A légi közlekedési iparágat elemzők adatai rácáfolnak arra feltevésre, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátásában a legerőteljesebb növekedést a légi közlekedés mutatja. Ebből kiindulva sokan a légi ipart sújtó újabb adók kivetését is sürgetik. A nemrégiben kiadott Stern-felmérés szerint például a légi közlekedés az összes közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mindössze tizenkét százalékáért felelős a közúti közlekedés hetvenhat százalékával szemben.

Ráadásul a repülőgépek több mint hetvenszázalékos kihasználtsággal üzemelnek; ez több mint kétszerese akár a közúti, akár a vasúti közlekedésnek. Az iparág úgy véli, sikeresen kapcsolta le a környezetre gyakorolt hatásokat (benne a szén-dioxid-kibocsátást) a gazdasági növekedésről, így a jövőben sem várható, hogy jelentősebb mértékben járulna hozzá a klímaváltozáshoz annak ellenére, hogy fejlődő iparágról van szó. Sőt! A légi forgalmi szektor nagyon sokat invesztál abba, hogy miközben tevékenységei bővülnek, a környezetre gyakorolt hatásuk csökkenjen.

- A légi közlekedésnek olyan iparággá kell válnia, ami nem szennyez - hangsúlyozta Giovanni Bisignani, az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) elnök vezérigazgatója a szervezet júniusban tartott éves közgyűlésén

Az Európai Unió intézményeivel, az Európai Polgári Repülésügyi Konferenciával, valamint a légi forgalmi értékláncban szereplő összes egyéb nemzetközi és európai szervezettel is kapcsolatban álló Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) álláspontja szerint a légi forgalom növekedésének lehetővé tétele fontos az EU-nak az európai gazdaság és a politikai, illetve a társadalmi kohézió, valamint a növekedés és a foglalkoztatás úgynevezett lisszaboni stratégiája szempontjából. Az európai városok és Brüsszel közti átlagos távolság 1,138 kilométer. Egy megnövekedett Európában nagyon lényeges, hogy a légi közlekedés összekapcsolja a régiókat egymással, a politikai központokkal és a világ többi részével.

A légi közlekedés növekedése a globális kereskedelem és turizmus igényéből származik. Egyedül Európában 7,5 millió munkahely, az összes vállalat értékesítésének huszonöt százaléka függ a légi szállítástól. A nonprofit szervezet felmérése azt is kimutatta, hogy az európai cégek hatvan százalékánál a légi kapcsolatoknak jelentős hatása van az üzleti tevékenységre.

Bár szó sincs arról, hogy a légi közlekedés adóprivilégiumokat élvezne, mégis a teljes infrastrukturális költségeket finanszírozza a nemzeti kincstárakba befizetett felhasználói illetékeken és adókon keresztül. Az infrastruktúra megépítéséért, karbantartásáért és használatáért való fizetéssel a légi közlekedés a közpénzek nettó befizetője. Németországban például a légi forgalmi illetékek és adók tíz euró nettó felesleget termelnek, míg a vasúti infrastrukturális költségek ezer kilométerenként ötvennégy euró köztámogatást eredményeznek, amit az adófizetők viselnek.

Miután a légi közlekedés mintegy nyolc százalékkal járul hozzá az európai GDP-hez, elősegíti a globális üzleti tevékenységeket, és biztosítja Európa versenyképességét a külső piacokon is, nélkülözhetetlen eszköz Európa gyarapodásához most és az előttünk álló években - olvasható az AEA 2007 márciusában kiadott jelentésében. De egyetlen iparág számára sem megengedhető, hogy szénkibocsátása növekedjék, hiszen a klímaváltozás mindenki jövőjét korlátozza, állítja Giovanni Bisignani, aki szerint a műszaki szemléletet fel kell váltsa a stratégiai látásmód.

- Mutatószámaink jók, 75 százalékkal csökkentettük a zajt, és 70 százalékkal javítottuk az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Az új repülőgépbe invesztált milliárdok 2020-ra további 25 százalékkal fogják javítani az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Így bár az utazási igények növekednek, szénkibocsátásunk korlátozott lesz. Az Egyesült Nemzetek felmérése szerint a teljes szénkibocsátás két százalékáról csupán három százalékára fogunk növekedni 2050-re - mondta Bisignani a júniusi IATA-közgyűlésen, és hozzátette: - A szervezet környezetvédelmi stratégiája világos, és összhangban van a Klímaváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) ajánlásaival. Először: invesztálj a technológiába. Másodszor: repültesd a gépeket hatékonyan. És harmadszor: tedd az infrastruktúrát hatékonnyá. És csak ekkor foglalkozz kibocsátáskereskedelemmel (lásd a kertes írást az EU kereskedelemkibocsátási rendszeréről), feltéve, hogy az globális, nem torzítja a versenyt, és más iparágak felé is nyitott.

