Ugyanannyit kevesebből

Az Attila út 23. számú ház lakóit szinte megüti a guta. Az övékével teljesen azonos szemközti ház, az Attila út 25. ugyanis a váratlanul cudar idei telet feleannyiból megússza - tudtuk meg az egyik harmadik emeleti lakótól. Bár e megtakarítási adat pontosságát lehet vitatni, de azt nem, hogy a 25-ben lakóknak megérte elfogadni a Főtávtól az energiaracionalizálási ajánlatot.

Többszörös haszon

Más szelek fújnának?

Ha lenne divatja a szélenergia házi hasznosításának, akkor a Ropatec és a Windside elnevezésű szélgenerátorok lépten-nyomon ott lennének a családi otthonok kertjeiben, a tetőkön vagy a kiszolgáló épületeken. Ezek a vízszintes tengelyű, kicsiny berendezések ugyan nem termelnek túl sok áramot, de működnek szélsőséges időjárási viszonyok között, nem ártanak a madaraknak, rovaroknak, és nem is zajosak. E kicsiny szerkezetek a közeljövőben nagy testvérre tehetnek szert. Györgyi Viktor mérnök szabadalmáról, a közösségi fogyasztáshoz alkalmas, függőleges tengelyű szélerőműről azt tudhatta meg a közvélemény, hogy a régi típusúakhoz képest feleannyi pénzből finanszírozható, egy egymegawattos turbina 500-600 millió forintból megvalósítható. Jellemzője az is, hogy nem kell leállnia sem a túl nagy, sem a túl kis szélben, s jellegéből fakadóan nem kell „szélirányba” fordulnia. A „toronyban” a forgólapátok termelik az áramot. Az alkotás létrehozója abban bízik, hogy „áramgyárát” itthon valósítják majd meg.

A múlt év vége felé született meg és került nyilvánosságra az első összegzés az Attila úti beruházásról. A Főtáv Zrt. „gondozásában" indult el az Ökoplusz nevű program, ahhoz kapcsolódott az I. kerületi ház 84 lakása, hogy korszerűsíttesse fűtési rendszerét. Kiszámolták, hogy átlagosan legkevesebb 17 százalék fűtési költséget takaríthatnak meg. A főpolgármester, Demszky Gábor pedig már a beruházás befejezése pillanatában fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy az Attila úti ház a hatvanas években hagyományos építőanyagokból épült. Vagyis nem csak a házgyári elemekből készült épületek sajátja a „távfűtött pazarlás" megállítása, az energiatakarékosságot segítő eszközök felszerelése.

Az Attila úti ikerházakban viszonylag nagy arányban idősek élnek, akik nem nagyon tudnak közösségi beruházásokat tisztán piaci alapon finanszírozni. A 25-ösben azonban mertek vállalkozni. Az Ökoplusz program pedig „becsatornázott" számukra számos könnyítést: például a Főtáv nyomban felajánlhatott 10 százalék alapdíjkedvezményt, a radiátorcseréket meg a piacinál 40 százalékkal olcsóbban hajtották végre, de még így is megérte a szállító vállalkozásnak az állami támogatást kapó s ezáltal különösen jó vevőnek számító lakosságot kiszolgálni. A múlt évi adatok szerint 45 ezer lakás fűtési rendszerének korszerűsítését elindító Ökoplusz jellemzője az is, hogy bár a lakók pénzmegtakarításait teszik közzé, az igazi haszon mégis az, hogy kevesebb energiát kell felhasználni a fűtéshez.

Közösségi optimalizálás

Az energiamegtakarítási sikertörténetével egyelőre még eléggé egyedülinek számító budaörsi Terrapark technológiai fejlesztésével elérte, hogy különösen olcsón juttatja villamos áramhoz bérlőit. Kétségtelen, hogy műszaki megoldásokra is szükség volt, de a megtakarítás nem kis részben pszichés eredetűnek tűnik. Az irodapark - derült ki a cégtől kapott tájékoztatásból - az áramkereskedőtől nagyfogyasztóként vásárolja a villanyt, míg az irodákat kivevő cégek a rájuk eső költségeket fizetik meg: saját „almérő" eszközökkel kísérik nyomon a fogyasztásukat, és kedvezőbb árat fizetnek, mint egyedi fogyasztóként. A megoldásnak köszönhetően a Terrapark az energiaoptimalizálás egyik úttörőjévé vált, pedig - tehetjük hozzá - az alkalmazott technológia leginkább ahhoz segíti hozzá a bérlőket, hogy önmaguk fegyelmezésében legyenek érdekeltek.

