Az utóbbi években az informatikai és a távközlési piac éves növekedési üteme folyamatosan csökkent. 2007-ben a két szegmens együttesen 1,476 milliárd forintot ért el; ezen belül az informatikai piac visszafogott ütemben 4,4 százalékkal bővült, a távközlési piac viszont csekély mértékben - 2 százalékkal - visszaesett a tavalyi évhez képest. Az informatikai export azonban dinamikusan, 8,4 százalékkal fejlődött. Egyre többen keresik tehát a növekedési lehetőségeket külföldön, amiben a különböző kereskedelemfejlesztési intézményeknek, például az ITD Hungary Zrt.-nek, is komoly szerepe van.

A kisebbek nem költenek informatikára

Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára szerint a körülményekhez képest ez nem feltétlenül rossz eredmény.

- Az informatikai ágazat a hazai GDP három-négy, a telekommunikációs ipar a GDP hat-hét százalékát adja. A két piac együttesen közel tíz százalékkal részesedik a bruttó hazai termékből, amely az ország egyik meghatározó iparágává teszi a szektort. Figyelembe véve a magyar gazdaság 2007-es állapotát, ez a teljesítmény inkább közepes. Néhány kisebb, nagyon aktuális innovatív iparágtól, mint például a biotechnológia, eltekintve Magyarországon kevés olyan szegmens van, amely 2007-ben a 4,4 százalékos piaci fejlődését meghaladó eredményt tudott kimutatni. A számok azonban azt is jelzik, hogy még mindig jelentős tartalékok rejlenek az informatikában. Ez pedig elsősorban azért fontos, mert az IT leghangsúlyosabb feladata a gazdaság segítése: a piac kiaknázása vonzza a különböző területek hatékonyságának növekedését, hozzájárul a fenntartható fejlődés megteremtéséhez. Nemzetgazdasági szempontból ezért lenne fontos, hogy bővüljön a piac.

Úgy tűnik, az üzleti felhasználók között elsősorban a hazai kis- és középvállalatoknál tapasztalható még mindig lemaradás az IT hasznának felismerését illetően. Ezek a cégek többnyire hat-tíz évvel ezelőtti technológiákat alkalmaznak, nem fektetnek kellő súlyt az innovatív biztonsági megoldásokra, nem költenek a komplexebb - például a dokumentumkezelő - szoftverek beszerzésére, és alig használják a magasabb szintű informatikai szolgáltatásokat.

A kisebb vállalatok alacsonyabb aktivitását a felmérés adatai is tükrözik: az 500 alkalmazott feletti cégektől származott az informatikai költések kétötöde, a közepes 100-499 foglalkoztatottal rendelkezők a piac közel 26 százalékát, a kisebbek (10-99 fő) alig több mint 17 százalékát, míg a legkisebbek (0-9 fő) és a háztartások csupán 14 százalékát adták a piacnak. Bár a vállalatméret természetszerűleg determinálja a költések volumenét, ekkora különbségeket mégsem látnak indokoltnak a szakemberek.

- Ebben a szegmensben még komoly növekedési tartalékok rejlenek - hangsúlyozza az IVSZ főtitkára.

A megállapítással egyetért Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország ügyvezetője is, bár ő árnyaltabban fogalmaz. Szerinte a nyugat-európai országokban tapasztalt kkv-aktivitásra nem lehet számítani Magyarországon a szektor eleve gyengébb jelenléte miatt.

Szolgáltatásoké a jövő

A 2007-es adatokat feldolgozó felmérés alapján pozitív elmozdulás figyelhető meg a költések szerkezeti megoszlását illetően, hiszen előtérbe kerültek a szolgáltatások mind a távközlési, mind az informatikai piacon.

2007-ben a végfelhasználók csupán 318,6 milliárd forintot költöttek hardvermegoldásokra, ami 1,6 százalékos növekedést jelent, szemben a 2006-ra jellemző 6,2 százalékos bővüléssel. A szoftvermegoldások szegmense 7,3 százalékos értékbeli növekedéssel a konszolidált piac 39,1 százalékát adta, míg a diszkrét informatikai szolgáltatások - idetartozik az informatikai outsourcing és a tanácsadás - részesedése elérte a 6,9 százalékot. A három részpiac közül ez utóbbi fejlődött a legdinamikusabban, 10,8 százalékkal.

- Ezek a számok biztatóbbak a korábbiaknál, de a gépvásárlások még mindig több mint 40 százalékkal részesednek a végfelhasználók informatikai költéseiből, és ez nem ideális. A kiadások egészséges megoszlása - ahogyan ez a fejlett országok költési szerkezetében is tükröződik - az lenne, ha a hardver- és szoftverbeszerzések 20-25, míg a szolgáltatások legalább 50 százalékkal szerepelnének a költségvetésben - hangsúlyozza Klotz Tamás, és hozzáteszi: - Az informatika eszköz, amelynek használatával javul a működés hatékonysága. Ehhez kellenek a szoftverek és szolgáltatások, amúgy pedig csupán "vasakról" beszélünk.

A tanulmányban meghatározott tizenegy vertikális piaci szegmens közül a távközlési, IT- és médiaiparág vállalatai költötték a legtöbbet - 4,4 százalékkal többet, mint 2006-ban, összesen 116,7 milliárd forintot - külső informatikai beszállítókra 2007-ben. Második helyen áll 114,9 milliárdos kiadással (9,4 százalékos növekedéssel) a pénzügyi szektor, amely 2006-hoz hasonlóan most is a legdinamikusabban növekvő vertikális piac. A harmadik legjelentősebb IT-vásárló pedig a feldolgozóipar volt.

