Külön a kicsiknek
Mindegyik pártprogramban megkülönböztetett figyelmet kaptak a hazai vállalkozások, a kicsik és közepesek pedig - legalább egy, de inkább többszöri említés erejéig - külön is szerepelnek.
A Fidesz eddig kevéssé ismert ígérete az egyszerűsített adózási módozatok körének bővítése, a Jobbik magyar bankhálózat kiépítésével képzeli el a kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását, az MDF az ismerethiány ledolgozásában segítene a kis- és középvállalkozásoknak, az LMP a vidéki kkv-szektor sajátosságaihoz igazítaná a támogatásokat, az MSZP a hátrányos helyzetű régiókba tervezett beruházásaik fokozott ösztönzésére vállalkozna.
Fidesz: Talpra állított gazdaság
A Fidesz programjának „Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot!" című fejezetét Matolcsy György, a párt gazdaságpolitikai kabinetének vezetője jegyzi, tartalma és iránya pedig megegyezik azzal, ami a párt kommunikációjában a kampány utolsó heteiben hangsúlyt kapott: a cél a növekedés újraindítása és az, hogy egy évtizeden belül egymillió - vagy még több - új, adózó munkahely jöjjön létre. Orbán Viktor pártelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) március eleji fórumán azt mondta, hogy a vállalatok adóterheit négy év alatt a régiós versenytársak szintjére, majd valamivel az alá csökkentik a Fidesz kormányra kerülése esetén. Az ugyanitt felszólaló Matolcsy György és Chikán Attila volt gazdasági miniszterek szerint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése csak a hazai kis- és középvállalkozásokra támaszkodva történhet meg, előbbi egy március közepi tévéinterjúban egyébként úgy nyilatkozott, hogy a növekedésre még másfél évet várni kell, a radikális adócsökkentésre pedig 2011-től, három év alatt kerülhet sor. A pártprogram szerint csökkenteni akarják az adók számát, egyszerűsíteni az adóbevallásokat, és szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét.
A kkv-k a programban nevesítve szerepelnek például abban az összefüggésben, hogy nekik „a belföldi és a globális piacon új résekre van szükségük a növekedéshez", és ehhez itthon kell kezdeni a piacbővítést. Ugyancsak számukra lehet érdekes, hogy a program szerint ki kell dolgozni „a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására", és állami támogatást kell biztosítani a kisvállalkozások szellemi jogvédelméhez. Az EU-pályázatok nyerteseinél a kisvállalkozások számára a 25 százalékos előlegfizetési arányt 50 százalékra emelnék fel.
Jobbik: Kkv-barát társasági adót
A Jobbik „Radikális változás" címet viselő programja szerint a párt gazdaságpolitikájának fókuszában a munkahelyteremtés áll. A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentős mértékben csökkenteni kívánják, ezt követően pedig szélesíteni az adózók körét. A program konkrétumokat is tartalmaz: „A gazdasági kényszerből külföldre menekült vállalkozások hazahozatala, valamint az itthon maradtak marasztalása érdekében a 200 millió forint összbevétel alatti gazdasági társaságok (a kis- és középvállalkozások) esetében a céges nyereségadó mértéke, valamint a tulajdonos jövedelemkivételét terhelő osztalékadó együttes mértéke ne haladja meg a 30 százalékot.
A párt tervei alapján az áfát nem a számla kibocsátásakor, hanem a pénzügyi teljesítésekor kellene kiegyenlíteni, illetve visszaigényelni. A program szerint a társaságiadó-szabályok versenyhátrányba juttatták a tőkeszegény hazai kis- és középvállalkozásokat, ezért „az adórendszert egyszerűsítjük, átláthatóvá, kiszámíthatóvá tesszük, a jogszabályok egyértelművé tételével". A magyar kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását a banki alapkamat csökkentésével, valamint „a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankhálózat kiépítésével" biztosítanák.
