Az elmúlt nyolc évben elért eredmények fontosak, a következő kormányzati ciklusban ezen az ösvényen kellene továbbmenni - hangsúlyozta az infokommunikációért felelős államtitkár, kormánybiztos az E-Magyarország, e-kormányzat konferencia nyitóbeszédében. Baja Ferenc szerint az elmúlt nyolc év legfontosabb tanulsága, hogy egyetértés nélkül nem lehet sikereket elérni. Úgy vélekedett, hogy kevés olyan előremutató elektronikus közszolgáltatási törvény van Európában, mint a miénk, amely kijelöli a szereplők feladatait és az együttműködés rendjét. Az államtitkár szerint a következő lépés az intézményrendszer és a közszolgáltatók közös platformra kerülése és a közös ügyfélkiszolgáló rendszer elindítása. A 2005-ben elindult Ügyfélkaput ma több mint 800 ezren használják, és több mint 30 ezer közigazgatási intézmény e-szolgáltatásai érhetők el. A kormánybiztos azt ígérte, hogy még a ciklus vége előtt elkészítenek egy olyan stratégiát, amely a következő kormányzat számára elősegíti a tervek késlekedés nélküli elkészítését.
A lényeg, hogy működjön
Helyes döntés volt, hogy a kormányzat egy kézbe helyezte az infokommunikáció irányítását, és ezt a rendszert a következő kormányzatnak is érdemes lesz megtartania - fogalmazták meg a bevezető előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Szinte egyöntetűen elismerték a Baja Ferenc vezetésével az e-kormányzatban elért eredményeket, ugyanakkor továbbra is megoldandónak találták az e-demokrácia kérdését. Az iparág képviselői szerint az elmúlt hét évben a mindenkori kormányzatok elszalasztották az infokommunikációs iparág mint kitörési pont fejlesztésének lehetőségét.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke - aki saját bevallása szerint csak elfogultan tud nyilatkozni a témáról, hiszen elkötelezettje a digitális átállásnak - egy dilemmát fogalmazott meg, amelyet maga sem tudott eldönteni: vajon a „netokrácia felvilágosult abszolutizmusa" vagy „a digitális analfabéták lázadása" következik-e. Egy biztos, mondta, hogy az információs szupersztrádát új sávokkal kell bővíteni. Fontos lenne azt is meghatározni, hogy az államnak milyen szolgáltatásokat kellene nyújtania, és a számonkérés lehetőségét is bele kell kódolni a rendszerbe.
Az önkormányzatokat a válság közepette nem az e-kormányzás kapcsán elért eredmények érdeklik, hanem saját helyzetüket próbálják stabilizálni - mondta Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Budapest XI. kerületének polgármestere, aki arról is beszélt, hogy az e-közigazgatást tekintve is vannak gondok: egyelőre az önkormányzatok 77 százalékának van szélessávú internetelérése, honlapja pedig csak kétezernek. Épp ezért kérdéses, hogyan valósulhat meg a 2011-re elvárt teljes körű e-kommunikáció.
Aggasztó jelek mutatkoznak az IKT-szektorban, fogalmazott meg egy újabb gondot Papp István, a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese: az elmúlt másfél évben lelassult az ágazat fejlődésének dinamikája, és komoly probléma az is, hogy a GDP 10 százalékát adó iparág nincs a súlyának megfelelően kezelve. Pettkó András független országgyűlési képviselő szerint a parlamentben megbuktatott indítványok is közrejátszanak abban, hogy az Ügyfélkapunak még mindig „csak" 800 ezer ügyfele van. Az e-demokrácia hiányosságaként említette, hogy az állampolgárok nálunk nem kezdeményezhetnek törvénymódosítást, a korrupcióellenes e-harc sem működik, s hogy az internetről szinte semmilyen információt nem lehet megtudni a közszféra kifizetéseiről.
A felhasználókat nem érdekli, hogy a rendszer hogyan működik, a lényeg, hogy működjön, biztonságos és ésszerű legyen - szögezte le Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, aki azt is hangsúlyozta, hogy szükség van magyar multikra is, s elengedhetetlen az intellektuális teljesítmények elismerése. Mindennek előfeltétele azonban a digitális esélyegyenlőség megteremtése és az élethosszig tartó képzés.
