Ugyan minden párt szívesen beszél „zöld gazdaságról", energiahatékonyságról, ám ezeknek a választók mindennapjait - egyelőre - kevésbé meghatározó témáknak kevesebb figyelmet szenteltek programjukban, mint mondjuk az adócsökkentésnek, a korrupcióellenes fellépésnek vagy a közbiztonság javításának.

Fidesz

Zöld közbeszerzés, zöld bank

A Fidesz programjában a „klímaváltozás", a „fenntartható fejlődés" kifejezések nem szerepelnek - a fenntarthatóság szempontja a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban merül fel -, a napjainkban zajló paradigmaváltást a természeti kincseink és az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban említi a dokumentum: „A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik..."

A zöld szempont ugyanakkor megjelenik a program Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének a vezetője által írt fejezetben: „Zöld közbeszerzés alatt a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. Olyan zöld közbeszerzési rendszert, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozatot, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába."

Emellett Orbán Viktor pártelnök, miniszterelnök-jelölt a köztudatba már korábban bedobott „zöld bank" alapítását ígérte februárban, amely úgy tenné lehetővé az energiatakarékos fűtésre való átállást, hogy „az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak". A zöld bank ötletét korábban Nagy Andor vetette fel, amikor tavaly augusztusban arról beszélt, hogy „Zöld Széchenyi-terv elindításával pörgetnék fel a zöld gazdaságot", és ezzel akár 200 ezer munkahely is létrejöhetne.

Jobbik

Ökoszociális nemzetgazdaság

A Jobbik hét fejezetre tagolt, a többi párténál nagyobb terjedelmű programjában a gazdaságpolitikával foglalkozó rész „Az ökoszociális nemzetgazdaság" címet viseli. Külön alfejezetek szólnak a környezetvédelemről és az energiaellátásról, de például az, hogy a „100-150 éve tartó - de mára már omladozó -, az olcsó energiára alapozott gazdaságfejlődési paradigma a végét járja, a globalizáció körbeért a világban, elfogytak tartalékai, hatalmas társadalmi, környezeti és gazdasági pusztulás jár a nyomában", a vidék tematikáját taglaló részben olvasható.

A radikális változást szorgalmazó párt ezt az igényét e téren is megfogalmazza, hogy „a szebb jövőt megvalósíthassuk". Ezért kimondja, hogy a „környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson". A Jobbik többek között javítaná a „szilárd tüzelésű erőműveink hatékonyságát", megszüntetné a kvótarendszert, és helyette „őshonos fajú erdők telepítésével segítené elő a szén-dioxid megkötését", és azt tervezi, hogy „szerves hulladékainkat nagy nyereséggel, környezetbarát módon folyékony energiahordozóvá alakítjuk, eltüntetjük hulladékhegyeinket".

Környezetvédelmi programja elemeként a második helyen említi munkahelyek teremtését „a zöld ipar létrehozásával", de erről ennél többet nem árul el.

LPM

Nagyon zöld

A több mint 200 oldalas programjával legkésőbb előrukkoló Lehet Más a Politika (LMP) több tucatnyi oldalon foglalkozik a fenntartható fejlődéssel - a téma súlyát az is jelzi, hogy a dokumentum címében is szerepel a „fenntartható jövő" -, és mondandóját táblázatok, hivatkozások és statisztikák támasztják alá. Álláspontja szerint a „zöld fordulat" szemléletváltást jelent a gazdaságpolitikában, mely „Magyarország szegényeinek felemelésétől, a munkaerőpiacra való visszatérésüktől és az emberi tőke fejlesztésétől várja elsősorban a gazdasági teljesítmény növekedését".

Az imázsában is zöld oldalát hangsúlyozó párt az új épületekre szigorú energiafelhasználási normát írna elő, „amit fokozatosan közelíteni kell nulla energiafelhasználáshoz". Zöld munkahelyek teremtéséhez többek között a környezeti externáliák megadóztatásával, a környezetterhelési díj jelentős emelésével, a mai uniós programok forrásainak jelentős átcsoportosításával, a dugódíj bevezetésével gyűjtene forrásokat. Becslései szerint a költségvetésnek pluszterheket nem jelentő forrásátcsoportosítással 80-100 új munkahelyet lehetne teremteni a zöld ipar révén.

