Bár a Piac & Profit által megkérdezett iparági szakértők optimistán beszélnek az informatikai outsourcingpiac jövőjéről és a szolgáltatások bővülésének lehetőségeiről, azonban nem titkolták: sok esetben a vezetők nehézkes hozzáállása az oka annak, hogy Magyarországon a fejlett országok átlagához képest viszonylag kevesen szánják rá magukat a cégműködés racionalizálására.
Külső kényszer
A válság közvetlen hatása ugyan konkrétan még nem érzékelhető a hazai informatikai outsourcing piacának növekedésében, ám az világosan látszik, hogy a vállalatvezetők már nem idegenkednek magától a fogalomtól, és átlátják, mit nyerhetnek vele, mondja Vida Szabolcs, a Synergon Rendszerintegrátor ügyvezető igazgatója. Szerinte a jelen helyzet minden vállalatot rákényszerít a költségek felülvizsgálatára és racionalizálásra, azonban a döntéshozás és a kiszervezés előkészítő munkálatainak időigényessége miatt maga az outsourcingpiac csak később fog fellendülni. Hasonlóan a kívülről jövő költségcsökkentési kényszert nevezi fő hajtóerőnek Ormosi Viktor, az EDS ügyfélkapcsolati igazgatója, aki szerint a gazdasági környezet megváltozásával a vállalatok kiszolgálóterületeinek - köztük az informatikai szervezeteknek - a korábbi évek költségcsökkentési tendenciáját lényegesen felülmúló megszorítást kell(ett) végrehajtaniuk. Cserkész Gábor, a HP Technológia Menedzselt Szolgáltatások kereskedelmi vezetője már arról számol be, hogy a vállalkozások egyre erőteljesebb költségcsökkentési szándékainak köszönhetően érződik a megnövekedett érdeklődés az outsourcing iránt.
Az EDS igazgatója szerint a költségcsökkentési hullám már elérte az outsourcingszolgáltatókat is, mert az ügyfelek és más magyarországi informatikai vezetők egybehangzóan a vállalkozói költségek csökkentését jelölték meg a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb útnak. Ormosi Viktor úgy véli, ez nagyobb megrázkódtatások nélkül végbe is megy, hiszen minőségromlás nélkül tudnak megtakarítást elérni azáltal, hogy a professzionális szolgáltató - amelynek ez a fő szolgáltatási területe - hatékonyabban allokálhatja az erőforrásokat, és az ebből keletkező megtakarítást képes megosztani, figyelembe véve a saját profitelvárásait és az ügyfelek költségcsökkentési igényeit. Sokszor a szolgáltató a szerződéses időtartam meghosszabbítása mellett adja meg a kért csökkentést.
Minden kiszervezhető
A gazdasági világválság még inkább előtérbe helyezte azt a megközelítést, miszerint egy szervezet számára az a leghatékonyabb megoldás, ha csak az alaptevékenységére koncentrál, és minden egyebet szakértőre bíz. Ormosi Viktor ezt úgy fogalmazza meg, hogy manapság minden kiszervezhető - léteznek példák a bérelszámolási tevékenység átadásától kezdve a felsővezetői adminisztrátori (titkári) funkció átadásáig is. Szélsőséges esetben még maga a felsővezetés (CXO szint: CIO - informatikai igazgató, CFO - pénzügyi igazgató, CCO - kereskedelmi igazgató) is kiszervezhető annak érdekében, hogy a vállalat a tulajdonosai által elvárt üzleti célokat elérje. Cserkész Gábor egyetért: minden kiszervezhető, az informatikai környezet hardverszintű üzemeltetésétől kezdve az üzleti folyamatok teljes átvételéig. A kulcs a jó szerződés; azaz a világosan azonosított célok és szolgáltatási szintek a mérvadóak. Tapasztalatai szerint a piaci szereplők közötti élesedő verseny, a megfelelő ár-érték arány folyamatos fenntartása, valamint a költségcsökkentési szempontok arra késztetik a vállalatvezetőket, hogy cégük jellemzően a főtevékenységére fókuszáljon, s minden mást olyan szolgáltatónak adjanak át, amely az adott feladatkört hosszú távon magas színvonalon képes ellátni. A szakember úgy véli, egyelőre nem történt meg a teljes szemléletváltás a vezető körökben, sokan még nem gondolkodnak az üzleti folyamatok - például számlázás, posta, HR, egyebek - teljes kiszervezésében. A HP kereskedelmi vezetője szerint azonban a kkv-szegmensben egy-két éven belül megjelenhetnek azok a szolgáltatási árak, amelyek a kisebb és közepes méretű cégek számára is vonzóak, megfizethetőek lesznek amellett, hogy a költségcsökkentés már középtávon is kimutatható legyen.