A parlamenti pártok szemével
Az információs társadalom és gazdaság fejlődésének felgyorsítása, a fejlett e-közigazgatás megvalósítása érdekében kidolgozott stratégiájukat ismertették a parlamenti pártok képviselői: mit és hogyan tennének kormányra kerülve? Elsőként Kovács Kálmán az SZDSZ programját képviselve arról beszélt, hogy a mindenkori kormányzatnak gondolkodnia kell az információs társadalom jövőjéről, de szolgáltatóként maradjon ki az informatikával összefüggő fizikai, technikai rendszerből, tartalomszolgáltatói minőségben - piaci szereplők segítségével - viszont nagyon is vegyen részt a folyamatokban.
Időtálló, a kormányváltásokat is kibíró fejlesztések szükségességét hangsúlyozta az MSZP-s Márfai Péter, az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alelnöke, aki szerint a nemzeti digitális közműrendszer ugyan minden közösséghez elviszi a szélessávot, de olyan tulajdonsága nincs, hogy azt minden felhasználóhoz is eljuttassa. Ez utóbbi problémára kínált többek között megoldást a kereszténydemokrata Molnár Béla, aki szerint a társadalom hasonlóan kritikus helyzetben van, mint ezer évvel ezelőtt, amikor a templomok építésével terjedt el a keresztény kultúra. Ma a vidéki plébánosok, a helyi értelmiségiek képesek a leszakadó rétegek megszólítására. A képviselő kérte is az informatikusokat, hogy ha a plébánosok internetkávézót akarnának üzemeltetni, segítsék őket ebben.
A konferencia számára készített videoüzenetében fejtette ki pártja véleményét a Fidesz informatikai munkacsoportjának vezetője, dr. Nyitrai Zsolt, aki külföldi útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ő úgy látja, hogy kormányzati összevisszaság és fejetlenség uralkodik az informatika területén, s azért is felelős a jelenlegi kabinet, hogy a digitális közbizalom meggyengült az országban. A videofelvételen megszólalt Navracsics Tibor frakcióvezető is, aki az informatikai tudás fontosságát abból a megközelítésből vázolta fel, hogy a polgárokat szolgáló korszerű állam ilyen eszközzel képes megfelelni feladatának. A Fidesz hatalomra jutása esetén az IT-iparágat kiemelten kívánja kezelni, és már a ciklus elején megalkot egy világos, átlátható stratégiát. A fenntartható fejlődést az informatikán keresztül is érvényre kívánja juttatni az MDF, fejtette ki Szemereki Zoltán, az elnöki kabinet tagja, aki úgy vélte, az informatikában ugyanúgy szükség van állami beavatkozásra, mint szabályozottan működő piacra. Kifejtette: a szélessávú hálózatnál óriási tartalékok vannak, amelyre mindenképpen koncentrálni kell a jövőben.
A digitális közmű olyan, mint az autópálya
Az „elmélet" után jöjjön a gyakorlat, ezt az elvet követve a gazdasági, a szakmai és a közélet szereplői már pragmatikusabban közelítették meg az e-kormányzat-problematikát.
Igaz, hogy számos jó kezdeményezés indult az elmúlt időszakban, és nem lehetetlen, hogy a 2014-es választások már az interneten dőlnek el - mondta Papp Péter, a Kancellár.hu Zrt. vezérigazgatója -, de az állampolgárok nincsenek felkészülve. Ma bárki felcsatlakozhat az Ügyfélkapura, s szerinte igen nagy hatalma lesz annak, aki a kezében tudja ezt az adatbázist. Az Ügyfélkaput most is naponta több száz támadás éri, mondta el Oláh István György, a Kopint-Datorg Zrt. vezérigazgatója, az állami adatbázisokat pedig szigorú adatvédelmi szabályozás védi, magáncélra nem lehet felhasználni, ennek ellenőrzésén független testületek őrködnek. Szerinte az állampolgárok felkészültsége nem az Ügyfélkapun múlik, az igazgatási ügyek komplikáltsága a gond, vagyis egyértelműen a közigazgatás egyszerűsítése a megoldás.
