A pályázat elfogadását követően a támogatási szerződés megkötésével indul egy vállalkozás és a MAG Zrt. szerződéses kapcsolata, amely majd évek múltán zárul. Addig azonban hol sűrűbben, hol évente a pályázó és a támogatásközvetítő szervezet szoros kapcsolatban állnak egymással. Ennek az együttműködésnek a minőségén is múlik, hogy mennyire lesz sikeres Magyarország az uniós támogatások elköltésében. András Lászlóné, a MAG Zrt. Monitoring Igazgatóságának igazgatóasszonya lapunknak arról beszélt, hogy milyen gyakran banális hibák vezethetnek kudarchoz különösen most, amikor a válság hatására a gazdasági környezet is számos kihívást tartogat. Az egyértelmű, hogy egy cégnek komoly terhet jelent, ha évek múltán vissza kell fizetnie a kamatokkal növelt támogatási összeget, azt azonban talán kevesen tudják, hogy az állami kiadások is nőhetnek ezáltal.
- Gyakran elhangzó vád, hogy a pályázatokkal járó adminisztratív kötelezettségek túl bürokratikusak, komoly ráfordítást igényelnek a cégektől, és drágítják a pénzek felhasználását. Valós aggályok ezek?
- A pályázaton nyertes cégek életét valóban számos adminisztratív kötelezettség nehezíti, ám ezek egyike sem öncélú, az utóbbi években pedig sokat egyszerűsödött a pályázati rend. De a MAG Zrt. mint közreműködő szervezet felelőséggel tartozik azért, hogy a projektek úgy valósuljanak meg, ahogyan a támogatási döntésben azt meghatározták. Ezt pedig csak a cégek rendszeresen benyújtott elszámolási csomagjai és a félévente készített szöveges beszámolói alapján tudjuk nyomon követni. A projekt-előrehaladási jelentésekből (PEJ) például nagyon sok minden kiderülhet. Egy őszintén és a realitásnak megfelelően elkészített beszámoló segíthet abban, hogy ne utólag derüljenek ki a gondok. Előfordulhat, hogy nem úgy halad egy projekt, mert nem érkeztek meg a gépek, vagy likviditási gondok merültek fel. Ha időben tudunk a problémáról, könnyebb megoldást találni: visszakérdezünk, felhívjuk a cégvezető vagy a projektgazda figyelmét például arra, hogy a látottak alapján úgy véljük, nem fognak teljesülni a vállalások, és javasoljuk, hogy kérjen határidő-módosítást. A vállalkozót ezért nem érheti hátrány, és lehet, hogy az időben meghozott intézkedés megmenti a projektet és esetleg a céget is.
Sokszor előfordul, hogy az előrehaladási jelentésből derül csak ki, hogy egy cég székhelye vagy más adata megváltozott, és azt a vállalkozó nem jelentette, holott ez szerződéses kötelessége. Ilyenkor tudunk szólni, hogy pótolja a mulasztást, míg ha szerződésszegésként derül ki, a támogatás visszafizetését vonhatja maga után. Bár az utóbbi időben a projekt lezárásához társuló adminisztratív eljárások is sokkal átláthatóbbak és egyszerűbbek lettek - ma a vállalkozások egységesen a végső elszámolási csomaggal nyújtják be a záró projekt-előrehaladási jelentést -, még mindig sokaknak gondot okoz. Pedig sok múlik ezen a dokumentumon is, hiszen a monitoring igazgatóság ennek alapján engedélyezheti az utolsó támogatási összeg folyósítását. Erős kontrollal élünk, annak érdekében, hogy valóban a támogatási szerződésnek megfelelően valósuljanak meg a beruházások. Ez azonban a vállalkozás érdeke: minél később derülnek ki a hibák, annál nehezebb azokat javítani.
Összességében azonban a vállalkozás saját rendszerétől is függ, hogy mennyire lesz számára megterhelő megfelelni a jogszabályi kötelezettségeknek. Elszámolásokat benyújthat például havonta, félévente vagy évente, hiszen nincs meghatározva, hogy egy ügyfél ezt hányszor teheti meg, ha csak a pályázati kiírás külön nem határozta meg. A pénzügyi elszámolás minimális támogatásösszege a jóváhagyott támogatás tíz százaléka, amit érdemes figyelembe venni az alvállalkozókkal kötött szerződések fizetési feltételekre vonatkozó pontjánál. Könnyebb megfelelni az előírásoknak, ha pontosan tudjuk, hogy ki, mikor és mit vár el tőlünk. Ez pedig a folyamat elején aláírt támogatási szerződésekből egyértelműen kiderül, csak el kell olvasni azokat.
- Hátradőlhet-e az a cég, amelyik sikeresen szerződött, túl van a projekt megvalósításán, az elszámoláson és már az utolsó támogatási összeget is megkapta?
- Nagyon nem. Sokan elfelejtik, hogy az uniós pályázatoknak van egy úgynevezett fenntartási szakaszuk, amelyekre szintén előírások vonatkoznak. Ez az időszak a kkv-k esetében három, a nagyvállalatoknál öt év. Ebben az intervallumban a pályázó köteles üzemeltetni, működtetni a támogatással megvalósult projektet, továbbra is értesíteni a MAG Zrt. monitoring igazgatóságát, ha bármilyen változás áll be a cég életében. Alapvetően ez az időszak szolgál a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére is. Az ügyfélnek évente kell beszámolót készíteni, és előfordul, hogy ezen túlmenően kérünk adatokat, vagy szúrópróbaszerűen -kockázatelemzési eljárás alapján - felkeressük a cégeket.
A GVOP pályázatokhoz képest a GOP-nál már egységesebb rendszert alakítottunk ki, és döntően két előírás lehetséges: a cégeknek teljesíteniük kell valamilyen pénzügyi vállalást, vagy bővíteniük a munkahelyek számát. Sok vállalkozás mégis meglepetten hátrahőköl, amikor a projekt szakmai lezárását követő évben felszólítjuk, hogy tegyen eleget a szokásos éves fenntartási jelentési kötelezettségének. Nem értik, hogy erre miért van szükség, az intézményrendszer felesleges kellemetlenkedésének érzik. Pedig az előírásnak nem az a lényege, hogy még jobban sarcoljuk a vállalkozókat, hanem az, hogy a pályázatok gazdasági hasznosságát biztosítsuk. A magyar államnak, az irányító hatóságnak, valamint a közreműködő szervezetnek is az az érdeke, hogy az uniós támogatást nyert cégek teljesítsék, amit vállaltak. Az ellenőrzések is értük vannak, és nem ellenük.
- A válság viszont teremthet váratlan helyzeteket, amelyben a cégek nem tudják teljesíteni a szerződéskötéskor még egyszerűnek tűnő vállalásaikat sem.
- Erre való tekintettel az irányító hatóság ez év februárban enyhítette a fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségeket visszamenőleg a GVOP, valamint az ÚMFT pályázatokra vonatkozón. Szerintem az új feltételek nagyon kedvezőek, ennek ellenére bekövetkezhet olyan helyzet, amikor még ez sem segít. Ha a külföldi tulajdonos úgy dönt például, hogy bezárja a Magyarországi gyárat, természetesen az enyhébb előírások sem fognak teljesülni. A sokak által nem kedvelt adminisztratív kötelezettségek viszont ebben a helyzetben is segíthetik a vállalkozót: ha időben látjuk, hogy gond van, javaslatot tudunk tenni a megoldásra. A cég az irányító hatósághoz írt kérvényben kérhet állásfoglalást, amelyet a hatóság minden esetben egyedileg mérlegel. Alapvetően két döntés születhet: vissza kell fizetni a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt támogatási összeget, vagy a jogszabályok lehetővé teszik a vállalások felülbírálatát. Ha viszont a beadvány későn, az esemény bekövetkezése után érkezik, az előbbi döntés válik valószínűbbé.
- Hány ilyen eset fordult elő mostanában?