Ugyanakkor a három költségvetési szektor - központi kormányzat, önkormányzatok, egészségügy és oktatás - költései csupán marginálisan növekedtek, és így 19,3 százalékkal járultak hozzá az informatikai kiadásokhoz. A tanulmány készítői szerint főképpen a központi kormányzat költései estek vissza, és ezt elsősorban az EU-s pályázatokból finanszírozott egészségügyi és önkormányzati informatikai projektek ellensúlyozták.

- A kormányzati szféra gyengébb teljesítménye összefügg a rendelkezésre álló pénzeszközök mennyiségével és a keretek felhasználásának menedzselésével. Az első nemzeti fejlesztési terv programjai már kifutottak, miközben a második sorozat projektjei még nem indultak el. 2007-ben csupán néhány IT-fejlesztési tendert írtak ki, de konkrét megvalósítás nem indult, és az informatikai költések visszafogását eredményezte a költségvetési hiány lefaragásának kényszere is. A közvetlen okok mellett stratégiai hiányosságok is szűkítik a kormányzati piacot. A döntéshozatali mechanizmus széttagolt, a különböző tárcákhoz tartozó informatikai prioritások összehangolása pedig a mai napig nem történt meg, így a nemzeti informatikai stratégiák végrehajtása sem zökkenőmentes - vélekedik az IDC országigazgatója.

Jóllehet a régió többi országához képest a hazai IT-szektor teljesítménye - a piacok méretét és az egy főre eső költés GDP-hez viszonyított arányát tekintve - továbbra is harmadik helyen áll, Magyarország relatív pozíciója romlott az utóbbi két évben. Az informatikai piac fejlettsége szempontjából lemaradtunk a vezető pozícióban lévő cseh piactól, és fennáll a veszélye, hogy a régió más országai is leköröznek bennünket néhány éven belül.

Ennek ellenére a szakértők egybehangzóan úgy látják, az IT-szektor 2007-es teljesítménye nemzetközi összehasonlításban sem rossz, csupán "átlagos". Ahhoz azonban, hogy a korábbi évekre jellemző versenyelőnyünket visszaszerezzük, változtatásokra van szükség.

- A 2007-es növekedés megegyezik az EU15-ök átlagával, ugyanakkor a magyarországi informatikai penetráció és a felhasználás szintjéhez viszonyítva elvárható lenne, hogy a hazai piac a fejlett országokénál dinamikusabban bővüljön. A korábbi években ez igaz volt, ma azonban a kelet-közép-európai államokhoz képest is gyengébben teljesít Magyarország. Ha a tendencia nem változik, csökkenhet a versenyképességünk - mondja Komáromi Zoltán a nemzetközi adatok ismeretében, és hozzáteszi: - Az "átlagos' szintről még könnyen visszakapaszkodhatunk a korábbi éllovas pozícióba.

A régión belül 2007-ben a román és a bolgár informatikai szektor fejlődése volt kiugró: 26,1, valamint 23,8 százalékkal bővült, igaz, ez a két állam nagyon alacsony bázisról indult. Csehországban is csökkent a növekedés üteme, de az ottani informatikai piac volumene a másfélszerese a hazainak. A kisebb populációval rendelkező és közel ugyanolyan bázisról induló Szlovákiában viszont még ma is lendületesen bővül ez az iparág.

A fejlettebb nyugat-európai országokkal összehasonlítva, a GDP-hez viszonyított magyar informatikai költések megelőzik Portugáliát és Görögországot, Spanyolországgal pedig egy szinten vannak, miközben Angliában és Svédországban többet fordítanak erre a területre. Komáromi Zoltán szerint az adatok azt mutatják, hogy a hazai GDP növekedése nélkül nem várható jelentősebb piacbővülés.

- A gazdaság általános teljesítményét tükrözi a hazai informatikai piac mérete, azaz a vállalatok árbevételükhöz képest hozzávetőleg ugyanannyit fordítanak IT-kiadásokra, mint tőlünk nyugatabbra. Ahhoz, hogy a néhány évvel ezelőtti nyolc-tíz százalékos piacbővülés újból realitássá váljon, a gazdaság általános teljesítményének kell javulnia.

Az IVSZ főtitkára szerint elsősorban gazdaságélénkítő programokkal, a bürokrácia és a korrupció csökkentésével, valamint a szereplők innovatív gondolkodásmódjának élénkítésével lehetne hozzájárulni a hazai piac fellendítéséhez.

Míg az első két tényező kormányzati feladat, az innováció serkentése elsősorban a piac résztvevőin múlik. Klotz Tamás szerint az ország versenyképessége szempontjából lényeges lenne, hogy az IT-szakemberek felismerjék: ugyanazt olcsóbban gyártani csupán pillanatnyi versenyelőnyt jelent, igazi előrelépést pedig kizárólag az új termékek alkotása hozhat Magyarország számára. A szakember úgy véli, az innovatív szemléletmód önmagában is gazdaságélénkítő hatású.

- Ha mindezek a feltételek megvalósulnának, a hazai informatikai szektor akár 9-11 százalékos növekedésre is képes lehet az elkövetkező egy-három év során, hiszen még a nálunk fejlettebb nyugat-európai államokban sem ritka az évi hatszázalékos bővülés. Ha viszont a körülmények változatlanok maradnak, a ma még közepesnek mondható eredmény rövid időn belül tovább romlik, veszélyeztetve az ország versenyképességét, és ez előbb-utóbb leszakadáshoz vezethet.