LMP: Más is, meg nem is
Az Lehet Más a Politika programja, amely „A fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia" címet kapta, leszögezi: „a jelenlegi környezet különösen nehéz helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, mert rájuk a változó szabályokhoz való igazodás kényszere és a közterhek is teljes súllyal nehezednek". A programban például olyan konkrét javaslat is megjelenik, hogy bővíteni kellene az olyan, „foglalkoztatási feltételekhez kötött, hosszabb lefutású támogatásokat és hiteleket, amelyek igazodnak a vidéki kkv-szektor lassabb megtérülési ciklusaihoz". A párt szerint egy kedvezőbb környezet a nagyvállalatok és a kkv-k közötti kapcsolatokat is megerősítené.
A szabályozási rendszer változásának a foglalkoztatás élénkítését kellene szolgálnia oly módon, hogy ne ösztönözze a környezetterhelést. A munkára nehezedő adó- és járulékterhelést a párt nyolc év alatt 1000 milliárd forinttal csökkentené. A program ugyanakkor leszögezi: „Nem célunk az általános adócsökkentés: az általunk javasolt átrendezés egyenlege körülbelül nulla. Szerintünk nem az átlagos adószint magas, hanem rossz az adók eloszlása." A mai bonyolult adórendszert a kis adók, illetékek és járulékok nagy részének teljes eltörlésével egyszerűsítenék. Az eva-kulcs 5 százalékos emelését javasolják - hosszabb távon a megszüntetését sem vetik el -, ugyanakkor az áfakörön kívüli, 3-4 millió forint bevételű vállalkozók esetében egy 15 százalékos kulcs bevezetését is támogathatónak látják. A stabil gazdasági környezet érdekében törvényben korlátoznák a szabályozás év közbeni változtatásának lehetőségét.
MDF: Modern Magyarország
A Magyar Demokrata Fórum Bokros Lajos volt pénzügyminiszter neve által fémjelzett „Munka és méltóság = megújuló Magyarország" című programja szerint a gazdaság bővülésének ütemét 3 százalék fölé kell emelni, s ehhez a hazai foglalkoztatási rátának legalább 10 százalékponttal nőnie kell. Ez új munkahelyek sokaságát igényli, s ezeknek a vállalkozók beruházásai, tevékenységük bővülése, új vállalkozások alapítása révén kellene létrejönniük. Mindehhez a hazai gazdálkodási környezet jelentős korszerűsítésére van szükség.
A párt átfogó közteherviselési reformot tervez, melynek eredményeképpen jóval több állampolgár fizet majd egyedileg kevesebb adót, az adókulcsok csökkentésére csak ez után kerülhet sor. Az adóváltozások sorába a minimálbér jelképes 10 százalékos kulcs alá sorolása, idővel az áfa határkulcsának 20 százalékra csökkentése, kedvezményes kulcsának 10 százalékra emelése szerepel, valamint mindenfajta ingatlan megadóztatása és ezáltal 500 milliárd forintos ingatlanadó-bevétel elérése az iparűzési adó eltörlése érdekében.
A párt szerint a magyar gazdaság sebezhetősége abból fakad, hogy nálunk hiányzik a „hazai kis- és középvállalkozók büszke és magabiztos osztálya". A hazai kkv-k „nem csak és nem is elsősorban tőkehiány áldozatai (ezen könnyű lenne segíteni)". Ezért szükség van olyan intézményekre, amelyek „a történelmi tragédiából fakadó hátrányt, elmaradottságot segítenek ledolgozni". Ezért a párt javasolja „olyan kisméretű, tudásalapú kereskedőházak létrehozását", amelyek szolgáltatásokat - jogi tanácsadás, piaci információk nyújtása, marketing, finanszírozási források felkutatása - kínálnának a kkv-k számára.
MSZP: Nemzeti modernizáció
A Magyar Szocialista Párt programjaként Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt „Nemzeti modernizáció, összetartó közösség" című ajánlata szolgál, amely szerint az „erős, sikeres Magyarország" garanciája többek között a versenyképességet szolgáló adórendszer, a munkahelyteremtést, a kis- és középvállalkozásokat előtérbe helyező támogatások rendszere. A párt szerint adócsökkentésre, adóátalakításokra van szükség - például négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentenék a munkavállalók járulékterhét -, amelyeknek fedezetét a válságkezelés nyomán beinduló fellendülés és az állami működés átalakítása adná.
