Ha lemarad, kimarad

A digitális felkészültség - e-skills - a foglalkoztatásbővítés, a versenyképesség-növelés és a növekedési képesség motorja, ezért elengedhetetlen a fejlesztése. Öt év múlva az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz digitális felkészültségre.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

 

Gazdasági előnyök
A szélessávú internet és az e-készségek terjedése Európa fejlődésének igazi motorja lehet, hiszen akár egymillió munkahely teremtéséhez járulhat hozzá, és 850 milliárd eurós gazdasági növekedést is eredményezhet, hangsúlyozta egy beszédében Vivien Reading, az unió információs társadalomért és médiáért felelős biztosa. Egy világbanki tanulmány szerint az e-készségek minden 10 százaléknyi növekedése 1,3 százalékos GDP-növekedést eredényez.

Az e-skills gyűjtőnévvel összefogott témák 2005 óta egyre hangsúlyosabban jelennek meg az Európai Unió stratégiájában és programjaiban, mivel tömeges fejlesztésük kiemelten fontos kérdés a végletes leszakadás elkerülése érdekében. A várakozások szerint ugyanis öt év múlva az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz digitális felkészültségre. A következő öt év a digitális átállásról szól majd Herczog Edit európai parlamenti képviselő szerint. Az ehhez szükséges feltételek közül a hardverfejlesztés központi szinten szabályozott és támogatott, a tartalmi fejlesztés azonban tagállami szinten zajlik, az alapja pedig még mindig a digitális analfabetizmus felszámolása.

Sürget az idő

Az IDC globális informatikai kutatócég nemrég tette közzé a Microsoft megbízásából készített, e-készségekről szóló felmérését, melynek eredményei szerint Magyarországon minden munkavállaló számára kritikus fontosságú az e-készségek elsajátítása és a kapcsolódó oktatás. Az infokommunikációs készségeket nem igénylő állások száma már jelenleg is kevés, és várhatóan tovább csökken. A dolgozóknak egyre magasabb szintű e-készségeket írnak elő, és öt év múlva az állások 90 százaléka esetében elvárják majd tőlük, hogy képesek legyenek az infokommunikációs eszközök használatára. Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a digitális készségek fejlesztése nemcsak rendkívül fontos, hanem ugyanannyira sürgető kérdés is. A szakember szerint, mivel tömegeket kell átvinni a „túlpartra", épp itt az ideje nekikezdeni e feladatnak. A kontinensen belüli hatalmas különbségeket sürgősen le kell küzdeni, annál is inkább, mert néhány év múlva a munkáltatói elvárások ezen a téren gyakorlatilag megegyeznek majd Magyarországon és például az e-készségek elterjedtsége terén élen járó Svédországban. A szakember szerint a döntés az iparági, civil és állami összefogásról nem ér sokat, amíg megvalósítása el nem kezdődik, hiszen, mint mondja, ezt a versenyt lassúak és gyorsak játsszák.

Az IDC-tanulmány fontos megállapítása az is, hogy a jelenlegi aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulás intézményét a kormányzatnak, a civil és az üzleti szférának egyaránt támogatnia kell. Herczog Edit szerint ráadásul ennek érdekében nemcsak financiális, de társadalmi gátak leküzdésére is szükség van. Az infokommunikációs alapkészségek elsajátítását célzó felnőttképzés legkézenfekvőbb módja ugyanis az lenne, hogy a „digitális bennszülöttek", vagyis az y generáció tagjai oktassák a „betelepülő" idősebbeket.

Csak együtt sikerülhet

A már évek óta létező stratégiai célkitűzések mellett ugyanilyen fontos a konkrét és tömeges programok mielőbbi megvalósítása, amelynek során minden érintett szektor összeadja erőforrásait a siker érdekében. Az e-készségek egyike azon területeknek, ahol az állami, a vállalati, az oktatási és a szakmai civil szféra a leghatékonyabb szoros együttműködéseket hozta létre Európa-szerte, közülük, úttörő jelentősége miatt, kiemelendő a páneurópai e-skills Industry Leadership Board és az Employability Alliance. E szervezetek magyar megfelelője az IKT-iparági, oktatási és civil partnereket tömörítő Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT). Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a MEFIT Alapítvány 2010 januárja és márciusa között országos méretű rendezvénysorozattal hívja fel a hazai szakmai közvélemény figyelmét az e-készségek kulcsfontosságú szerepére gazdaságunk élénkítésében és versenyképességünk növelésében. A rendezvénysorozat szervesen kapcsolódik az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága által indított európai méretű kampányhoz. Ez a döntéshozók, a kis- és középvállalkozások, a diákok és az informatikai szakemberek figyelmét irányítja azokra a lehetőségekre, amelyeket az infokommunikációs technológiák révén kialakított tudásfejlesztés és az ezáltal elérhető gazdasági, munka-és karrierlehetőségek kínálnak.

A rendezvénysorozatot az iparág meghatározó multinacionális és hazai nagyvállalatai, valamint kis és középes cégei segítik, amelyek saját programjaikkal maguk is régóta elhivatott képviselői a digitális készségek fejlesztésének. Herzog Edit - aki Pilar del Castillo néppárti képviselővel együtt az e-készségek fejlesztésének nagykövete - azt mondja, a program legfontosabb célja, hogy döntésközelben nem lévő témák kerüljenek európai szinten előtérbe, ily módon lehetővé téve a közös, egyidejű előrelépést. A projekt elemeinek összeállításakor meghatározó szerepet kapott a MEFIT Alapítvány által kezdeményezett TITAN program célkitűzéseinek adaptálása (lásd: Piac & Profit 2009/12.). A 2010 januárja és márciusa között szervezett programok kapcsán Keresztesi János, az IVSZ elnöke hangsúlyozta: az e-készségek fejlesztéséért tett erőfeszítések korántsem csak erre a pár hónapra korlátozódnak, a program csupán az uniós kampányhoz kapcsolódó kiemelt rendezvény.

A politikusok is egyetértenek
Az infokommunikációt a magyar gazdaság egyik lehetséges kitörési pontjának tartja Nyitrai Zsolt, a Fidesz képviselője. Éppen ezért kitüntetett figyelmet érdemel, s várhatóan konszenzusos kérdésként talán könnyebb ezen a területen valós változásokat generálni. Pettkó András MDF-es képviselő szerint is fontos az informatika szakmai ügyként kezelése. Ennek érdekében kezdeményezik, hogy a témával önálló parlamenti főbizottság foglalkozzon, s erősítsék meg az oktatást, beleértve a felnőttképzést is. Ezenkívül a költségvetésben külön pályázati keret létrehozását javasolják az informatikával foglalkozó civil szervezetek számára.

Véleményvezér

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba

Ömlik az uniós pénz Lengyelországba 

Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo