között.
A vállalkozói szektortól, szakmai, érdek-képviseleti szervezetektől beérkezett közel négyszáz javaslat alapján, valamint az érintett tárcákkal folytatott egyeztetések eredményeként készült el a program koncepciót és a tervezett intézkedéseket is összefoglaló cselekvési terve.
A gazdasági tárca feladatai között szerepelt többek között az egyablakos vállalkozói tájékoztatás megvalósítása - vagyis a vállalkozások működését segítő információkhoz való hozzáférés az interneten keresztül -, a vállalkozói szektort érintő hatósági engedélyezési eljárások jó közigazgatási gyakorlatának elterjesztése, az ellenőrzési rendszer hatékonyságának fokozása a gazdaság hatékonyabb kifehérítése érdekében, az e-adó- és járulékfizetés feltételeinek megalapozása, az e-számlázás, az e-kereskedelem elterjedésének elősegítése, a kkv-k továbbképzése, a vállalkozói finanszírozás bővítése, amelyek közül több azóta már jogszabályi formát is öltött.
Elismerés több felől is
A Világbank 2008. szeptember közepén nyilvánosságra hozott jelentése szerint az üzleti környezet minőségét jelző, 181 országot tartalmazó rangsorban hazánk egy év alatt kilenc helyet javítva az 50.-ről a 41. helyre került. Ez az elismerés - amely az Ernst & Young valamivel korábban nyilvánosságra hozott, Magyarországot Európa hetedik legvonzóbb befektetési célpontjaként azonosító elemzését is erősíti - azt mutatja, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésére hozott intézkedések sikeresnek mondhatók.
Ennek ellenére a magyar cégek ilyen jellegű kiadásai még ma is mintegy kétszer akkorák, mint az az unióban általánosan jellemző, pedig az sem kevés. Mester Zoltán versenyképességért felelős államtitkár ez év októberében egy előadása keretében elmondta: az adminisztratív terhek nagysága Magyarországon uniós becslés szerint az EU 25-ök 3,5 százalékos átlagával szemben a GDP 6,8 százalékát teszi ki, ami körülbelül 1750 milliárd forintot jelent évente.
A kis- és középvállalatokról készített EU-felmérés szerint egy átlagos unióbeli vállalkozás évente 69 napot fordít adminisztrációra, ami a teljes munkaidő 8 százalékára becsülhető, s ez az arány a néhány fővel működő mikrovállalkozásoknál eléri a 9 százalékot.
A Világbank jelentésének nyár eleji lezárása óta is történtek változások a szabályozás egyszerűsítése érdekében. A kormány azóta elfogadta az építésügyi eljárásokat gyorsító intézkedéscsomagot, amelyhez több mint 30 jogszabályt módosított. Ősszel a fejlesztési és gazdasági, a pénzügyi, az igazságügyi és rendészeti, valamint a szociális és munkaügyi tárca együttműködésben munkacsoportokat hoztak létre öt területre: az adóadminisztráció egyszerűsítésére, a foglalkoztatási adminisztráció csökkentésére, a telepengedélyezésre, a lánctartozásra és a pályázati adminisztráció csökkentésére. Ezek munkájában az idén nyáron létrehozott Gazdasági Egyeztető Fórum által delegált szakértők is részt vesznek.
