A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke, a tapasztalt üzletember Alessandro Felice nem vár újabb befektetői boomot hazánk EU-csatlakozásától.

- Valójában nem május elsejével vált az ország az unió részévé - mondja. - Én már 1994-ben, mint egy itteni vállalat ügyvezető igazgatója is európai országban, európai feltételek között vezettem a céget. A magyar és a régebbi uniós tagországok gazdaságának összefonódása nem idén május elsején kezdődött. Az persze nem vitás, hogy a közösség részeként bizonyos dolgok egyszerűbbé, könnyebben átláthatóvá váltak. Ez azonban még nem indukál egyértelműen külfölditőke-beáramlást. Főleg nem most, amikor az európai gazdaság még gyengélkedik. Talán úgy két-három év múlva...

- A magyarországi olasz vállalatok túlnyomó többsége termelő kisvállalkozás. Mi az, ami idevonzza őket?

- A versenyképes környezet: a stabil jogrendszer, a viszonylag mérsékelt társasági adó, energiaárak és munkaerő-piaci költségek. Persze vannak megoldásra váró hiányosságok is, mint például az úthálózat. A legtöbb itt lévő kisvállalkozó ugyanis Olaszország délkeleti részéről jött, és párhuzamosan működtet céget mindkét országban. Az ingázást viszont nagyon lassítja az M7-es autópálya hiányzó szakasza. Szintén fájó pont a munkavállalási engedélyek megszerzésének és évenkénti megújításának bürokratikus ügyintézése. Még mindig túl sok a papírmunka. Az is igaz, ebben mi, olaszok sem állunk jobban. Nálunk hasonlóan kellemetlen procedúrákkal kell szembenézniük a külföldi munkavállalóknak.

- Az olasz gazdaságra azt mondják, hogy a kis- és középvállalkozások működtetik. Csak az északi régióban több mint hárommillió cég tevékenykedik, jó részük családi vállalkozás, tíz fő alatti foglalkoztatottal és milliárdos forgalommal, és nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is. Pedig ott is voltak nehézségek.

- Elemzők azt mondják, hogy gazdasági csoda történt Olaszországban. Amikor a nagyvállalatok, a húzóágazatnak kikiáltott iparágak gyengélkedtek, és a munkatársaik elbocsátására kényszerültek, a kormányzat kedvezményeket - mint adócsökkentés, a társadalombiztosítási járulékok átmeneti szüneteltetése - adott azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek a felszabaduló szakembereket alkalmazták. Így lehetőségük nyílt, hogy valóban arra koncentráljanak, amihez értenek, adott esetben a termelésre. A többi kérdést a máshol feleslegessé vált szakemberek megoldották.

- Az EU-csatlakozás után óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségei lehetnek a magyar vállalkozóknak az itáliai piacokon.

- Olaszország az egyik legrosszabb helyezést kaphatná a külföldi beruházások vonzásának versenyében. Az unióban például nálunk a legmagasabbak az energiaárak, de a munkaerő költsége és az adók sem teszik vonzóvá az országot. A jó minőségű, Magyarországon gyártott hungarikumokra pedig lenne kereslet. A magyar termékek minőségével nincs gond, de a marketing területén még fejlődésre lenne szükség. A piacra jutási stratégiák és a termékek csomagolása elmarad az Európában megszokottól. Ezenkívül a véleményem szerint túlértékelt forint sem kedvez az exportnak.