Kínálati oldal
Az elmúlt években megjelent jelentős szereplők sem Magyarországon, sem a világon nem változtak, a hazai piacon pedig meghatározó az a tendencia, hogy a nagy multinacionális cégek kelet(ebb)re telepítik kiszolgáló szervezetre bízható tevékenységeiket. Ormosi Viktor úgy látja, hogy a multinacionális vállalatok számára gyors eredményt jelenthet, ha a jól definiált üzleti folyamataikat - IT, adminisztratív területek - alacsonyabb költségű országba telepítik. Ennek a tendenciának továbbra is az egyik haszonélvezője a kelet-közép-európai régió. „Természetesen Magyarországnak ezen a piacon komoly harcot kell vívnia a szomszédos országokkal, azonban ez a verseny az egyes gazdaságokra is pozitív hatást gyakorol" - hívja fel a „keletre telepítés" előnyös hazai következményeire a figyelmet az EDS igazgatója.
Vida Szabolcs is azt mondja, hogy itthon viszonylag stabilak a piaci erőviszonyok: a nagyvállalatoknak teljes IT-outsourcingot biztosító vállalatok köre és részesedésük az elmúlt időszakban nem változott nagymértékben. „Jelentősebb változásra akkor lehet számítani, ha az állami és közigazgatási szektor megkezdi a részleges vagy bizonyos szervezetek esetében a teljes informatika kiszervezését, illetve ha egyidejűleg több nagyvállalat is IT-kiszervezési projektbe kezd" - fogalmazza meg mind a piac, mind - a hatékonyság javulásán keresztül - az egész ország számára előnyös változást hozó államigazgatási bekapcsolódás igényét a Synergon szakértője.
Cserkész Gábor más változásokat is fontosnak tart. „Korábban a nagyobb, nemzetközi cégek foglalkoztak mértékadóan e szolgáltatási körrel, mára azonban a kis- és közepes méretű magyar tulajdonú cégek is »felnőttek«, az infrastruktúra-üzemeltetés területén kifejezetten nagy a verseny." Szerinte azok a vállalatok maradhatnak az elsők között, vagy kerülhetnek oda, amelyek nemcsak infrastruktúra-üzemeltetéssel, hanem stratégai tervezéssel, tanácsadással, koncepcionálással is képesek hatékony javaslatokat kidolgozni.
Nehézkes magyarok
Vida Szabolcs szerint a multinacionális vállalatok jelenléte biztosítja, hogy a nemzetközi tendenciák jól tükröződjenek a magyar piacon is, ám a teljes informatikai outsourcing kissé lassabban terjed el nálunk - egyrészt mert az államigazgatási szektor szereplői még kevésbé követik az üzleti szemléletmódot, másrészt az általános bizalmatlanságból adódóan. A szakember egyértelmű párhuzamot is lát a szemléletek különbözőségében, amit a pénzügyi megoldásoktól való idegenkedéssel magyaráz: „Magyarországon a lízingkonstrukciók is lassabban terjedtek, sok időbe telik, amíg a magyar cégek elfogadják, hogy valamit »csak« bérelnek, és nem kerül a saját tulajdonukba."
Ormosi Viktor is úgy tapasztaltja, hogy a tulajdonosi szerkezettől függően másképpen reagálnak az egyes vállalatok Magyarországon. A külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok számára „céges policy" formájában érkezik az iránymutatás, hogy miként kell működni, milyen termékre kell összpontosítani, és milyen eszközökkel kell a költségstruktúrát átalakítani. „A magyar kkv-knél a válság kezelése a helyi vezetőségtől függ. Ez egyrészről hátrányos, hiszen mindent helyben kell kitalálni, másrészről lényegesen nagyobb szabadságot ad, hogy a helyi piaci környezetre adaptálva kell módosítani a stratégiát" - hívja fel a figyelmet a kis cégek egyik kézzelfogható előnyére az EDS ügyfélkapcsolati igazgatója. A Synergon Rendszerintegrátor vezetője is a helyben született döntésekben látja a különbséget a nemzetközi és a magyar cégek hozzáállása között. „Magyarországon jellemzően a vezetők kézi vezérléssel alakítják a vállalkozások mindennapi életét, így a stratégiai gondolkodás és az outsourcingszolgáltatások előnyei nem pontosan azonosítottak" - mondja Vida Szabolcs, aki szerint a válság okozta helyzet vonzóbbá teheti ezeket a szolgáltatásokat, bár a vezetői/tulajdonosi igények erősen eltolódnak a költségcsökkentés, a recesszió miatt elszenvedett bevételkiesés kompenzálásának irányába.
„A multik évekkel előre megtervezik az egyes tevékenységek sorsát, a hazai cégekre nem jellemző ez a fajta kiszámíthatóság" - hiányolja a koncepcióalkotást Cserkész Gábor, aki szerint ennek oka csak részben pénzügyi. Sokszor egyszerűen annyi történik, hogy ezek a vállalatok ma a túlélést tűzték a zászlóra stratégiai célként, így a fenntartás érdekében hozott költségcsökkentő intézkedéseik között bár helyet foglal a kiszervezés, a döntés ritkán jön gyorsan.
