Az infokommunikáció és e-közigazgatás szakterületek azonos intézményi kereten belül, közös irányítással működnek tovább a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt, miután a technológiai fejlődés és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt indokolttá tették az informatika, az információs társadalom és az e-gazdaság ügyeinek összevonását. Ezzel lehetőség nyílt az informatikai fejlesztések irányvonalát kijelölő stratégia átdolgozására is. A különböző informatikai stratégiák és akciótervek összefésülésével elkészült átfogó stratégiai dokumentum 2010-ig meghatározza Magyarországon az informatikai fejlesztések menetét.

- Mi az új stratégia legfontosabb üzenete?

- A közigazgatási rendszerek hatékony és átlátható működése, valamint a felhasználói igényekre való célirányos reagálás érdekében megosztott és integrált szolgáltatási megközelítést alakítottunk ki. A robusztus integrált e-közigazgatási infrastruktúrát nem monopolizáljuk, és nem azért építjük, hogy kizárjunk belőle bárkit, vagy pedig mindenkit arra kényszerítsünk, hogy ezt az egyet használja. A hatékonyság érdekében azonban nem külön minisztériumonként, szakhatóságonként épül - nincs külön ügyfélkapuja az OEP-nek vagy az APEH-nek -, hanem egy infrastruktúrát használ minden intézmény. Integrált pedig azért, hogy egységesen szolgálja ki az állampolgárokat. Másik eleme a szolgáltatásorientáció. A megosztott infrastruktúrán keresztül az állampolgárokat úgy szolgáljuk ki, hogy minél inkább bevonjuk őket az igazgatási térbe. Az állam dolga, hogy erősítse az állampolgári kapcsolattartást az on-line világban. Szeretnénk minél több esélyt adni arra, hogy a lakosság maga változtassa a profilját, adatbázisát, közreműködhessen az ügyeiben. Ez mindenkinek jó: az állampolgár a legkevésbé kiszolgáltatott, hisz mindent maga intézhet. Az államigazgatásnak pedig a legolcsóbb, mivel a felhasználó közvetítő nélkül lép be a térbe. Ehhez persze olyan felületeket, szolgáltatásokat kell kiépíteni, amelyek az informatikai világban kevésbé járatosak számára is érthetőek, könnyen kezelhetőek. Legutóbb példaértékűen mutatta az Obama-kampány, hogy milyen erő rejlik abban, ha az állampolgárt és a centrumot közvetítő nélkül összekapcsolják: az állampolgár ekkor úgy éli meg, hogy közvetlenül van hatása az államra. Az on-line világban a közvetítőszerepek szakmai szereppé csökkentek, hiszen ma már a technológia megadja a lehetőséget, hogy bárkivel interaktív kommunikációt folytassunk egy weboldalon keresztül. Az Informatikai Átfogó Stratégia harmadik lényeges jellemzője, hogy ügyfélorientált. Azaz olyan infrastruktúrát kell felépíteni, amely képes az állampolgárt a saját igénye és élethelyzete szerint kiszolgálni. A modern világban az állampolgár diktál, és körülötte az igazgatás, a piac, a politika olyan rendszereket épít fel, amelyben az érintett a legegyszerűbb módon közvetítheti az igényeit, a közigazgatás pedig lehetőség szerint egykapus rendszeren keresztül válaszol. Ezt a szemléletet kell előtérbe helyeznünk, ha nem akarunk lemaradni.

- Hol tart Magyarország az információs társadalom fejlettségében?

- Az e-közigazgatás területén jól állunk, az információs társadalom elterjedtségében kevésbé jól, az információs társdalom tudatossága szempontjából pedig még kevésbé állunk jól. Többek között azért, mert egyáltalán nem létezik nálunk a személyre szabott informatikai közoktatás, nincsenek távoktatási rendszereink, nincs olyan lehetőségünk, ahol maga az állampolgár közvetlenül beléphetne az információs térbe, és őt mint állampolgárt segítenénk ebben. Nagyon sok közvetítő szervezet létezik, és azok a legsikeresebbek, amelyek mint állampolgárt szólítják meg az érintetteket, a saját feladatukhoz, munkájukhoz kötődően adnak számukra tájékoztatást, informatikai segítséget. Senki nem gondolta volna, hogy a magyar könyvelők ilyen mértékben képesek elsajátítani az informatikai tudást. Holott ez a kör különösebb képzés nélkül az Ügyfélkaput - amely európai léptékben is kifejezetten innovatív újdonság - lényegében tökéletesen használja. Az adó- és járulékbevallás például már teljesen papírmentes kapcsolattartás. A cégbírósághoz kötődő kapcsolatrendszer szintén azt bizonyítja, hogy funkcióhoz kötötten képesek az emberek minden gond nélkül elsajátítani az informatikai kommunikációs tudást, az ehhez kötődő igazgatási feltételrendszert. De csak akkor, ha látják a hasznát, azt, hogy miben változtatja meg a hétköznapjaikat, hogyan segít neki. A hatékony előrelépés érdekében ehhez kötődően kell megfogalmaznunk a fejlesztéseket.