A közösségi fogyasztás - és a közösségi megtakarítás - roppant költségérzékeny terepe az egészségügy is, ahol minden megspórolt „közüzemi forint" a gyógyítást segítheti. Ilyen intézmények számára hozott létre innovatív pénzügyi megoldást a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléssel, energiakereskedelemmel és gázelosztással, közvilágítási és belső világítási rendszerek korszerűsítésével, üzemeltetésével, intézmények komplex energetikai modernizálásával foglalkozó ELMIB Energetikai Zrt. A kórházak az energetikai megtakarításból fedezni tudják a felújítás költségeit. A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti klinikai tömbje új részlegének teljes korszerűsítését végeztették el, a munka árát a „megelőlegezett" energiamegtakarításból fedezi az intézmény és partnere.

Lakossági kedvcsináló

Más terepen is jó eséllyel tudja csökkenteni a felhasznált energiát, a környezet károsítását az energetikai társaság, ugyancsak beruházásra ösztönözve partnereit. Legújabban Tatabánya önkormányzatával együtt átvette a Magyar Villamos Művektől a Tatabányai Fűtőerőművet az ELMIB, így már a sajátjukba ruháznak be úgy, hogy a szükséges teljesítményt lényegesen kevesebb energia felhasználásával érhessék el. A lépés mint lakossági kedvcsináló sem lebecsülendő: az energetikai vállalkozás tájékoztatása szerint pusztán a tulajdonosváltás is pénzt hoz a konyhára, mivel a fűtési elő- és utószezonban a hődíj 35 százalékkal csökken. De a lényeg az, hogy a projekt, mely a távfűtési rendszer korszerűsítéséről, az egyéni hődíjmérés kialakításáról, az egyedileg szabályozható fűtés kiterjesztéséről szól, a technológiai beavatkozás nyomán kevesebb energiából, kisebb költségek mellett lesz képes a szolgáltatásra.

Szabályozásdzsungel

Ez év január elsejétől nem részesülne a kötelező átvételi (KÁT) rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása nyomán, emlékeztették a sajtót a Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértői. A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát az országgyűlés december közepén elfogadott döntése alapján, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát.

A döntés értelmében bár csökkenhetnek a villamosenergia-fogyasztók terhei azokon a településeken, ahol a kötelező átvételi rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt, a kieső támogatás mértékével növekedhet jövőre a távfűtés díja. A kogenerációs, más szóval kapcsolt energiatermelést végző erőművek legtöbbje az általuk termelt villamos energiát ez idáig a KÁT-rendszer keretein belül értékesítette. Ennek lényege, hogy egyes támogatott technológiát alkalmazó erőművektől a rendszerirányító Mavir Zrt. jogszabály alapján meghatározott, a piacinál magasabb, támogatott áron vásárolja meg a termelt villamos energiát, majd azt továbbértékesíti oly módon, hogy az végül a villamosenergia-fogyasztók számláiban jelenik meg. (A kogenerációs technológia lényege, hogy földgázból az erőmű egyszerre állít elő villamos és a távfűtő rendszerben felhasználható hőenergiát, s ehhez lényegesen kevesebb földgáz kell, mint ha különálló erőművekben állítanák ezeket elő. Hazánkban a kogeneráció támogatását a KÁT-rendszer keretében oldották meg, amely biztosítja, hogy az ilyen erőművek kedvező áron értékesíthessék az energiahatékonyan és környezetbarátan termelt, de kevéssé piacképes villamos energiájukat.)

A tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás a fogyasztók tehermentesítése érdekében szűkítette a kötelező átvételi rendszerben részt vevők körét, a decemberi módosítás alapján viszont az erőművek ismételten kérelmezhetik a KÁT-rendszerben való értékesítési jogosultságuk meghosszabbítását. A részletszabályok azonban továbbra is hiányoznak, így vélhetően a MEH-re vár, hogy közigazgatási szervként energiapolitikai ügyekben hozzon döntést.