Optimizmusát hangoztatta Kónya László, aki szerint egy új generáció nő fel, amely az „internetben él", használja a web 2.0 adta lehetőségeket, blogot ír, olvas, s épp ezért az ICT Systems vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy az e-közigazgatásnak is ki kellene használnia ezeket a lehetőségeket. Kónya szerint központosított megoldásokra van szükség az e-kormányzatban, a technológiai háttér biztonsága pedig kulcskérdés.
Miért nem indul el a jól előkészített projektek megvalósítása? Ezt kérte számon a kormányzaton Risztics Péter, a BME Informatikai Központ igazgatója. Ugyanakkor Paál Péter, az Amcham informatikai bizottságának elnöke, a szervezet 2007-es javaslatcsomagjára emlékezve rámutatott: az e-iratkezelés, az elektronikus fizetés, az Ügyfélkapu szolgáltatásainak javítása mind-mind olyan feladat, amelyben sikerült előbbre lépni, bár a teljes megvalósítás még várat magára. Jó ötletekre van szükség, amelyeket jól kell megvalósítani, szögezte le Pettkó András, aki szerint az elmúlt évek jelentős pozitívuma, hogy bármilyen probléma van a rendszerekkel, az Országgyűlés bizottságában a pártok képviselői egyeztetnek, és e téren nincsenek pártpolitikai összecsapások.
Baja Ferenc végszavában kijelentette: az IKT-szektor felelősségteljesen állt hozzá a helyzethez, ahogyan az ellenzék is. Úgy vélte, a jövő évi választások után minden eldől, mert ha az első évben nem lesz prioritás az IKT, akkor ezen nehéz lesz változtatni. A digitális közmű olyan, mint az autópálya: nem kell félni elkezdeni megépíteni - vont párhuzamot a kormánybiztos, aki megköszönte a Piac & Profitnak, hogy nyolc év alatt olyan közösséget teremtett az e-Magyarország-konferenciákkal, amely igazi szakmai műhelyként működött.
Az állam szolgáltatna
Bár elemi feltétel lenne, hogy a különböző projekteknél kevés legyen az adminisztratív teher, ez jelenleg nem adott - állította Papp Imre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakállamtitkára, aki az elhatalmasodó bürokrácia példájaként említette, hogy mintegy 1100 szakhatósági közreműködést számoltak a közigazgatási hatósági eljárás során, amiből 300-350-et egyből meg lehetett szüntetni. Úgy vélte, ma már változik az engedélyeztetési felfogás, amit az is mutat, hogy korábban egy ügyben engedélyt kellett kérni, most viszont legtöbbször csak bejelentést kell tenni.
Szolgáltató-e az állam, s ha nem, mikor lesz az? Ezzel a kérdéssel indított Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Közigazgatási Reform Programok Irányító hatóságának főigazgatója, aki beszámolt arról, hogy az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében eddig 4 milliárd forintot költöttek el, és 13,8 milliárdról kötöttek szerződést. A pénzekből több területet is támogatnak: informatikai fejlesztéseket, a leghátrányosabb kistérségeket, a korrupciós kockázatok feltérképezését. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) során már 11 milliárd forintot fizettek ki, 48 milliárdot pedig megítéltek a nyerteseknek. A pénzből többek között szakágazati rendszereket fejlesztenek, ami véleménye szerint visszafordíthatatlan fejlődést hoz.
Ma Magyarországon kisebbségben vannak azok, akik láttak e-számlát, pedig 2004-től nincsenek már gátló tényezők, 2007-ben a használatát is egyszerűsítették, ami ugyan lökést adott az elterjedésének, de a mai napig maradt még teendő - vallotta meg előadásában Pócza András, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs főosztályának főreferense. Az Elektronikus Számlakibocsátók Egyesületének elnöke, Magyar István pedig arról számolt be, hogy ma 4 millió számlát állítanak ki elektronikus formában, a lakosság számára viszont 400 millió számlát nyomtatnak ki a különböző cégek. Ezt nagymértékben lehetne csökkenteni, hiszen az e-számlázás elterjedését három pályázati kiírás is támogatja.