- Az enyhítések kínálta kedvezményekkel nagyon sok cég él, egyedi kérvénnyel viszont tömegesen nem találkoztam. Ugyanakkor azt látom, hogy sokan inkább fenyegető hatóságként tekintenek a MAG Zrt.-re, amely elől rejteni kell a valóságot. Pedig az előbb-utóbb kiderül. Azt szoktuk tanácsolni, hogy ha csupán felmerül az esélye a vállalások nem teljesülésének, jelezzék. Egy őszintén feltárt helyzet és a megoldási javaslatok felsorolása sokkal pozitívabb képet ad a vállalkozóról. Az irányító hatóságnak pedig mindig módjában áll mérlegelni, hogy a nem várt helyzet a cégen kívül álló okból következett-e be, vagy sem. Ha már tényként derül ki, hogy a fenntartási időszakban a céget eladták, vagy a támogatásból vásárolt gépek túlnyomó része fél éve áll, kisebb a mozgásterünk arra, hogy mindenki számára előnyös megoldást találjunk. Pedig a jogszabály számos lehetőséget hagy annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a legrosszabb, a támogatás visszafizetése, de utólagos bejelentést nem tesz lehetővé. A cégek jellemzően nem szeretnek eleget tenni a beszámolási kötelezettségüknek sem a megvalósítási, sem a fenntartási szakaszban. Pedig a párbeszéden sok múlhat különösen most a válságban, amikor az ellenőrzések szigorodtak, a szankcióknál viszont igyekszünk figyelembe venni a megváltozott helyzetet. De szubjektív elem nem lehet a döntésekben, csak amit a jogszabály megenged.
- A legtöbb vállalkozás pályázatíró cég segítségét veszi igénybe. Vajon lehet-e elvárás, hogy ezek a cégek a megvalósítási, valamint a fenntartási szakaszban is segítsék a munkát, csökkentve a cégvezetőre vagy projektgazdára nehezedő adminisztratív terheket?
- Igen, én ebben nagyon vaskalapos vagyok. Azt szoktam mondani a pályázóknak, hogy olyan pályázatíróval ne szerződjenek, aki csak a döntésig vagy a pénzügyi elszámolás lezárásáig hajlandó őket menedzselni. Ma már a piacon számos olyan kisebb-nagyobb tanácsadó cég létezik, amely vállalja, hogy a tiszteletdíj bizonyos százalékát a döntéskor, a következő részletet az elszámoláskor és a fennmaradó részt a fenntartási idő lezártával kapja. Nagyon sokat tudnak segíteni a kötelezettségek nyomon követésében, a beszámolók határidőre való elkészítésében, a támogatási szerződés vagy a jogszabály vonatkozó pontjainak értelmezésében. Sokan elcsúsznak azon, hogy nem ismerik az aláírt szerződés részleteit. Találkoztam olyan nagyvállalati vezetővel is, aki azt állította, hogy neki nincs olyan kötelezettsége, hogy a fenntartási időben jelentést készítsen, és arra sem emlékezett, hogy milyen szerződést írt alá.
Gyakran előfordul, hogy egy be nem jelentett adatváltozás vagy a fenntartási idő vége előtt eladott gép miatt kell visszafizetni a támogatást. A GVOP-zárás kapcsán számos esetben találkoztunk olyan problémával, hogy nincs meg a pályázat, vagy a cégnél nem találják a szerződést, miután időközben elment a projektgazda vagy a pénzügyi vezető, aki nem adta át a dossziét az új kollégának. Sőt, olyan is előfordult, hogy a cégvezető nem tudott arról, hogy állami támogatással valósult meg egy beruházás. Az ismerethiányból fakadó hibák egy a projektet végigkísérő akár cégen belüli, akár cégen kívüli tanácsadó, szakértő segítségével mind kiküszöbölhetők lennének. De sokszor a cégvezetők is túl könnyedén veszik a támogatást, miután az utolsó kifizetés is megtörtént. Pedig a kötelezettségek sora csak évek múlva, a fenntartási időszak végén zárul. A cégek és az intézményrendszer megítélése szempontjából is fontos lenne, hogy ez minden pályázóban tudatosodjon.