- Ahhoz azonban, hogy az emberek ezt kövessék és használják, meg kell teremteni a szükséges jogbiztonságot. Mi a helyzet a törvényi háttérrel?

- Három olyan törvényt készítettünk elő, amely megalapozza a stratégia beágyazódását. Módosítjuk a közigazgatási eljárási törvényt - a KET-et -, amely a közigazgatás szereplőinek - minisztériumoknak, hivataloknak és az önkormányzatoknak - az állami ügyekhez kötődő ügyintézését szabályozza. A kormány elfogadta ennek a korszerűsítését, hogy kialakuljanak azok a közigazgatási kötelezettségek, amik lehetővé teszik a stratégiában lefektetett állampolgárbarát mechanizmusok megvalósulását. Szintén új javaslat az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény. Ez azért kell, mert ahogyan már a beszélgetés elején említettem, az állampolgár közvetlenül a centrummal akar kapcsolatba lépni, amikor ügyet intéz. A centrum lehet az állam - ezt szabályozza a KET -, vagy lehetnek a közüzemek, közszolgáltatók. Ezek között vannak állami szereplők, amelyek adott esetben nem csak igazgatási cselekményeket látnak el, és vannak piaci szereplők, amelyek közüzemi jellegű közszolgáltatásokat nyújtanak egy országban. Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényre azért van szükség, hogy az állampolgár ezekkel a szervezetekkel is egycsatornás kapcsolaton keresztül tudja intézni az ügyeit. Mondok egy példát. Ma, ha valaki elköltözik, számtalan intézmény nyilvántartásában kell regisztráltatnia a lakhelyváltozást. Fel kell keresnie az önkormányzatot, az államigazgatást, a közüzemi szolgáltatókat, egyesével és személyesen, holott, ha egy törvény ezt lehetővé tenné, egy csatornán elindíthatná a folyamatot. Az állampolgár mondjuk az állami hivatalban bejelenti az adatot, és felhatalmazza saját ügyfélkapuján és ügyféltárán keresztül az államigazgatást arra, hogy az általa meghatározott állami és közüzemi rendszerekben átírják automatikusan a címét. A két intézményi törvény mellett megalkotunk egy harmadik jogszabályt az elektronikus tértivevényről. Ez utóbbira azért van szükség, hogy az elektronikus térben mozgó információ közjogilag helyes, a bíróság előtt is helytálló legyen.

- Mikorra valósulhat meg ez az egykapus, koncentrált ügyintézés?

- Sokára. Az első eleme a törvényi felhatalmazás, majd az ehhez kötődő végrehajtási rendeletek megalkotása. Ezután pedig ki kell alakítani a közös infrastruktúrákat. Ha minden jól megy, 2010-re már a hétköznapok valóságában is lesznek egyedi pilot programok. A közüzemi szolgáltatókkal már tárgyalunk az együttműködésről. Megkezdődtek az adat- és formátumegyeztetések, hogy előbb-utóbb lehetővé váljon a közös elektronikus platformok befogadása. A szoros együttműködés alapjai megvannak tehát, de a gyakorlati megvalósításhoz még kell néhány év. Az Ügyfélkapu 2 projekt - az állampolgári tárakról - fejlesztése szerződés alatt áll. Az európai uniós intézményrendszerben a Kopint Datorg Zrt. elnyerte a pályázatot, és a közbeszerzési tender lezárásával megkezdődhet a négymilliárd forintos beruházás.

- Nem vagyunk lemaradva?

- Nem. Ebben éppen előrébb járunk, mint Európa. Azt látjuk, hogy a Magyarország.hu, az Ügyfélkapu és az, hogy az állampolgárok és vállalatok jelentős része ezen keresztül adózik, stratégiájában Európa éllovasai közé sorolja Magyarországot. Mivel egységes infrastruktúrát építünk, Magyarországon már van ügyféltár, szemben Európa más országaival, ahol sehol nincs ilyen típusú lehetőség. Nevezetesen, hogy az állampolgár az adóhivatallal együttműködve eltárolhatja a dokumentumokat, ezekhez szabadon hozzáfér. Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény életbelépésével minden állampolgárnak lehetősége lesz, hogy Ügyfélkaput nyisson, és arra, hogy mögötte egy elektronikus tárat működtessen, ezen keresztül pedig különböző elektronikus cselekményeket hajtson végre. A rendszer garantálja a tárhelyet, a biztonságot, a hozzáférést. Ezek a téglák, amelyeket egymásra rakva tudjuk biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés háza végül biztosan álljon. Nem véletlen az, hogy az elektronikus kormányzati központhoz kötődő fejlesztések mind minőségi díjakat és különböző nemzetközi elismeréseket kapnak. Szakmailag tehát egyáltalán nem vagyunk lemaradva.

- Az új stratégia egy robusztus, homogén rendszerről szól. De mi lesz az eddigi szigetszerű fejlesztésekkel?

- Ezeket az uniós források felhasználásával nagyon jelentős mértékben tudjuk harmonizálni. Azt bátran merem állítani, hogy 2010-re a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez és a helyi elfogadási helyekhez kötődően feláll a központi infrastruktúra és a helyi hozzáférési hálózat, amely keretek között Magyarországon az e-ügyintézés európai színvonalon végezhető.