E-gazdaság kontra digitális írástudatlanság
A konferencia első napját dialógusok zárták. Az információs társadalom fejlődése felgyorsulásának esélyeit latolgató beszélgetés vezérszónoka, Téglássy Orsolya, a MEH főosztályvezetője kiemelte: a digitális írástudást programok segítik, így a közösségi internetelérési pontok megvalósításához is lehetett forrásokat nyerni. Elmondta, hogy 2006 és 2009 között 14 százalékkal bővült az internetet és számítógépet egyaránt rendszeresen igénybe vevők a tábora. A vállalati szféra ellátottságát - 83 százalék rendelkezik szélessávval - jónak ítélte, és a fejlesztési stratégia pilléreként említette a kkv-k digitális fejlődését indukáló akciókat, amelyekhez ugyancsak pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre. Az európai vállalkozások fejlődése zálogának tartja a nagysebességű hálózatok kiépítését Herczog Edit európai parlamenti képviselő, aki elmondta: itt piaci alapú fejlődést képzelnek el Brüsszelben, de forrásaival az EU maga is szerepet vállal a fejlesztésben. Kiemelte, hogy a számítástechnikának fontos szerepe lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakításában is, és Európa ennek szószólója lesz a koppenhágai csúcson. A lisszaboni program utáni időkről adott értékelést Erényi István EU-szakértő, kijelentve, hogy a legkevesebb lépést az e-gazdaság kiépítésében tette meg az integráció.
Az OECD-országokban két és félszer annyit költenek informatikai és telekommunikációs kutatásokra, mint járműipari fejlesztésekre, Magyarországon viszont messze nem ez a helyzet - világított rá az innováció hiányosságaira Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke, aki úgy vélte, hasznos lenne, ha a kkv-k több lehetőséget, támogatást kapnának, hogy több szabadalom, innovációs eljárás megvalósításában vehessenek részt. A HungaroDigiTel Kft. vezetője, Antonio Felizardo annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az a legfontosabb, hogy sikerüljön odavonzani az embereket a képernyőkhöz, amit megfelelő alkalmazásokkal, amelyek a mindennapi dolgaik intézésében segítik őket, el lehet érni. Éppen ezért minden faluban kell közösségi pont, ahol a helyiek hozzájutnak ügyeik intézési lehetőségeihez.
A szakma összefogása
Az IKT-szektor felelősségvállalásáról folytatott dialógusban a hozzászólók és a közönség soraiban ülők ugyanarra a következtetésre jutottak: a digitális írástudás fejlesztésére kevés a pénz, de nem minden pénzkérdés. A megváltozott helyzet a cégek felelősségvállalását is befolyásolja: ma az a kérdés, hogyan tudnak munkahelyeket teremteni - mondta a dialógus vezérszónoka, Lerch Attila, a Microsoft Magyarország Kft. üzletfejlesztési igazgatója hangsúlyozva, hogy a szakmának ma innen kell megközelítenie a társadalmi felelősségvállalás kérdését. A MEFIT Alapítvány főigazgatója, Tilesch György kiemelte, hogy mindössze 10 százalék azoknak az állásoknak az aránya, amelyekhez nincs szükség IKT-tudásra. A TITAN (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) mégsem tudott elindulni, pedig másfél évvel ezelőtt a parlamentben bejelentették elfogadását. Akkor időben voltunk, ma már el vagyunk késve - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban Téglássy Orsolya azt hangsúlyozta, hogy a célkitűzésekkel a kormányzat egyetért, a folyamatot azonban lassítja, hogy a program részleteit az EU társfinanszírozásának keretrendszeréhez kell igazítani.
A digitális írástudás elterjedése érdekében az IKT-cégek szponzorálják az iskolákat - javasolta Szlankó János, a KFKI Zrt. elnöke. Az Infórum főtitkára, Dombi Gábor az e-örökbefogadási programot ismertette, aminek lényege: egy-egy cég úgy patronálja az általa választott intézményt, hogy karbantartja eszközeit, segít eligazodni az újdonságokban. Drajkó László egy idézettel kezdte hozzászólását: „Ne azt kérdezzük, hogy az ország mit tesz értünk, hanem, hogy mi mit tehetünk az országért" - s kijelentette: el kell menni az iskolákba, és oktatni. Az Oktatási Minisztérium nyitottságát hiányolta Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora. Mint mondta, míg 1992 és 1997 között 40 ezer ember a saját pénzén akart informatikát tanulni, ma tizedennyi jelentkező sincs, miután a bürokratikus szabályok megnehezítették a részvételt.
