Hitelezés/Kevesebben kevesebbet

A bankok hitelezési képessége erős, a likviditási és tőkehelyzetük megfelelő, kockázatvállalási hajlandóságuk viszont csekély, legfeljebb ösztönzők hatására hiteleznek, nem pedig profitérdekből. Ez az egyik legfőbb megállapítása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb hitelezési felmérésének. A januári kutatás szerint főként a vállalati szegmensben szűk a hitelkínálat, bár a fogyasztási hiteleknél éppen úgy szigorodtak a feltételek. Csupán a háztartási lakáscélú jelzáloghiteleknél látszik enyhülés a válság kitörése óta: csökkent az új, forintalapú termékek kamata. A további esést segítheti a történelmi mélypontra került jegybanki alapkamat, valamint a Monetáris Tanács február 8-án meghirdetett programja, amelynek értelmében az MNB mint vevő megjelent a hazai kibocsátású forint jelzáloglevelek piacán. Az összesen legfeljebb 100 milliárd forint névértékben történő vásárlással az MNB az egészségesebb forinthitelezés irányába szeretné terelni a kereskedelmi bankokat, amelyek gyakorlatilag 100 milliárddal több forintot helyezhetnek ki.

A K&H februári lépése mindenesetre a bankok passzivitásának oldódását tükrözi: a bank az elmúlt időszak pozitív változásaira - a makrogazdasági környezet fokozatos javulására, a lakossági hitelezéssel kapcsolatos törvényi szabályozás szigorodására és a szektorszintű önszabályozás bevezetésére - hivatkozva feloldotta korábbi döntését, és ismét elérhetővé tette magánszemélyek számára az euróalapú lakáshitelt és az euróalapú ingatlanfedezetű személyi hitelt.

A forinthitelek továbbra is drágábbak, mint a devizában felvettek. Legalábbis rövid távon. Kérdés, hogy az euróhitelek újbóli éledése javít-e a hazai rossz hitelek arányán, amelyet egyes szakértők 7 százalék körülire taksálnak. Mindenesetre a 361/2009. számú kormányrendelet jelentősen szigorította a lakossági hitelezés feltételeit - az euróalapú és más devizában nyújtott kölcsönökét erősebben - és a hitelképesség vizsgálatát. Március elsejétől hatályos a hitelfedezeti arányra vonatkozó rész, a hitelképességi vizsgálat előírásait rögzítő ütem pedig június 11-étől él. Kiszorulnak a hitelezhetőek köréből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak vagy azok, akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük. Pedig a hitelkihelyezés fellendülésére nagy szükség lenne, mivel jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv, így a hitelfelvételek szigorítását leginkább az építőipar szenvedi el - véli Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója.

Közérzet/Pesszimizmusban elsők vagyunk

Nem tudni, vajon a válság hatásának vagy inkább a magyar mentalitásnak tudható-e be, de több idén publikált felmérés is azt mutatja, hogy a magyarok látják a legborúsabban jelenüket és jövőjüket összevetve a világ más országainak lakosságával. Miközben az emberek sok helyütt a recesszió végét érzik, és bizakodók a saját jövőjüket illetően - még akkor is, ha jobbára elégedetlenek hazájuk gazdasági helyzetével, a közszolgáltatásokkal és a nemzeti szociálpolitikával -, nálunk a leghalványabb jele sem mutatkozik a bizalomnak. Sőt, a megkérdezettek többsége minden korábbinál pesszimistább.

