Egy magyar húzóágazat

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egy éve négy húzóágazatot jelölt meg - gyógyszeripar, logisztika, járműipar, információtechnológia -, amely kiemelkedő fontosságú Magyarország számára. Ezek a területek a gazdasági válság elmúltával is a hazai gazdaság húzóágazatai maradnak, például a magyar járműipar mind Európához, mind a világ más részeihez képest is élen jár a GDP-hez hozzáadott értéke tekintetében. Az iparág teljes árbevételének 95,2 százalékát adó közútijármű-gyártás fejlesztése érdekében a kormány június elején akciótervet fogadott el.

2009. szeptember 9.

Járműipari akcióterv kidolgozását több tényező is indokolta és indokolja. Az ágazat emelkedése mind Ázsiában, mind Kelet-Közép-Európában kiemelkedő volt az elmúlt két évtizedben, s az ázsiai gyártás több olyan problémára is rávilágított - például logisztikai nehézségek, szellemi tulajdonjogok védelme, a technológialopás kockázata -, amelyek miatt a szektor kelet-közép-európai növekedése még inkább előtérbe kerülhet. Az akcióterv-készítésnek külön aktualitást adtak a válság járműiparra gyakorolt hatásai.

Mélyreható struktúraváltás

A hazai beszállítók 2008 első felében felgyorsították a fejlesztéseket, a legyártott darabszámok növekedtek, s így a szektor túllépett a strukturálisan fenntartható piacméreten. Ezt most, a válságtól sújtva kell korrigálnia, ami további gondot jelent számára. A fenntartható piac mérete jelenleg meghatározhatatlan, de az látszik, hogy a piacok még 2010-ben sem érik el a korábbi szintet, s a hitelbőség sem tér vissza. Az autógyárak és beszállítóik mélyreható struktúraváltás elé néznek.

A járműiparnak nemcsak a pénzügyi válság által leginkább sújtott területként, hanem a magyar nemzetgazdaság jövője hordozójaként is prioritást kell élveznie, ezért irányozta elő a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az ágazat szerkezeti átalakításának elősegítését a szektorra vonatkozó tőkevonzó és -megtartó program útjára indításával.

A kormány 2009. június elején fogadta el a hazai közútijármű-gyártás rövid és hosszú távú intézkedéseit rögzítő, 2009-2011-re szóló Közúti Járműipari Akciótervet, amelyet - a szakmai szerveket tömörítő Autóipari Versenyképességi Munkacsoport javaslatait is figyelembe véve - az NFGM és a Tárki Társadalomkutatási Zrt., valamint a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet közösen készített szakmai tanulmánya nyomán a tárca dolgozott ki.

A járműipar hozzájárulása a GDP százalékában 2006-ban (%)

Az akcióterv

Az akcióterv központi célja, hogy 2009 és 2011 között Magyarországon - intenzív külföldi működőtőke-befektetés és növekvő hazai beszállítói tevékenység mellett - a versenytársnak tekinthető közép-európai országokat jellemző dinamizmusnál kedvezőbben alakuljon a járműipari kibocsátás és hozzáadott érték, a minőségi K+F tevékenység, valamint a foglalkoztatás.

Az akcióterv szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai eszközökkel kívánja rövid távon válságkezelő, hosszú távon pedig versenyképesség-javító intézkedésekkel - a lehető legkevesebb ráfordítással a lehető legmagasabb hatásfokot elérve - biztosítani a szektor fenntartható gazdasági növekedését és a beruházásösztönzési rendszer eredményességét. Az akcióterv végrehajtása nem igényel pluszforrásokat, a jelenlegiek átcsoportosítása is elegendő a struktúrajavító intézkedések bevezetéséhez.

Az általános akciók a foglalkoztatottságot és az engedélyezési eljárásokat helyezik a középpontba, az ágazatspecifikus akciók esetében a hangsúly a kutatás-fejlesztésen, a szakemberképzésen, beruházás-ösztönzésen, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésen van.

Az akcióterv végrehajtásának részletei az ágazat meghatározó szereplőivel, valamint a társadalmi partnerekkel történő további egyeztetések során alakulnak majd ki.

Struktúrajavító intézkedések

Az akcióterv legfontosabb struktúrajavító intézkedései között megtalálhatók a munkahelyek megtartását, a szakképzés javítását, a beruházások ösztönzését, ezen belül a beszállítói képességek növekedését, valamint a szektor K+F tevékenységének javítását célzó intézkedések.

● A munkahelyek megtartását és a szakképzés javítását szolgálja többek között a négynapos munkahét jogi lehetőségének megteremtése és a pályaelhagyó K+F-szakemberek reintegrálására lehetőséget adó, e célre 1,6 milliárd forintot biztosító „Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása” pályázat, míg a „Célorientált szakképzés és műszaki felsőoktatás támogatása” program célja a képzés munkaerőpiachoz történő igazítása.

● Beruházásösztönző hatású például a Beruházásbarát Településekért Pilotprogram – ennek keretében az IDTH-val közösen településre szabott stratégiák kidolgozására, munkaerő és oktatásfejlesztési terv kialakítására, marketingtevékenység felépítésére van lehetőség – vagy FDI menedzseri posztok létrehozása a befektetők és az önkormányzatok együttműködésének javításáért. A logisztikai, infrastrukturális fejlesztések általános támogatása, a járműipari nagyberuházások engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése, az építési területek és ipari parkok adatbázisának létrehozása is segíti ezt.

● A beszállítói képességek fejlesztését szolgálják az autóipari nagyberuházásokhoz kapcsolódó programok – pénzügyi hátterüket a GOP keretében meghirdetett pályázatok jelentik –, a Beszállítói Program továbbfejlesztése, a magyar beszállítói kört jelentő kkv-k helyzetének javítása, a kicsik és nagyok közös pályázati lehetőségének megteremtése.

● A K+F tevékenységet előmozdítja az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai feltételrendszerének szektorspecifikus kialakítása, járműipari húzóágazati K+F program indítása vagy a K+F pályázati alsó értékhatárok és önrész életszerű mértékre csökkentése.

A MEGJELENÉST A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATTA.

Véleményvezér