Miért jó az információs társadalom?
A hírközlésnek, távközlésnek az információs gazdaság és az e-közigazgatás fejlődésének felgyorsításában játszott szerepét boncolgató dialógusban kitűnt, hogy szükség van a digitális közműre (NDK), de a stratégiai kérdések mellett a problémák konkrét megoldásáról is fontos beszélni. Az internetnek alapvető infrastrukturális szerepe van az információs társadalomban, szögezte le Debreceni Győző, a MEH infokommunikációs főosztályának osztályvezetője, aki szerint könnyen belátható, hogy a szolgáltatók csak érdemi megtérülés esetén kezdenek fejlesztésbe, így szükség van az állam szerepvállalására a nemzeti digitális közmű fejlesztésében.
Infrastrukturális szempontból jobb a helyzet, mint az információs társadalom többi eleme - tartalom és fogyasztók - tekintetében - összegezte a helyzetet Tóth László, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) nemzetközi és stratégiai főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy az infrastruktúra szabályozásában meg kell felelnünk az európai követelményeknek. Az emberek többsége még mindig nem érti, mire jó az információs társadalom - emelt ki egy negatív momentumot Császár Zoltán, a Magyar Telekom Csoport szabályozási igazgatója. Szerinte - figyelembe véve a fejlett, magyar nyelvű tartalmat és a kínálati oldalon érezhető törekvéseket - a keresleti oldal fejlesztése igényelne jelentősebb erőfeszítést. Előrelépést igénylő területként a felhasználói oldal eszközeinek fejlesztését emelte ki Kőrösi Szabolcs Gábor, a MEH hírközlési és postaügyi főosztályának vezetője.
A felvezetők után a hallgatók hozzászólásaival sokkal konkrétabb problémákra terelődött a beszélgetés. Fúlókércs, egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség egyik településének polgármestere azt kérte számon, miként oktassák a fiatalokat, ha az egyetlen elérhető, sulinetes internet-hozzáférés alkalmatlan egy iskolai csoport általi használatra. Debreceni Győző véleménye szerint a digitális közmű kiépítése lehet a megoldás, mert a piac olyan mértékű növekedésére nem számíthatunk, amely miatt a szolgáltatók lefednék az ellátatlan területeket. Egy másik hozzászóló szerint a szolgáltatók olyannyira nem motiváltak, hogy meglévő piaci igényre - konkrétan 400 potenciális előfizető megkeresésére - sem reagáltak egy a fővárostól négy kilométerre lévő település esetében. Mások problémaként vetették fel a magas piaci árakat, ami szintén a leszakadástól fenyegetett csoportok internethasználata ellen hat. Erre reagálva Debreceni kifejtette, az árak szórása is a verseny hiányát mutatja, tehát annak élénkítése a legfontosabb feladat. Császár Zoltán az NHH-t okolta a „ragadós" árak eltűréséért, hogy bár a hűségidők már régen lejártak, a régi ügyfelek a régi árat fizetik, miközben harmadáron is kötnek új szerződéseket.
ASP-központok mindenekelőtt
A fejlesztéseket csak összehangoltan lehet végrehajtani - hangsúlyozta Varga Zoltán önkormányzati miniszter a konferencia másnapját megnyitó előadásában. A tét nem kicsi, mondta, mivel az uniós támogatásoknak köszönhetően soha nem látott források nyíltak meg, ha viszont a valós társadalmi hasznosulás elmarad, a pénzeket feleslegesen költötte el Magyarország. Leszögezte: szükséges - és folyik is - az önkormányzatok e-közigazgatásának fejlesztése és a szolgáltató állam kialakítása, amelynek fő célja az állampolgárok és vállalkozások igényeinek magasabb szintű kielégítése, a hatékonyabb, ügyfélközpontú ügyintézés.