Az uniós szociális hangulatot vizsgáló Eurobarométer-felmérés szerint az európai átlagindex +3,5, vagyis az európaiak egyöntetűen elégedettek saját életükkel, Magyarország viszont a -1,5-ös mutatóval az utolsó, a legelégedetlenebb társadalom. Általános élethelyzetét a magyarok 51 százaléka tartja rossznak, 63 százalék úgy érzi, hogy életkörülményei romlottak az elmúlt öt évben, 41 százalékuk - az európai országok között ez a legnagyobb arány - pedig további süllyedésre számít az elkövetkező másfél évben. A magyarok mindössze 24 százaléka volt elégedett a munkájával, 46 százalék szerint pedig az elmúlt évben romlott a helyzet. A pozitív várakozás jelei itt sem mutatkoznak, ahogyan a saját háztartásunk pénzügyi helyzetének megítélésében sem: a megkérdezettek 75 százaléka rossznak tartja a jelent, ami 74 százalék szerint csak romlott az elmúlt öt évben, és 57 százalék ezen a téren is romlást prognosztizál az elkövetkező 20 hónapban. De nem csupán Európán belül kiálthatnak ki bennünket a legborúlátóbb nemzetnek: a világ GDP-jének 75 százalékát reprezentáló 23 országban végzett Ipsos-Reuters közvélemény-kutatás adatai is hasonló eredményeket mutatnak, és a hazai műhelyekből kikerülő közérzetfelmérések is minden korábbinál pesszimistább hangulatról árulkodnak. A globális közvélemény szerint a világméretű recesszió okozta gazdasági hanyatlás túljutni látszik a nehezén.

Bár - különösen Európában - más nemzetek optimizmusát is visszavetette a válság, a magyar véleménynél nincs borúsabb. Félő, hogy míg másokat a pozitív szemlélet előrelök, minket erős negatív látásmódunk tovább gurít lefelé a lejtőn, és a végén tényleg odakerülünk, ahová gondoljuk magunkat: a szakadékba.

Sehol nem könnyű

Az amerikai háztartások életét a hatalmas adósságterhek és a még mindig növekedést mutató munkanélküliség nehezítik, a deflációs évek által megviselt Japán szinte biztos, hogy nem tudja tartani a világban eddig kivívott vezető pozícióját, és az OECD-országok sincsenek könnyű helyzetben. Becslések szerint mire vége lesz a válságnak, a harminc országban összesen 25 millióan elvesztették az állásukat, és átlagosan az „egy a tízből" lesz a jellemző munkanélküliségi mutató. Bár az európai eladósodottsági szint meg sem közelíti az amerikait, az öreg kontinens bankjai nem tűnnek egészségesnek - írja az Economist év elején megjelent különszáma

IT-biztonság/Van, ahol nem spórolnak

A válság kevésbé érintette a cégek IT-biztonságra fordított kiadásait, mert - ahogyan a Gartner elemzője fogalmaz - a biztonság az IT-nek az a területe, amelyen a vállalatok recesszió idején sem merik lefaragni a költségvetést. Ezt a megállapítást támasztja alá a kormányzati piac tanulmányozására szakosodott Input becslése is: a következő esztendőkben várhatóan átlagosan évi 8,1 százalékkal nő majd az amerikai kormány IT-biztonsági költségvetése, miközben az általános informatikai kiadások csak évi 3,5 százalékos ütemben bővülnek. 2009-ben 7,9 milliárd dollár értékben rendelt az Egyesült Államok szövetségi kormánya IT-biztonsági termékeket és szolgáltatásokat, s ez az összeg 2014-re már elérheti a 11,7 milliárd dollárt - olvasható a VirusBuster közleményében. A Gartner adatai szerint tavaly világszerte 14,5 milliárd dollár értékű biztonsági szoftver talált gazdára, 8 százalékkal több, mint 2008-ban. Idén - ahogy a gazdasági környezet egészségesebb lesz - felgyorsul a növekedés, és az értékesítés volumene elérheti a 16,3 milliárd dollárt, ami éves szinten 13 százalékos bővülést jelent.

A jelenség nem véletlen, hiszen sosem volt ilyen veszedelmes hely a világháló, mint ma - figyelmeztetett az Adathalászat-ellenes Munkacsoport (Anti-Phishing Working Group, APWG). A szervezet adatai szerint 2009. január és június között csaknem meghatszorozódott (585 százalékkal nőtt) a hamis vírusirtók száma. A banki trójaiak - vagyis a pénzintézeti site-ok hozzáférési adatainak megszerzésére tervezett kártevők - száma 186 százalékkal szökött fel. A 2007. áprilisi közel 56 ezres rekord óta sosem leselkedett ennyi adathalász oldal a weben, mint 2009-ben: az APWG-nél az első félévben több mint 49 ezret vettek lajstromba. Csúcsot döntött az „eltérített" cégek (márkák) száma is. A fertőzött gépek szomorú tábora 2008 utolsó negyedévétől 2009 júniusáig 66 százalékkal bővült. Tavaly az első félév végén a vizsgált számítógépek 54 százaléka - csaknem 12 millió darab - bizonyult fertőzöttnek - írja a VirusBuster közleménye.

