A tartós befektetési számlát (tbsz) az öngondoskodás ösztönzése céljából vezette be 2010-től az szja-törvény. A konstrukció viszonylag egyszerű, jól átlátható megtakarítási forma, ami nem csak gyakorlott befektetőknek jelent előnyöket. Veszíteni nem lehet rajta, legfeljebb a kamatadó-megtakarítás úszik el, ha végül a tervezettnél rövidebb ideig tudja valaki nélkülözni a megtakarítását.
A türelem pénzt terem
Valójában az ügyfél szempontjából az első időszakban nincs különbség a tartós befektetési számla és bármilyen bankszámla között. Az új konstrukció előnye viszont, hogy a számlán elhelyezett közép- és hosszú távú - három-, illetve ötéves - megtakarításokra adókedvezmény vagy adómentesség jár, azaz a „megtakarított" adóval nagyobb lesz a befektetésen elért kamat vagy hozam.
A tartós befektetési szerződés már kis összeggel is elindítható: a törvényben előírt számlanyitási minimum 25 ezer forint, de ez bankonként változhat. A számlán elhelyezett összeg az adott naptári évben tetszőlegesen növelhető, de a következő évben már új számlán folytatható a megtakarítás, és az összegek nem vonhatók össze. Ha valaki például 2010 során nyit tartós befektetési számlát, legkorábban 2013. december 31-én veheti igénybe az adókedvezményt: azon a napon és az azt követő két évben 50 százalékos kamatadó-kedvezménnyel, azaz a jelenlegi jogszabályok szerint 10 százalékos adó mellett juthat a megtakarítása bármekkora hányadához. 2015. december 31-ét követően pedig már ez a 10 százalék is megspórolható. Ezt követően a számla automatikusan megszűnik, és a megtakarítás futamideje újraindul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy új tartós befektetési szerződést kell kötni a bankkal, amikor is az első év ismét a felhalmozási időszak lesz a számlán, és csak a nyitás évét követő január elsején indul a három-, illetve ötéves megtakarítási periódus.
Ehhez a megtakarítási formához nem kell más, csak egy folyószámla az adott pénzintézetnél, majd ki kell választani a megfelelő megtakarítási konstrukciót. Dönteni kell például a befektetés típusáról: a törvényi szabályozás ugyanis kimondja, hogy a számlán vagy betétben, vagy értékpapírban kell elhelyezni a megtakarítást, a két befektetési forma nem átjárható. Azt viszont nem tiltja a jogszabály, hogy valaki két külön számlát nyisson a két befektetési típus számára. A törvény rendelkezik arról is, hogy a tartós befektetési számlára csak forintalapú eszközöket lehet bevezetni.
Hosszabb távra
A hosszú távú megtakarítások ösztönzésére mindenképpen szükség van Magyarországon. Az európai átlagnál jelentősen alacsonyabb megtakarítási hajlandóság ugyanis az öngondoskodás és így az időskori jövedelmek mértékét is erősen befolyásolja, nehezítve a nyugdíjrendszer bármilyen strukturális átalakítását. A statisztikák rámutatnak egy másik problémára is: a magyar lakosság kizárólag nagyon magas hozamvárakozások mellett hajlandó a pénzét elhelyezni. Ez visszahat a forinthitelek kamataira, és egyáltalán nem segíti a devizahitelek visszaszorítását, ami pedig - ahogyan a válság is megmutatta - a bankok és ügyfelek közös érdeke lenne. De nem csupán az inflációs várakozások tartanak vissza sokakat attól, hogy a félretett pénzüket több évre lekössék. A nehezen kiszámítható jövő és a zsugorodó jövedelmek sem növelik a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot.
A január 1-jétől életbe lépett konstrukció célja, hogy mindezekre a kihívásokra válaszoljon. Ahogyan Pohner Anikó, a Sopron Bank Burgenland vezérigazgató-helyettese fogalmaz: veszíteni akkor sem lehet a befektetési formán, ha nem sikerül teljesíteni a tervezett futamidőt, hiszen a számla bármikor megszüntethető. Részösszeget azonban kizárólag egyszer, a harmadik év végén lehet kivenni. Ha valaki nem szeretné, hogy egy kisebb likviditási probléma is az egész megtakarítás adókedvezményét kockáztassa, némi fondorlatra van szükség. Vagy több névre kell szétosztani az összeget, vagy több szolgáltatóval kell szerződést kötni. Ugyanaz a személy adott naptári évben ugyanannál a banknál azonban csak egy tartós befektetési szerződést köthet.
A betétfeltörés ára az adott banki konstrukció függvénye. Három lehetséges kimenet képzelhető el: a bank megadja az időarányos kamatokat az ügyfélnek a feltört betétre, de van feltörési díj; olyan konstrukció is létezik, hogy a pénzintézet nem adja meg a kamatot, és nincs feltörési díj; a legrosszabb esetben pedig az időarányos kamatot nem, feltörési díjat viszont felszámít a bank. Ebben az esetben - a törvényi előírásból következően - az ügyfélnek utólag, önbevallással kell megfizetnie a teljes kamatadót. Igaz, a befizetésre csak a következő adóbevalláskor kerül sor, így a megnövekedett adminisztrációs terhekért némi kárpótlást nyújt a fizetési kötelezettség későbbi határideje.
A gazdasági válság megmutatta, hogy milyen fontosak a vésztartalékok, és ez a konstrukció számos helyzetben megoldás lehet. A rendszeres megtakarítás mellett szól például, ha arra számítunk, hogy a havi jövedelmünk a jövőben akár betegség, nyugdíj vagy a munkahely elvesztése miatt csökken, vagy nő az állandó kiadások mértéke, mert mondjuk a gyerek egyetemre megy. Miután a konstrukció jellegéből adódóan a befektetett összegek évente szabadulnak fel, előre tervezhető a jövedelempótlás mértéke. A tartós befektetési szerződés más előtakarékossági formákkal, például a nyugdíj-előtakarékossági számlával is összehangolható, ha valaki mindkét öngondoskodási forma előnyeit szeretné kiaknázni.
Garantált reálhozam
Az adómegtakarítás tényleges mértéke egyrészt a számlán elhelyezett összeg és a futamidő, másrészt viszont a kamatláb függvénye. Ez utóbbit a pénzintézetek egyedi ajánlatai befolyásolják.
A Sopron Bank munkatársainak számítása szerint például ötéves futamidőt és évi 7 százalékos bruttó kamatot feltételezve a tartós befektetési számlán elérhető nyereség akár meghaladhatja a tőke 10 százalékát is. Nagyobb összeg, mondjuk 10 millió forint esetén tehát akár az egymillió forintot is elérheti. Természetesen magasabb kamatlábnál, illetve nagyobb összeg esetén a befektető zsebében még több marad.
- Az elmúlt hat évben két alkalommal, 2006-ban és 2007-ben is előfordult, hogy az ügyfeleknek negatív nettó reálkamatot kellett elszenvedniük, vagyis a megtakarításuk vásárlóértéke csökkent. A számításaink viszont azt mutatják, hogy a kamatadó nélkül szinte garantált a reálhozam - magyarázza Pohner Anikó.
Szinte valamennyi bank nagyon hamar reagált a lehetőségre, és kidolgozta saját konstrukcióját. Ahogyan pénzintézetenként változik a betéti portfólió - a konstrukciók és az elérhető kamatok -, a tbsz-ajánlatok palettája is nagyon színes: az árak és a kamatok is eltérhetnek.