A program leszögezi: a legnagyobb számban a kisebb cégek adnak munkát az embereknek, „támogatásuk ezért kiemelten fontos, nemzeti feladat". Ennek keretében bővítenék a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó társaságiadó-kedvezmények körét, hitellehetőségek, tőkejuttatás és vissza nem térítendő támogatások együttes alkalmazásával segítenék a válság miatt nehéz helyzetbe került kkv-kat, és program indítását javasolják a hátrányos helyzetű régiókba tervezett beruházásaik fokozott ösztönzésére. A kkv-k megerősítése érdekében támogatják a beszállítói lehetőségek és kapacitások bővítését is. A párt 2012-ig legalább további 25 százalékkal csökkentené a vállalkozók szabályozásból adódó adminisztratív terheit, és segítené őket, hogy „minél többet tanuljanak a nagyvállalati szféra gazdálkodási és technológiai tapasztalataiból, eredményeiből, és ezek alapján minél intenzívebb innovációs tevékenységet folytassanak". A munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növelése, a mobilitás ösztönzése érdekében intézkedési csomagot kívánnak összeállítani.
Zöldes ígéretek
Az MSZP az uniós programok folytatását, a Fidesz a zöld munkahelyteremtést, az MDF a környezetterhelés megadóztatását, a Jobbik a radikális megoldásokat javasolja, az LMP pedig - kis túlzással - mindent zöld szemüvegen át vizsgál.
Ugyan minden párt szívesen beszél „zöld gazdaságról", energiahatékonyságról, ám ezeknek a választók mindennapjait - egyelőre - kevésbé meghatározó témáknak kevesebb figyelmet szenteltek programjukban, mint mondjuk az adócsökkentésnek, a korrupcióellenes fellépésnek vagy a közbiztonság javításának.
Fidesz: Zöld közbeszerzés, zöld bank
A Fidesz programjában a „klímaváltozás", a „fenntartható fejlődés" kifejezések nem szerepelnek - a fenntarthatóság szempontja a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban merül fel -, a napjainkban zajló paradigmaváltást a természeti kincseink és az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban említi a dokumentum: „A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik..."
A zöld szempont ugyanakkor megjelenik a program Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének a vezetője által írt fejezetben: „Zöld közbeszerzés alatt a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. Olyan zöld közbeszerzési rendszert, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozatot, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába."
Emellett Orbán Viktor pártelnök, miniszterelnök-jelölt a köztudatba már korábban bedobott „zöld bank" alapítását ígérte februárban, amely úgy tenné lehetővé az energiatakarékos fűtésre való átállást, hogy „az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak". A zöld bank ötletét korábban Nagy Andor vetette fel, amikor tavaly augusztusban arról beszélt, hogy „Zöld Széchenyi-terv elindításával pörgetnék fel a zöld gazdaságot", és ezzel akár 200 ezer munkahely is létrejöhetne.
Jobbik: Ökoszociális nemzetgazdaság
A Jobbik hét fejezetre tagolt, a többi párténál nagyobb terjedelmű programjában a gazdaságpolitikával foglalkozó rész „Az ökoszociális nemzetgazdaság" címet viseli. Külön alfejezetek szólnak a környezetvédelemről és az energiaellátásról, de például az, hogy a „100-150 éve tartó - de mára már omladozó -, az olcsó energiára alapozott gazdaságfejlődési paradigma a végét járja, a globalizáció körbeért a világban, elfogytak tartalékai, hatalmas társadalmi, környezeti és gazdasági pusztulás jár a nyomában", a vidék tematikáját taglaló részben olvasható.
A radikális változást szorgalmazó párt ezt az igényét e téren is megfogalmazza, hogy „a szebb jövőt megvalósíthassuk". Ezért kimondja, hogy a „környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson". A Jobbik többek között javítaná a „szilárd tüzelésű erőműveink hatékonyságát", megszüntetné a kvótarendszert, és helyette „őshonos fajú erdők telepítésével segítené elő a szén-dioxid megkötését", és azt tervezi, hogy „szerves hulladékainkat nagy nyereséggel, környezetbarát módon folyékony energiahordozóvá alakítjuk, eltüntetjük hulladékhegyeinket".