A hazai támogatási programok eddigi célterületei elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, az internet-hozzáférés elősegítésére irányultak, mondta el Kópiás Bence, a Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatási főosztályának főosztályvezető-helyettese. A támogatás az önkormányzatok széles köre számára teszi lehetővé az e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását, régiónként egy-egy jelentős tapasztalattal rendelkező önkormányzat nyerhet támogatást ASP (application service rrovider - alkalmazásszolgáltató) központ létrehozására - ennek lényege, hogy egy központi szerverre telepítik a lakossági és vállalati ügyintézéshez szükséges szoftvereket, amelyeket a központhoz csatlakozók interneten keresztül érnek el -, az ehhez rendelkezésre álló forrás régiónként 1,5 milliárd forint. A régiós központhoz való csatlakozást 2011-től támogatná a kormány, mégpedig akár a költségek 70-80 százalékának kifizetésével - tájékoztatott Paszternák Tímea, az NFÜ alelnöke, aki azt is elmondta, hogy ASP-központ létrehozására január 15-éig lehet jelentkezni, ezért az NFÜ workshopot tart minden régióban.
Az előadásokat követő önkormányzati fórumon, az önkormányzati és regionális szakemberek, az üzleti szektor képviselői és az önkormányzati miniszter párbeszéde során is hangsúlyosan szerepeltek ezek a központok. Egy SMS-hozzászólás szerint hathatós reformok nélkül pénzkidobás az ASP-rendszer. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára viszont azt hangsúlyozta, ha már kiderült, hogy hét ilyen központ jön létre, hasznos lenne, ha a rendszer időben megvalósulna, és valamennyi önkormányzat csatlakozhatna. Kaposvár polgármestere, Szita Károly ezzel egyetértett, de szerinte nem világos, hogy a kormányzati tisztviselők rábeszélik, vagy éppen lebeszélik az önkormányzatokat, hogy induljanak a pályázaton. A kormányzat nevében megszólított Kópiás Bence szerint a kérdés inkább az, hogy az adott önkormányzat akar-e a térségében vezető szerepet betölteni, s a döntéshez lényeges tudni azt is, hogy csak akkor lesz a modell működőképes és önfenntartó, ha profi módon valósítják meg. Farkas Ferenc, a Geoview Systems Kft. ügyvezető igazgatója megemlítette, hogy a helyhatóságoknál már működő rendszerek léteznek, és vannak olyan megoldások, amelyek 1500 önkormányzatnál megvalósultak. De vajon kialakulnak-e olyan szabványok is, amelyek hosszú távon határozhatják meg az ASP-központok működését? Farkas Ferenc úgy vélekedett: ha igen, akkor a rendszer egységesedése is lehetségessé válik. Somogyi Tamás, a Synergon operatív igazgatója arra kereste a választ, hogy az üzemeltetés költségeit miből fogják állni az önkormányzatok: másfél év múlva kialakul a rendszer, az önkormányzatoknak két-három év alatt kell csatlakozniuk, de ebben a köztes időben is működtetni - finanszírozni - kell a rendszereket.
A vidék versenyképességéért
A hátrányos helyzetű térségek csak akkor tudnak felzárkózni, ha a területfejlesztési szempontok érvényre jutnak a gazdasági, a környezetvédelmi, közlekedési fejlesztésekben - értettek egyet a szakértők területfejlesztésről szóló - a konferencia záróeseményének számító - előadásaikban. A területfejlesztés támogatási rendszeréről az összegzés Cs. Pavisa Anna, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) főosztályvezető-helyettese megfogalmazásában így szólt: nem egységes a rendszer, hiszen a források elosztásában kilenc tárca is érintett, húszféle elosztási módszer létezik, miközben maguk a források elaprózottak. Emellett a felzárkózás érdekében az ágazati érdekeket is összhangba kell hozni a politika céljaival, éppúgy, mint az országos és a helyi érdekeket egymással. A fejlődést a területi problémák is nehezítik, itthon versenyez egymással a vidék és a város - jelentette ki Neupor Zsolt, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) igazgatója, aki szerint a nagyobb települések egyelőre szolgáltatási és munkahelyi előnyöket élveznek.
Az előadást követő fórumon újra megerősítették a résztvevők, hogy szigetszerű, egyedi e-önkormányzati fejlesztéseknek nincs létjogosultsága. Ez az elv jelenik meg abban is - hangsúlyozta Csanádi Ágnes, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese -, hogy a régiók ASP-központjai csakis az e-önkormányzatiságban jelentős gyakorlati tapasztalatokat szerzett települések lehetnek.