Mindezek tükrében a Gartner szerint középtávon a legnagyobb növekedésre a szolgáltatásként nyújtott szoftverek (software-as-a-service, SaaS), a készülékalapú megoldások terén és a kkv-k piacán lehet számítani. A kis cégek most igyekeznek behozni biztonsági lemaradásukat, így a nagyvállalatokhoz képest költségvetésük viszonylag nagyobb részét fordítják erre a célra - fogalmaz Ruggero Contu, a piackutató cég munkatársa. Bozsó Julianna, a VirusBuster ügyvezetője hasonló növekedési trendekre számít a magyar piacon is. 2010-ben várhatóan az egyéni felhasználók kevesebbet költenek vírus- és spamvédelemre, a cégvezetők többsége azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztonságon nem szabad takarékoskodni.

Újra otthon

A fogyasztás visszaesése 2009-ben leginkább a vendéglátóipart érintette. A GfK becslése szerint az otthonon kívüli fogyasztás értékben mintegy 8 százalékkal esett vissza. A válság arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az otthoni tevékenységekre, amelyből az élelmiszer-kiskereskedelem profitált leginkább, bár az értékesítés itt is mintegy 1 százalékkal csökkent, de elsősorban a szektor saját ármérséklése miatt. Az otthonra fordított nagyobb figyelem pozitív hatásai elsősorban a barkácsáruházakban voltak érezhetők, ahol az értékesítések 2 százalékkal nőttek. A szórakoztató elektronikai szektor az előző évi szinten tartotta eladásait. A „homing" trend idén is folytatódik, a GfK szerint tovább csökken az otthonon kívüli fogyasztás. Az élelmiszer-kiskereskedelem értékesítése nagyjából az előző évi szinten marad, a szórakoztató elektronika további lendületet kaphat a labdarúgó-világbajnokságnak köszönhetően, és valószínűleg folytatódik a barkácsáruházak növekedése is. Bár a felmérés Németországra vonatkozik, a trend valószínűleg egész Európára igaz.

Foglalkoztatás/Van munka!

Kedvező adatokat tett közzé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ): a januári gyorsjelentés szerint több mint 30 ezer új álláshelyet jelentettek be a kirendeltségeken, és ezzel több mint a duplájára nőtt 2009. decemberhez képest a bejelentett állások száma. Jóllehet a januári növekedésben kiemelt szerepet játszik a támogatott közmunkaprogramok beindítása, az új állások közül 10,1 ezer nem tartozott a támogatotti foglalkoztatás körébe. A közép-magyarországi 3,9 százalékos csökkenést kivéve, az előző hónaphoz képest minden régióban több új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be.

Vég Ottó, az Adecco Hungary ügyvezető igazgatója szerint egyelőre érdemes óvatosan kezelni az adatokat. „A januári fellendülést nem vehetjük az egész negyedévre vagy évre iránymutatónak. Egyértelmű élénkülést eddig Baranya és Tolna megyében tapasztaltunk, országosan viszont mindenképpen várnék a prognózissal. Úgy gondolom, először tavasz végén fogalmazhatók majd meg az esetleges változások jelei, nemcsak a munkaerő-kölcsönzés, hanem az állandó munkaerő közvetítése területén is. A tapasztalatok szerint ugyanis év elején, illetve a nyári »uborkaszezon« után mozdul meg a piac" - válaszolta a Piac & Profit kérdésére a szakember.

Az ÁFSZ statisztikái szerint a januári zárónapon a legtöbb támogatás nélküli betöltetlen álláshely az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások, a feldolgozóipari gépek kezelői, a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, valamint a vas- és fémipari szakmákban jelentkezett. A jelentés azonban rámutat arra is: a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni. A nyilvántartott álláskeresők száma továbbra is nő, ráadásul több mint 25 százalékuknak több mint egy éve nincs állása.