Úgy tűnik, a légitársaságok ma valóban a piac környezettudatos szereplői: 1997 óta húsz százalékkal javult a légi közlekedés üzemanyag-hatékonysága: ugyanakkora távolságot egy mai légi jármű harmadannyi üzemanyaggal tesz meg, mint negyven évvel ezelőtt. A technológiai fejlődés mellett a hatékony útvonaltervezés is jelentősen hozzájárul az üzemanyag-fogyasztás mennyiségéhez, hiszen minden egyes perc, amivel rövidebb a repülési idő, hatvankét liter üzemanyag-megtakarítást jelent, azaz százhatvan kilogrammal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást.

Miközben az iparág rendületlenül folytatja kutatásait az alternatív üzemanyagok terén (például mezőgazdasági termékek, algából készült bioüzemanyag, napenergia), mellyel kiválthatók lennének a nem megújuló erőforrások, 2006-ban a légi közlekedési iparág a kormányzatokkal és a hatóságokkal közösen közel 350 útvonalat lerövidített, és így hatmillió tonnával kevesebb szén-dioxid jutott a levegőbe.

A társaságok a súly csökkentésével, az üzemelési folyamatok hatékonyabbá tételével, a légi irányítás rövidebb repülési útvonalakkal, a hatóságok pedig a Single European Sky, azaz az egységes európai égbolt bevezetésével járulhatnak hozzá, hogy a két százalék egyre jobban közelítsen a nulla felé.

Európában 34 különböző légiforgalom-irányítási hatóság van. Az Amerikai Egyesült Államokban - hasonló nagyságú szárazföldi területen - mindössze egy. Ha egyetlen közös európai égboltunk lenne, az utazás jelentősen hatékonyabbá válna: amellett, hogy kevesebb időt töltenénk a levegőben, tizenkétmillió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás Európában, állítják az iparág európai szereplői, köztük a Malév, amely társaság tizennyolc új generációs Boeing gépével Európa egyik legfiatalabb és legkorszerűbb környezetbarát flottájával rendelkezik.

Az Egyesült Nemzetek kiotói jegyzőkönyve szerint az ipari országoknak csökkenteniük kell a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Az Európai Unió elkötelezte magát, hogy 2012-re az 1990-es szinthez képest nyolc százalékkal csökkenti a kibocsátásokat, a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) pedig Európa legfontosabb mechanizmusa ennek eléréséhez. Az Európai Bizottság javaslata szerint az EU-ETS-nek tartalmaznia kell azt a szén-dioxid-kibocsátást is, ami 2011-től az unión belüli légi forgalomból, 2012-től pedig az unió repülőtereire érkező és onnan induló járataitól származik.

Ha ezt a rendszert változtatás nélkül hagyja jóvá az Európai Parlament, az a 2004-2006 átlagos szinteken fogja konzerválni a repülőgépjáratok szén-dioxid-kibocsátását, miközben lehetőséget ad arra, hogy a légitársaságok az ETS más iparágaiból, valamint az unión kívüli kibocsátáscsökkentő projektekből vásárolt engedélyek révén bővítsék forgalmukat és repülőgépeik számát, olvasható a harmincegy európai szállító társaságot egyesítő Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) honlapján. Az európai légi forgalmi ipar szóvivőjeként a szövetség úgy véli, egy jól megtervezett ETS katalizátorként működhet, növelve más, tényleges környezetvédelmi hasznot hajtó intézkedések - például az üzemi és technológiai fejlesztések - hatékonyságát. A rendszer lehetővé tenné, hogy a légitársaságok fölös engedélyeket vásároljanak más iparágaktól, hozzájárulva az ipari szennyezés általános csökkenéséhez, miközben lehetővé tennék a légitársaságok forgalomnövekedését.

Egy jól megtervezett ETS megakadályozná a verseny torzulásait, minimalizálná az adminisztratív terheket, és masszív környezetvédelmi hasznot hajtana. Azaz a gyarapodáshoz szükséges engedélyek megvásárlása révén a légitársaságok oly módon üzemelnének hatékonyan, ami végső soron fenntartható. Egy gyengén megtervezett rendszer viszont - egy adóhoz hasonlóan - megfosztaná a társaságokat a fejlesztések finanszírozásának pénzügyi eszközeitől. De még a jól strukturált kereskedelmi rendszer is csupán egy eszköz, amit a légi forgalom szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzésére lehet használni, hatékonnyá akkor válik, ha együtt jár légi és földi infrastrukturális fejlesztésekkel is.

Minden jelentősége ellenére tehát ez a tényező csak a jéghegy csúcsa. 2005-ben az AEA légitársaságok megállapodtak egy kibocsátás-visszaszorítási stratégiában, ami átfogó módszert dolgozott ki a klímaváltozás tárgyalására, négy pillérre alapozva. A helyes gyakorlat támogatása az üzemi eljárásokban, az új technológiák iránti kutatásösztönzés és az infrastrukturális fejlesztések támogatása mellett az ETS a stratégia negyedik eleme.