Környezetvédelmi programja elemeként a második helyen említi munkahelyek teremtését „a zöld ipar létrehozásával", de erről ennél többet nem árul el.
LMP: Nagyon zöld
A több mint 200 oldalas programjával legkésőbb előrukkoló Lehet Más a Politika (LMP) több tucatnyi oldalon foglalkozik a fenntartható fejlődéssel - a téma súlyát az is jelzi, hogy a dokumentum címében is szerepel a „fenntartható jövő" -, és mondandóját táblázatok, hivatkozások és statisztikák támasztják alá. Álláspontja szerint a „zöld fordulat" szemléletváltást jelent a gazdaságpolitikában, mely „Magyarország szegényeinek felemelésétől, a munkaerőpiacra való visszatérésüktől és az emberi tőke fejlesztésétől várja elsősorban a gazdasági teljesítmény növekedését".
Az imázsában is zöld oldalát hangsúlyozó párt az új épületekre szigorú energiafelhasználási normát írna elő, „amit fokozatosan közelíteni kell nulla energiafelhasználáshoz". Zöld munkahelyek teremtéséhez többek között a környezeti externáliák megadóztatásával, a környezetterhelési díj jelentős emelésével, a mai uniós programok forrásainak jelentős átcsoportosításával, a dugódíj bevezetésével gyűjtene forrásokat. Becslései szerint a költségvetésnek pluszterheket nem jelentő forrásátcsoportosítással 80-100 új munkahelyet lehetne teremteni a zöld ipar révén.
MDF: A környezetterhelés adózzon
Az MDF programjában a „fenntartható" szó kizárólag az egyensúly és a növekedés jelzője. A „zöld" szó egyszer szerepel a programban, amikor a zöldmezős beruházásokról esik szó, a „környezet" kifejezés is leginkább gazdasági összefüggésben szerepel.
A fenntarthatóságról tehát nem sok szó esik, inkább „praktikus okokból" javasolja a program a helyi adók, konkrétan az ingatlanadó témakörében azt a megoldást, hogy mindent, ami „nyomot hagy a föld arcán", vagyis „foglalja a területet, fogyasztja a fizikai infrastruktúrát (utakat, közvilágítást, víz-, gáz-, szennyvíz- és villanyhálózatot), szennyezi a környezetet, zsúfoltságot okoz, az ennek arányában járuljon hozzá a helyi lakosok közös szükségleteit fedező kiadásokhoz".
MSZP: A zöldgazdaságé a jövő
Az MSZP programja külön fejezetet szán a témának „Környezetvédelem, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások - a zöldgazdaságé a jövő" címmel. A program általánosságban optimista: „A nemzetközi gazdasági válság egyik lehetőséget rejtő következménye, hogy megdől a mértéktelen fogyasztásba vetett hit és a termelési és növekedési kényszer. Minden korábbinál nagyobb esély van arra, hogy egyre nagyobb arányban érvényesül egy olyan fenntartható, környezettudatos modell, amely lehetővé teszi egyrészt az élet minőségének javítását, másfelől azt, hogy a termelés és a fogyasztás igazodjon a földi erőforrások korlátozottságához."
Ugyanakkor nem fest fel rózsás helyzetet: „...rendkívül magas a külső energiafüggőségünk, és klímaváltozás miatt jelentősen csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását." Ezért céljai között megjelenik az energiabiztonság garantálása, ami pedig a hatékonyságot illeti, a köz- és magánépületek, de még a vállalkozások által használt ingatlanok energiafelhasználásának hatékonyságát is javítanák, folytatnák a panel- és Öökoprogramokat, segítenék „az állami és önkormányzati intézményeket abban, hogy energiatakarékossági programokat valósítsanak meg", és az uniós vállalásoknak megfelelően növelnék a megújuló energiaforrások felhasználását. Az szocialisták „zöld energiákra épülő iparág létrehozása" terén remélhető munkaalkalmakat illetően kevésbé derűlátóak, mint a Fidesz, ők itt 100 ezer új munkahely teremtését látják reálisnak.