Európa optimistái

Németországban, úgy tűnik, alig valakit érintett a válság. Tavaly nőtt a munkaerőpiac, közel egymillió fő menekült meg a munkanélküliségtől, köszönhetően az állami ösztönzőkkel támogatott rövidített munkaidő bevezetésének. Az árak viszont csökkentek, ami növelte a fogyasztói vásárlóerőt, olvasható a GfK Fogyasztói Bizalom Index felmérésében. Hazánk legnagyobb exportpiacán 2009-ben a vásárlási hajlandóság átlagosan a +21 pontos értéken állt, miközben Olaszországban és az Egyesült Királyságban is csökkent. Azért Németországban sem minden tökéletes: ez évre a fogyasztási kedv stagnálását, a második félévtől pedig visszaesését prognosztizálja a felmérés, amely szerint a háztartások bizonyos köre mintegy 10 százalékkal csökkenti majd a napi fogyasztási cikkek felhasználását. Ugyanakkor a német háztartások mintegy 46 százalékát a válságnak ellenállók csoportjába sorolják: fogyasztásukra nem hat a recesszió, sőt, az olcsó ajánlatok még fokozzák is vásárlási kedvüket, a gyártókkal és a termékminőséggel szembeni elvárásaik pedig emelkednek. Azok viszont, akik kevesebbet költenek, több pénzt tesznek félre a nehezebb időkre, ami jó hír a bankoknak.

A feltörekvő kínai

Meglepő és hatalmas üzleti erőfeszítéseket ezekben az időkben is lehet tenni, írja a Fast Company díjnyertes havilap, weblap és digitális információmegosztó hely annak kapcsán, hogy közzétette „2010 leginnovatívabb vállalatai" különszámát. A magazin szerkesztősége a világ több ezer vállalkozásának adatait elemezte, és végül 250 céget tüntettek fel 24 kategóriában. Az első tíz között három olyan is szerepel, amely tavaly még nem volt a listán. Ilyen például a senzseni Huawei Technologies, amely tavaly megelőzte az Alcatel-Lucent céget és a Nokia Siemenst, hogy a világ második telekommunikációs megoldásszállítójává lépjen elő minőségi, ámde olcsón előállított termékeivel. Az elmúlt évben számos presztízsszerződést kötött, például elnyerte Norvégiában a 4G-s mobilhálózat kiépítését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Huawei megduplázza globális piaci részesedését (ma 20 százalék), és 17,5 százalékkal feltornázza 2009-es eladásait 21,5 milliárd dollárra.

Új kosár, új hangsúlyok

A válság átrendezte a vásárlásokat, így a Központi Statisztikai Hivatal 16 dolgot ki-, míg 37-et betett az infláció számításához figyelembe vett kosárba. A most 960 terméket tartalmazó kosárban akad néhány kevésbé releváns fogyasztási cikk is, mint például a lazac, amely az Eurostat javaslatára került a listára, az EU-tagországok fogyasztása összehasonlíthatóságának érdekében. A Népszabadság cikke az újak között említi például az okostelefonokat, a tévé-internet-vezetékes telefon csomagokat, a digitális fotókidolgozást és a hordozható DVD-lejátszókat. Kikerült viszont néhány „idejétmúlt" termék, mint az olajos hal, az izzólámpa vagy az üres videokazetta. A kosár tartalmán túl az infláció számításához használt súlyok is változtak, mert a válság hatására kevesebb tartós fogyasztási cikk - elsősorban gépkocsi - fogyott, míg nőtt a közüzemi szolgáltatások, az energia, a tömegközlekedés és a benzin ára. Gyakorlatilag ma ezek vették át a tartós fogyasztási cikkek arányát a súlyozásban.

Fejlődésmutató/Keresik a GDP utódját

A válság aláásta a GDP tekintélyét is, és tavaly év végén a G20-ak vezetői összegyűltek, hogy ők is gondolkozzanak az utódról. A kérdés nem most merült fel először. Évek óta túlzott leegyszerűsítésnek tűnik kizárólag a GDP-vel, vagyis a bruttó hazai össztermékkel jellemezni egy ország makrogazdaságát és benne az emberek életszínvonalát. 2007-ben az Európai Parlament brüsszeli központjában kétnapos konferenciát szenteltek a kérdésnek. Akkor a több száz európai szakértő a korlátozott természeti erőforrásokra való utalást hiányolta a mutatóból, valamint azt, hogy nem tudja kezelni a kiterjedt informális gazdaságot, az önkéntes és családi munkát, érzéketlen a technológiai fejlődés tényeire, a humántőke fejlesztését célzó ráfordításokra, és általában az élet minőségét meghatározó körülmények tükrözésére - írta a Világgazdaság 2007 novemberében. A jó öreg mutató lecserélésére azonban három éve még senki nem gondolt, csupán az „up date" volt napirenden.