MDF

A környezetterhelés adózzon

Az MDF programjában a „fenntartható" szó kizárólag az egyensúly és a növekedés jelzője. A „zöld" szó egyszer szerepel a programban, amikor a zöldmezős beruházásokról esik szó, a „környezet" kifejezés is leginkább gazdasági összefüggésben szerepel.

A fenntarthatóságról tehát nem sok szó esik, inkább „praktikus okokból" javasolja a program a helyi adók, konkrétan az ingatlanadó témakörében azt a megoldást, hogy mindent, ami „nyomot hagy a föld arcán", vagyis „foglalja a területet, fogyasztja a fizikai infrastruktúrát (utakat, közvilágítást, víz-, gáz-, szennyvíz- és villanyhálózatot), szennyezi a környezetet, zsúfoltságot okoz, az ennek arányában járuljon hozzá a helyi lakosok közös szükségleteit fedező kiadásokhoz".

MSZP

A zöldgazdaságé a jövő

Az MSZP programja külön fejezetet szán a témának „Környezetvédelem, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások - a zöldgazdaságé a jövő" címmel. A program általánosságban optimista: „A nemzetközi gazdasági válság egyik lehetőséget rejtő következménye, hogy megdől a mértéktelen fogyasztásba vetett hit és a termelési és növekedési kényszer. Minden korábbinál nagyobb esély van arra, hogy egyre nagyobb arányban érvényesül egy olyan fenntartható, környezettudatos modell, amely lehetővé teszi egyrészt az élet minőségének javítását, másfelől azt, hogy a termelés és a fogyasztás igazodjon a földi erőforrások korlátozottságához."

Ugyanakkor nem fest fel rózsás helyzetet: „...rendkívül magas a külső energiafüggőségünk, és klímaváltozás miatt jelentősen csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását." Ezért céljai között megjelenik az energiabiztonság garantálása, ami pedig a hatékonyságot illeti, a köz- és magánépületek, de még a vállalkozások által használt ingatlanok energiafelhasználásának hatékonyságát is javítanák, folytatnák a panel- és Öökoprogramokat, segítenék „az állami és önkormányzati intézményeket abban, hogy energiatakarékossági programokat valósítsanak meg", és az uniós vállalásoknak megfelelően növelnék a megújuló energiaforrások felhasználását. Az szocialisták „zöld energiákra épülő iparág létrehozása" terén remélhető munkaalkalmakat illetően kevésbé derűlátóak, mint a Fidesz, ők itt 100 ezer új munkahely teremtését látják reálisnak.

Energiafüggőség

A pártok túlnyomó többsége kiemelten kezeli Magyarország energiafüggőségének csökkentését, egyesek kifejezetten „leküzdéséről" beszélnek: a Fidesz programjában célként szerepel, hogy „az energiafüggőség leküzdésével és az alternatív energia hasznosításával energiafüggetlenséget kell elérnünk". Az MSZP szerint 12 település szénbányáinak bezárása visszafordítható a „tisztaszén-technológiák" bevezetésével, ami munkahelyeket teremtene, és csökkentené az energiafüggőséget is, amely arány egyébként „az alternatív energiaforrások hasznosításával is javítható". A Jobbik számos kezdeményezést sorol fel az „Energiafüggetlenség és energiatakarékosság" terén: állami kézbe venné az energiaszektor meghatározó vállalatait, államosítaná a gáztározókat, megszüntetné a garantált profitot, önköltségalapú ármegállapítást vezetne be, bővítené a Paksi Atomerőművet, emelné a bányajáradékot, és kisebb fogyasztású járműveket használna a tömegközlekedésben. Az LMP eltörölné a „jelentéktelen nagyságú energiaadót", helyette a valós szennyezés alapján fizetett szén-dioxid-adót vezetné be. Szerinte a növekvő árak a takarékosságot megtérülővé teszik, „ezáltal csökken az orosz gáztól és a hektikus ármozgású olajtól való függőségünk, valamint az így felszabaduló kvótát értékesíthetjük..., a bevételekkel pedig további takarékossági intézkedéseket finanszírozhatunk".