- Milyennek kell lennie ennek az infrastruktúrának?

- Az infrastruktúra a stratégia leképezése. A stratégia szerint az Ügyfélkapun és tárhelyen keresztül tudja az állampolgár beállítani az élethelyzetéhez illeszkedő személyes profilját. Az elképzelések szerint az állampolgárok egy sajátos infrastrukturális mechanizmuson keresztül fognak belépni az igazgatási terekbe, ahol az igényeiknek megfelelően nyitnak és csuknak ajtókat, amelyek különböző információs terekbe vezetnek. Csak azokat fogják kinyitni, amely információ fontos számukra, és ezekben a témákban a rendszer automatikus tájékoztatást fog küldeni. Így jön létre az érzés, hogy az állam kiszolgálja az állampolgárt, de nem zavarja számára érdektelen információkkal. Ahhoz, hogy ne változzon meg ennek a logikája, tegyük fel öt év múlva, amikor már ugyanezen az infrastruktúrán sok-sok állampolgár szeretné kialakítani az igazgatási honlapját, olyan bázist kell kiépíteni, amely a várakozásoknak megfelelően méretezett. A jövő érdekében tehát ma mind a jogszabályalkotásban, mind pedig az infrastruktúra építésében előrelátó módon, a stratégiát figyelembe véve kell eljárni.

- Az egységes, egykapus ügyintézés sikeres kialakítása függ a szolgáltatóktól is. Úgy tudom, hogy elkészült, illetve év végéig befejeződik az egységes szabványrendszer kidolgozása, amihez száznegyven intézménynek kell csatlakoznia. Hogyan fogadták?

- Az intézményekkel szerintem igazi probléma soha nincs. Természetesen ellenállnak, ha tehetik, de ha forrás- és igazgatáskoncentrációt érzékelnek, valamint racionális végrehajtási lehetőséget kapnak, akkor tapasztalataink szerint együttműködők. Azon pedig nem szabad megsértődni, hogy mindenki félti a rendszere homogenitását, és keresi a saját beavatkozási lehetőségét. Ez nem az ő politikájuk, hanem a kormányzaté, mégis jelentős részben kooperálnak. De nemcsak a kormány, az állampolgári nyomás is a minél korszerűbb kiszolgálás felé tereli az intézményeket. A stratégiának nem látunk alternatíváját, így ezen a szinten a vita lezárult. A jogi háttér is kész, és a fejlesztési források felett is rendelkezünk. Természetesen kellő érzékenységgel, sok tárgyalás után alakul ki az új struktúra, de ha kell, bizonyos kényszereket is érvényesítünk.

- Számszerűsíthető-e, hogy az e-kormányzati kezdeményezések mennyiben járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez, az ország növekedéséhez?

- Ez a haszon inkább közvetetten jelentkezik. Az autópályák mentén sem érezhető azonnal a gazdasági fejlődés, mégis közép- és hosszú távon elengedhetetlen a központi elérés. Ugyanez vonatkozik a közüzemi elérésre is. Eljön a pillanat, amikor már nem megy oda a tőke, ahol nincs szélessávú internetkapcsolat, a munkáltató beosztástól függetlenül nem dolgozik azzal, aki nem tudja kezelni a számítógépet. Tíz-tizenöt éven belül a kérdés már nem úgy merül fel, hogy előny-e az informatikai tudás és infrastruktúra, hanem hogy annak hiánya a befektetések megszűnését jelenti. Ugyanolyan természetes lesz, mint bármelyik másik közmű megléte.

- Kellett-e a komplex szemléletmód kialakításához a mostani intézményi átszervezés?

- Igen. Azt kell látni, hogy ezen a téren sok szereplő állandó, akkor is, ha időszakosan más a feladata. Most ott tartunk, hogy igazgatásilag egységes stratégia és végrehajtás keretei között valósulnak meg Magyarországon az e-kormányzati fejlesztések, a háttérben koncentrált intézményrendszeri végrehajtással. A stratégia alapján folyamatosan összefésüljük az igazgatási végrehajtást, a forráskoncentrálást és a különféle projektek megvalósítását.

- Ismét felmerült a parlamentben, hogy integrálni kellene az informatikai és a távközlési tevékenységet. Önnek mi a véleménye a további koncentrációról?

- A koncentrációnak mindenképpen van értelme, ha az a valóban integrált szolgáltatást is magával hozza. Ez mindig a szituáció függvénye. Amúgy magas szintű szolgáltatást megfelelő együttműködésben is ki lehet építeni. Jóllehet, a szakma a média, az informatika, a távközlés és a telekommunikáció konvergenciájáról beszél, a közigazgatás ezt akkor követi, amikor szervesen illeszteni tudja a saját struktúrájába. Elindult a párbeszéd a további intézményi összeolvadásról. Örülnék, ha a konvergencia szellemében megvalósulna, de együttműködni, és ezáltal a társadalom számára hasznos dolgokat létrehozni e nélkül is lehet.