A válság hatására viszont egyértelművé vált: a GDP nem méri a jólétet sem, hiszen a statisztikák és az emberek életszínvonal-érzete között hatalmas a szakadék. Vezető gazdasági mutatóként olyan számra van szükség, amely számos nem piaci tényezőt - például az önkéntes munkát, a házimunkát, az ökoszisztémát - is képes lenne figyelembe venni. Egy új jóléti indikátor kidolgozására van szükség, máskülönben az állampolgárok elvesztik a bizalmukat akár magában a demokráciában is - érvelt José Ángel Gurría, az OECD főtitkára dél-koreai beszédében 2009 szeptemberében. Éppen a Lehman Brothers összeomlásának egyéves évfordulóján, 2009. szeptember 14-én a Sorbonne-on rendezett nemzetközi konferencián Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke is egy új gazdasági mérőszám és új gazdaságpolitikai szabályozók megalkotásának szükségességére hívta fel a figyelmet a közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Joseph Eugene Stiglitz és Amartya Sen által készített tanulmányra hivatkozva. A kutatás olyan új eszközök kidolgozására tesz javaslatot, amelyek a nemzetek vagyonát mérik. A tudósok azzal érvelnek, hogy a gazdasági termelés helyett inkább a lakosság jóléte kell, hogy a középpontba kerüljön. Ez a megközelítés kisebb hangsúlyt tenne a bruttó hazai össztermékre, és inkább figyelembe venné a nettó nemzeti terméket (NNP), ami magában foglalja a tőkeveszteséget mindenféle értelemben: a természeti és az emberi tőke vonatkozásában is. A kutatók célja, hogy egy új paradigma kerüljön a köztudatba, amelyet nem borít fel egy természeti katasztrófa, a helyreállítás költsége, miközben semmibe veszi az erőforrások és javak elpusztulásának a valós költségét.

Bruttó nemzeti boldogság

A hetvenes évek elején Bhután királya, Jigme Singye Wangchuck már megpróbált letérni a jól bevált GDP útjáról, és megalkotta a gross national happiness (GNH), azaz a bruttó nemzeti boldogság koncepcióját. A buddhista Bhutánt a modernizáció útján elindító uralkodó arra tett kísérletet, hogy olyan indikátort kreáljon, amely az élet minőségét és a szociális vívmányokat is figyelembe veszi. Az ország közgazdászai kifejlesztettek egy szofisztikált mérési módszertant, amely a lakosság általános hogylétének szintjét mérte. A mutatót komolyan vették: a gazdasági és fejlesztési javaslatok mellett szerepelnie kellett a GNH hatástanulmánynak is. A GNH-alapú növekedés koncepciója azon a feltételezésen alapul, hogy a gazdasági fejlődés néhány vetülete „gazdaságtalan", többet vesz el az ökoszisztémából, és több „városi kényelmetlenséggel" jár, mint amennyivel pozitív értelemben hozzájárul a jóléthez. Az elmélet nehézsége, hogy míg a fejlődésből eredő profit legtöbbször a személyek szintjén jelentkezik, az árát a közösség fizeti meg. A buddhista gondolkodás szerint a humán társadalom előnyös fejlődése akkor következik be, amikor a materiális és spirituális gyarapodás egymás mellett, egymást erősítve zajlik. Jigme Singye Wangchuck GNH-ja négy pilléren alapszik: a fenntartható fejlődés előmozdításán, a kulturális értékek megőrzésén és fejlesztésén, a természeti környezet megóvásán és a jó kormányzat megalapításán. Általános szinten a GNH-koncepció kultúrák feletti - nem kell buddhistának lenni ahhoz, hogy valaki meglássa az értéket ezekben a célokban.